Szót érteni a netgenerációval

2009 | Köznevelés | IKT | Pest | Prompt-G Számítástechnikai Oktatási Központ, Gödöllő

Címkék: Önálló tartalom és információgyűjtés, feldolgozás, IKT eszközök alkalmazása a tanórán

A Tenegen projekt célja egy formájában és módszereiben a korábbiaktól gyökeresen eltérő eLearning módszer¬tani pedagógus-továbbképzési program kifejlesztése volt. A két évig tartó együttműködés során öt országból 11 partner dolgozott együtt. Két korábbi Leonardo projekt (SLOOP és NETIS) eredményeit „importáltuk” és integráltuk a Prompt Oktatóközpont által fejlesztett eLearning módszertani pedagógus-továbbképzési prog¬ramba. A virtuális térben rendezett hazai kísérlet 2009 októberében kezdődött, és 2010 októberében az „is¬meretlen ismerősök” részvételével megtartott „valódi” konferenciával zárult.

Tanárok és diákok új közegben

A pályázat teljes címe: TENEGEN – Connect the TEachers to reach and teach the Net GENeration, azaz „vigyük a netre a tanárokat a netgeneráció elérése és tanítása érdekében”. Az alapgondolat az angol nyelvű netgenerációs tanulmányokból ismert always connected kifejezéshez kapcsolódik, ami arra utal, hogy a mai fiatalok jelentős része szinte elveszettnek érzi magát, ha nincs „bekapcsolva”, ha legalább egy mobiltelefon nincs a kezében, amivel „vészhelyzetben” villámsebesen csatlakozhat a netre. Mit tudunk mi, tanárok erről a generációról?
A tanulási környezet sajátosságaiból adódóan természetesen vannak olyan informatikai alapismeretek, melyeket az eLearninget és IKT eszközöket alkalmazni kívánó tanároknak feltétlenül birtokolnia kell. Mindazo¬náltal a pedagógusok felkészültsége kapcsán nem az informatikai kompetenciák megléte vagy hiánya volt az elsődleges. A programba való bekapcsolódás és a netgeneráció oktatása kapcsán sokkal inkább a nyitottságot, az innovációt, az újításra való hajlandóságot, hovatovább a bátorságot említeném szükséges tanári kompetencia¬ként.
Az új generációk új tudása nem csak most, hanem szinte minden korban fokozott érdeklődésre tartott számot, kiváltképp, ha pedagógiáról volt szó. Semmiképp nem szerettünk volna erről előzetes értékítéletet mondani. Annyit kértünk, hogy ha már oktatással foglalkozunk, nézzük meg magunknak közösen ezt a digi¬talizált világot és beszéljünk arról, hogy mit tudnánk belőle az oktatómunkában hasznosítani. Mi lenne, ha mi is megpróbálnánk bekapcsolódni és megtapasztalni a gyerekeink számára lassan létszükségletté vált hálózati közeget? Legrosszabb esetben kiderül, hogy nincs benne semmi, amit hasznosítani tudnánk...

Egy „másik” módszertan?

A kísérleti képzés során abból a feltételezésből indultunk ki, hogy az eLearning és a hálózati tanulás pe¬dagógiai lehetőségeit nem lehet (vagy legalábbis nem érdemes) a tradicionális tudásközvetítő eszközökkel demonstrálni. A képzést egy együttműködésen alapuló webes környezetben bonyolítottuk le, ahol a szereplők kölcsönös aktivitása volt a legerősebb hálózati mozgatórugó. A résztvevők csoportjai viszonylag hamar támo¬gató, önsegítő közösségként kezdtek működni.
A gyakorlatban várakozásainkon felül jól működtek az együttműködés webes megoldásai: a tematikus fó¬rumok, csoportfórumok, tanulási naplók, blogok, közösségi könyvjelzők és egyéb web 2.0-ás alkalmazások. A motivációt nem a technológiai újdonságokra, hanem a learning by doing módszerre alapoztuk, abban a szilárd meggyőződésben, hogy az adott eszközben rejlő pedagógiai lehetőségeket a gyakorló tanár tudja legjobban megítélni.
A tanári visszajelzések alapján valami hasonló módszer volt (és lehet) célravezető a diákok körében is. Nem feltétlenül eszközhasználatot, informatikai ismereteket kell tanítanunk nekik, sokkal inkább lehetőségeket, módszereket felvillantani és rávezetni őket arra, hogy az adott eszköz akár a tanulási folyamatban is segítsé¬gükre lehet!
A projekt egyik legfontosabb hozadéka a netgeneráció oktatásával kapcsolatos elméletek, hipotézisek gya¬korlati tesztelése volt. A netgeneráció problémakörének feldolgozásakor röviden összefoglaltuk a nemzetközi netgenerációs kutatási eredményeket, hivatkozásokkal a legfontosabb tanulmányokra. A leckéhez tartozó fel¬adatban a diákok tanulási és internetezési szokásaival, virtuális közösségekhez való viszonyával kapcsolatos kérdésekre kellet választ adni – azt kértük, hogy a pedagógusok valamilyen formában kérdezzék meg erről a tanulóikat.
A közös kutatást egy spontán kezdeményezés indította el: a fórumon valaki felvetette, hogy szerkeszt¬hetnénk egy online kérdőívet, amit mindenki kitöltet a diákjaival. Néhány hét alatt 1080 minta (diákok által kitöltött kérdőív) gyűlt össze, és a téma motiváló erejét nemcsak a beküldött feladatmegoldások, hanem a több száz fórumhozzászólás és naplóbejegyzés révén megindult együttgondolkodás is demonstrálta.

Eredmények, gyakorlati tapasztalatok

A projekt lebonyolítása során a nemzetközi együttműködés kiváló alapot szolgáltatott az egyes országok oktatási gyakorlatának összehasonlítására, az eltérő infrastrukturális feltételektől kezdve az évszázados tra¬díciók közti különbségek megtapasztalásáig. Ugyanakkor nagyon érdekes tapasztalat volt, hogy a gyakorlati, napi oktatásban – legalábbis a részt vevő partnerországok tekintetében – nincsenek olyan nagy különbségek, mint amilyeneket előzetesen feltételeztünk. Ebben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy a projekt egy olyan területhez (történetesen az informatikához) kapcsolódott, ahol talán kevésbé meghatározóak a földrajzi különbségek.
Tapasztalataink szerint mindenesetre az eLearning, az ITK eszközökkel támogatott ok¬tatás és a netgeneráció sajátosságai kapcsán a tanárok nagyjából ugyanazokkal a prob¬lémákkal szembesültek Magyarországon, mint Németországban, Olaszországban vagy éppen Törökországban.
A tananyagfejlesztéssel, kurzus- és képzésszervezéssel kapcsolatos megoldások kap¬csán már jóval nagyobb eltérés volt a részt vevő partnerek között, de a produktív együttműködés során végül mindig sikerült konszenzusos megoldást találni.
A Tenegen projekt eredményei nem csupán a Prompt Oktatóközpont képzési programjaiban hasznosultak, hanem a továbbképzési programokban azóta részt vett pedagógusok révén számos iskola oktatási gyakorla¬tában is. A módszertani megújulás támogatásán túl a legfontosabb eredmények között tartjuk számon azt az együttműködő tanárközösséget, melynek tagjai nem alkotnak ugyan egy formális csoportot, de különféle informális és webes csatornákon keresztül a mai napig támogatják egymást, sok esetben a szakmai együttmű¬ködésen túlmutatóan is.

Farkas Róbert
Prompt-G Számítástechnikai Oktatóközpont, Gödöllő