A külföldi szakmai gyakorlatok sikerének kulcsa: személyesség és kölcsönösség

2016 | Szakképzés | interkulturális tapasztalat, mobilitás, tanári kompetenciák, vendéglátás | Csongrád | Szegedi SZC Krúdy Gyula Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Turisztikai Szakgimnázium és Szakközépiskola

20 éve vesznek részt sikeres nemzetközi együttműködésekben, és az elért eredményeik azt igazolják, hogy a szakképzés és a nemzetköziesítés iránt valóban elkötelezett intézményről van szó. Együd János Lászlóné projektkoordinátort és Komáromi Annamáriát, a nemzetközi kapcsolatok munkaközösség-vezetőjét kérdeztük legújabb Erasmus+ projektjük eredményeiről és hatásairól.

Milyen mobilitások zajlanak jelenleg az iskolában?

12 fős tanulói és 4 fős munkatársi mobilitás valósult meg Franciaországban, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban. Szakmai alapképzésben részt vevő vendéglátás és turizmus szakirányos tanulóink a fogadó partner külső gyakorlati munkahelyein dolgoztak, hetente egy napon pedig a gyakorlati óráikon vettek részt. A munkatársi mobilitások job shadowing típusúak voltak, melyeket iskolánk képzési kínálatának bővítése, a duális szakképzés szaknyelvtanításának, szakmódszertanának igénye és az inkluzív nevelés indokolt.

Az iskolának ma már kiterjedt partneri hálózata van. Hogyan jutottak el ideáig?


1996 óta tagjai vagyunk az AEHT (Európai Vendéglátó-ipari és Turisztikai Szakképző Iskolák Szövetsége) szakmai szervezetnek. Folyamatosan jelen vagyunk rendezvényeiken, ahol új partnerkapcsolatok kiépítésére is lehetőség nyílik. Szoros kapcsolatot ápolunk a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával is. Francia partnerintézményünk 3-4 évente megszervezi az Európai Kerekasztal című konferenciát és partnertalálkozót, ahol alkalmunk van találkozni az ő európai partnerintézményeivel. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeket a kapcsolatokat folyamatosan ápolni kell, és valamennyi a kölcsönösségen alapul: szakmai gyakorlatra nem csak kiutazunk, hanem fogadjuk is partnereink diákjait és kollégáit. Igyekszünk szoros kapcsolatot ápolni a partnerországok kulturális és diplomáciai képviseleteivel: az Alliance Française Francia Kulturális Egyesülettel, a SZTE Olasz Tanszékével, és tervezzük a román konzulátus felkeresését. Rendkívül fontos a szakmai szervezetekkel és az intézménnyel kapcsolatban álló gazdálkodási szervezetekkel való együttműködés is.

A mai magyar iskolák hálózatépítési törekvéseit véleményük szerint hogyan lehetne ösztönözni?

Minél több kollégát célszerű bevonni a külkapcsolati munkába, érezzék magukénak munkájuk ezen területét. Ha ráéreznek arra, mennyi lehetőség rejlik a partnerekkel való együttműködésben, ösztönzőleg fognak hatni a többi, kevésbé elkötelezett kollégára is. Természetesen fontos a megfelelő szintű nyelvtudás és a szakmai szervezeti tagság nyújtotta lehetőségek kiaknázása. Kulcsfontosságú azonban, hogy az iskolavezetés és a kollégák támogassák a nemzetközi hálózatépítési munkát. Meg kell jegyeznünk, hogy időigényes feladatról van szó, sokszor a munkaidő kereteit túllépő elfoglaltságot jelent, és a napi pedagógiai, oktatási, osztályfőnöki és egyéb teendők mellett ez a tevékenység további erőbefektetést igényel. Egyfajta megoldást jelenthet például az órakedvezmény biztosítása a részt vevő kollégáknak.

Mit tesznek még a kollégák elkötelezettsége és szakmai fejlődése érdekében?

