Értelmi sérült fiatalok a munka világában - kertészeti gyakorlat Spanyolországban
2015 | Szakképzés | cégek és oktatás, a munka világa, hátrányos helyzet, interkulturális tapasztalat, munkaerőpiac, nívódíjas projekt, nyelvtudás, szociális kompetenciák | Szabolcs-Szatmár-Bereg | Értelmi sérült fiatalok a munka világában - kertészeti gyakorlat Spanyolországban
Címkék: Problémamegoldás
Hat értelmi sérült fiatal próbálhatta ki magát valós munkahelyi szituációban Spanyolországban, a projekt hatására egyeztetések indultak a helyi önkormányzattal a fiatalok foglalkoztatásáról. A 2015-ben Nemzetközi együttműködési kultúráért díjjal kitüntetett projekt koordinátorával, Bánszki Eleonórával a fiatalok elé állított kihívásokról és a megszerzett pozitív tapasztalatokról beszélgettünk.
Miért pont erre a célcsoportra dolgozták ki a projekttervet?
A szervezetünknek két alapító tagja van: az egyikünk korábban már sokat dolgozott együtt fogyatékkal élőkkel és nagyon jó tapasztalatai voltak, én pedig az EU- s mobilitási projektek megvalósítása iránt voltam elkötelezett. A kettő találkozásából született az ötlet, hogy olyan Leonardo szakmai gyakorlatot szervezzünk, amelyben ép társak mellett Down-szindrómások is részt vehetnek. Ez volt az első projektünk, és mivel jól sikerült, úgy gondoltuk, hogy a következőkben csak erre a célcsoportra, az értelmi fogyatékkal élőkre koncentrálunk. Annál is inkább, mert a szervezet létrehozásával éppen az volt a célunk, hogy valamilyen formában kivegyük részünket a társadalmi felelősségvállalásból.
Miért választották témának a kertészetet?
A projekt résztvevői falusi környezetben élő fiatalok voltak, akik gyermekkoruktól kezdve foglalkoztak növénytermesztéssel a családjuk kertjében. Legtöbben középsúlyos értelmi fogyatékosok, akiknek nem volt reális esélyük más szakmát elsajátítani. A spanyol fogadóintézményt egy korábbi partnerünk ajánlotta nekünk, itt adott volt, hogy milyen munkahelyeket tudnak kínálni: a varroda, mosoda és asztalosüzem mellett volt kertészet is – így talált egymásra a kereslet és a kínálat.
Mi jelentett kihívást a projekt megvalósítása során?
A kiutazóink többsége nemhogy külföldön nem járt korábban, de még a falujukból is ritkán mozdultak ki, nem voltak távol a családjuktól hosszabb időre. Tartottunk attól, hogy gyakran kell majd őket vigasztalni, bátorítani a gyakorlat során. A kísérők egyike ezért az a szociálpedagógus volt, aki felkészítette a csoportot a gyakorlatra. A vele kialakított mély, személyes kapcsolat nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok könnyen beilleszkedtek az új környezetbe. A fogadószervezet munkatársai is nagy szeretettel fogadtak minket, ami arra ösztönözte a gyakornokokat, hogy metakommunikáció segítségével barátságokat kössenek, így a nyelvtudás hiánya sem jelentett akadályt. Meglepő probléma volt és komoly fejtörést okozott viszont az, hogy elutasították a helyi, a megszokottól lényegesen különböző ételeket. Szerencsére hamar meg lehetett győzni őket, hogy csak kóstolás után mondjanak véleményt, és végül megbarátkoztak a spanyol ízekkel.
Társadalmi szempontból mit tart a projektben kiemelkedőnek?