A tantestületet, a kollégákat folyamatosan tájékoztatjuk a projekt előrehaladásáról, az első lépésektől egészen a projektek zárásáig. Az iskolánk honlapján folyamatosan nyomon tudják követni a külkapcsolati tevékenységet. A nemzetközi kapcsolatok munkaközösség tagjai együttműködnek a szakmai munkaközösségekkel. A mobilitásban kiutazó kollégáknak személyre szabott, velük együtt kialakított munkaprogramot állítunk össze, saját igényeiknek megfelelően, így valóban magukénak tudják érezni a külföldi gyakorlatot. A projekt beadása előtt igényfelmérést végzünk, kik lennének azok a kollégák, akik szívesen részt vennének a külföldi gyakorlaton, és mit szeretnének kint elsajátítani. Hazautazásukat követően hasznosíthatósági tervet készítenek, melyben megosztják tapasztalataikat szűkebb és tágabb környezetükkel, megismertetik a kollégákkal azokat a jó gyakorlatokat, melyeket átvételre érdemesnek találnak. Például ebben a projektben részt vett a szaknyelvet oktató kolléganőnk, aki vizsgareáliákat, szakmai szókincset „hozott haza” Franciaországból, hiánypótló munkát végezve ezzel.

Szoros együttműködésben állnak a helyi vállalkozásokkal is, akik nem idegenkednek a külföldi tapasztalatú munkaerőtől. Hogyan hatnak rájuk, mivel motiválják őket?

A helyi vállalkozások nélkül nem is tudnánk külföldi tanulókat és oktatókat fogadni. A két kulcsszó: személyesség és kölcsönösség. A személyes jelenlét és kapcsolattartás, az az érzés, hogy a munkahelyek számára is van hozadéka a Krúdy külkapcsolatainak, nagyon fontos. Például a francia partnereink már említetett Európai Kerekasztal című programjára rendszeresen meghívják azokat a vállalkozásokat, amelyek francia tanulót fogadnak, s ezen a rendezvényen iskolánkkal együtt büszkén képviselik Magyarországot, Csongrád megyét és Szeged városát. A partnereink rendszerint elmennek a szegedi vállalkozásokhoz, amikor Magyarországon járnak,  ezzel is erősítve a külföldi partnerek, hazai vállalkozások, iskolánk kapcsolatát. Például egy szegedi pékségben sokáig készítettek kenyeret egy francia recept alapján, amelyet egy francia szakoktató kolléga ismertetett meg itteni gyakorlata során.  A vállalkozások képviselőit iskolánk minden disszeminációs rendezvényén vendégül látja, amikor pedig a külföldi diákok itt vannak, heti szinten egyeztetünk a diákok előrehaladásáról, munkaprogramjáról és  szabadidős tevékenységéről.

A projekt egyik erőssége volt a tanulási eredmények élményszerű bemutatása. Nehézséget okoz-e tanulási eredményekben gondolkodni és azokat meghatározni? Mit javasolnának azoknak, akik még sosem csináltak ilyet?

Tanulási eredményekben gondolkodni valóban nem egyszerű. Oktatási intézményként elsősorban a vizsgakimenetet tartjuk szem előtt, melyek itthon nagyon szigorúak, konkrétak, nem nagyon lehet eltérni tőlük a számonkérésnél. Az Erasmus+ projektek munkaprogramjába igyekszünk becsempészni olyan tudáselemeket is, amelyek a vizsgák tananyagában nem szerepelnek, de ha a diákok ismereteit ezzel bővítjük, a szakmai portfóliójukban megjelentetjük ezeket, erősítjük a diákok jövőbeni munkaerő-piaci elhelyezkedését. Franciaországban például a résztvevők megismerték a tengeri halakat és a tenger gyümölcseit, a rendkívül széles sajt – és borválasztékot, és jártak Michelin-csillagos étteremben is, amire itthon nincs lehetőségük. Ugyanakkor a diákok szakmai ismeretein túl nyelvtudásuk is bővül, önállóbbak lesznek, szociális és interkulturális készségeik is fejlődnek. Az a legfontosabb, hogy az intézmény saját profiljának megfelelően határozza meg, mit vár tanulási eredményként a projektjétől.

Melyek a legfontosabb projekteredmények?

A hazai és külföldi szakemberek, diákok kapcsolattartása, tapasztalatcseréje, hiánypótló képzésekben való részvétele számtalan eredményt hozott. Kiemelendő közülük az a rengeteg szakmai anyag, amit hazahoztunk: az SNI–s és a beilleszkedési-magatartási zavarral küzdő diákok integrációját segítő módszerek, a szaknyelvi anyagok és a vizsgareáliák, amelyeket a kollégák a napi pedagógiai gyakorlatban használnak. A projekt eredményeit és ezek beépülését a hasznosíthatósági tervek jó gyakorlatai tartalmazzák, amelyeket a kollégák a munkaközösségeikkel osztottak meg, és részben beépítették a munkatervekbe.  A hasznosíthatósági tervek mindenki számára elérhetőek iskolánk honlapján, ugyanúgy, mint a résztvevőkkel készült interjúk.

Mire fókuszáljanak az intézményi igények, célok meghatározásakor?

Az egyes igényeket, célokat az iskolák intézményi stratégiájukban fogalmazzák meg. Ebben jelölik ki, milyen elvek, prioritások mentén tudnak előre haladni, és ehhez milyen konkrét lépéseket terveznek. Nagyon fontos, hogy tudják, mit szeretnének elérni, ehhez milyen feltételekre van szükségük, tervezzék meg lépésről lépésre, mit tudnak tenni a célok elérése érdekében. Az intézményi igények és célok azonosításakor mindenképpen figyelembe kell venni valamennyi célcsoport igényeit és céljait, majd konszenzusra kell jutni. Rendkívül fontos, hogy a stratégiai és az operatív célokkal minél többen tudjanak azonosulni, a gyakorlati lépések pedig a fejlődés lépcsőfokai legyenek, az egyes tevékenységek erősítsék az intézményi stratégiában meghatározott célokat. Az Erasmus+ pályázati lehetőség eszköze ennek a stratégiának, egyfajta katalizátor, mely lehetővé teszi, hogy a rendkívül kötött struktúrájú rendszeren belül nagyobb mozgástere legyen az iskoláknak személyre szabott céljaik elérésében.

Nagyon alaposan vizsgálták a projekt hatásait, miért fontos ez?

A hatások elemzése szabja meg azt az irányt, amerre a jövőben haladnunk kell, befolyásolni tudja a jövőbeni stratégiát. Vannak azonnal érezhető hatások, de az igazi hatása a projektnek időben eltolódik, több hónap, akár év kell, mire a projekt hatása kézzelfogható valósággá lesz. A hatásvizsgálat visszacsatolásként is működik azoknak, akik a projektben dolgoztak, önértékelésként is értelmezhető. Olyan ez, mint amikor állóvízbe dobunk egy követ, és először csak kis hullámokat tapasztalhatunk, majd körkörösen egyre kiterjedtebbé válik a hullámzás. Az egyén mobilitása kihat a közvetlen környezetére, majd egyre szélesebb körben érvényesül.

Önök szerint a projekt hatással lehet-e valamely aktuális társadalmi, oktatási vagy szakmai problémára?

Reméljük, hogy minden projektünk hozzájárul a fiatalok európai munkanélküliségének csökkenéséhez, a szakmák presztízsének emeléséhez, és a magas szintű szakmai tudás átadásához a fiatal generációk számára. Jelenleg a Vendée megyei, Saint Michel Mont Mercure-i francia szakképző partnerünk meghívott minket egy teljesen új pilot projektbe, az Erasmus Pro-ba, egyetlen magyarországi középiskolaként. 12 európai ország 33 szakképző intézménye konzorciumba tömörült, hogy 6-12 hónapos hosszú távú mobilitási tevékenységbe vonja be frissen végzett vagy a végzéshez közel álló tanulóit. Egyénre szabott, szakmánként kidolgozott képzési tervekkel indulnak útra a tanulók, akik a fogadó intézmény diákjaiként, duális képzésben elméleti, gyakorlati és idegen nyelvi órákon vesznek részt, majd külső munkahelyeken szakmai gyakorlatot is teljesítenek. Nagyon bízunk a projekt sikerében, számunkra is új távlatokat nyithatnak meg a benne rejlő lehetőségek.

 Az interjút készítette:

Berkes Blanka, Tempus Közalapítvány, Erasmus+ mobilitási csoport

 

A cikk a Pályázati Pavilon/őszi számának 50. oldalán olvasható