Ezzel a célcsoporttal nagyon sokan nem foglalkoznak, szinte láthatatlanok. A projekttel rájuk irányítottuk a figyelmet és bebizonyítottuk, hogy ezeknek a fiataloknak nagyobb szerepet kellene kapniuk a társadalomban és a munka világában: a fogadóhelyen, egy nagyüzemben rövid betanulás után megállták a helyüket, és ugyanolyan minőségű termékeket készítettek, mint bárki más ebben a szakmában. Komoly feladatokat és felelősséget kaptak már az első naptól kezdve, amit megháláltak. A projekt eredményességének híre eljutott több vállalkozóhoz és a helyi önkormányzathoz is, amely nyitottabbá vált az értelmi fogyatékosok foglalkoztatása iránt: már konkrét lépéseket tettek azért, hogy a helyi szociális földprogramban részt tudjanak venni ezek a fiatalok. Addig is, amíg ez megvalósul, a „Gondoskodó Szeretet” Szociális Központtól kaptak egy földterületet, hogy maguknak és helyi szociális intézményeknek konyhakerti növényeket termesszenek több társukkal közösen. A gyakorlaton részt vett fiatalok lelkesek és magabiztosak, irányító szerepet töltenek be a csapatban. Nagyon sok olyan feladat van a mezőgazdaságban, amelyhez nem kell magas intelligencia, hanem ügyesség, szorgalom, elkötelezettség, sok esetben monotóniatűrés, ami bennük megvan.
Mit gondol, mi az, ami kiemeli az Önök projektjét a többi közül?
Ez a projekt alapvetően nem különbözik a többitől: ugyanazok voltak a célok, ugyanazokat az eredményeket értük el, mint ha normál képességű tanulók vettek volna részt benne, legfeljebb másra helyeztük a hangsúlyt: tekintettel a munka egyszerűségére, nem annyira a magas szintű szakmaiság állt a középpontban, mint inkább a munkafolyamatok magabiztos elvégzése, a munkahelyi környezetbe való beilleszkedés, a személyes fejlődés, valamint a célcsoport képességeinek bizonyítása. Több szervezet küzd ma Magyarországon az értelmi fogyatékosok társadalmi integrációjáért, és valósít meg jó projekteket nálunk sokkal nagyobb volumenben, de úgy érzem, hogy ezzel a programmal legalább egy téglát mi is hozzátettünk ehhez az építkezéshez, ami mindenképp nagyon fontos szempont.
Mit tanácsolna egy új pályázónak, mire figyeljen a projekt tervezésekor, megvalósításakor?
Az egyik kulcsfontosságú szempont a rugalmas projektmegvalósítás. Lehet kicsit módosítani a terveken, átszervezni a tevékenységeket, ha ez a projekt érdekeit szolgálja. Az esetünkben például a többórás spanyol szieszta miatt a hosszú munkanapok nagyon fárasztóak lettek volna, ezért változtattunk a tervezett napirenden, és kissé csökkentettük a munkaórák számát. Egy másik fontos dolog, hogy a fogadószervezetet jól kell kiválasztani, megfelelő partnert kell találni. Lehet egy szervezet, egy projektterv nagyon jó, a résztvevők is ügyesek, szorgalmasak, de ha valahol nem találkoznak az érdekek és célok, ha nem ugyanazt várja minden fél a projekttől, akkor abban senki sem fogja magát jól érezni. A mi projektünk sikerének az volt a kulcsa, hogy nagyon egymásra talált a két szervezet. Azt gondolom, ha erre odafigyelnek a pályázók, az többletet jelenthet a projektjük szempontjából.
A projekt egyik erőssége, hogy bebizonyította: az értelmi fogyatékkal élők is képesek értékteremtő munkavégzésre – helyük van a társadalomban és a munka világában. A külföldi szakmai gyakorlat konkrét eredménye, hogy egyeztetések indultak a helyi önkormányzattal a fogyatékkal élő fiatalok foglalkoztatásáról. A projekt felkeltette más munkáltatók figyelmét is, a záró rendezvényen több szervezet és vállalkozás képviselői is részt vettek.
Az interjút készítette: Nagy-Sinkó Zsófia
Intézmény: Empíria Európai Tanácsadó Nonprofit Kft., Nyíregyháza Projekt címe: Beilleszkedés a munka világába integrált környezetben Spanyolországban - Adapting to the world of work in an integrated environment, in Spain Koordinátor: Bánszki Eleonóra Honlap: www.empiria.hu |
A 2015-ös év további díjazottjairól ITT olvashat, a 2014-es és 2016-os év Nívódíjas projektjeit pedig ITT tudja elérni!