EGY FESZTIVÁLON A SZAVAZÁS IS JOBBAN MENNE
2020 | | aktív állampolgárság | Budapest | PEST MEGYE ÖNKORMÁNYZATA - debate, therefore I learn - Vitatkozva tanulni, civil társadalmi projekt
Pest Megye Önkormányzata 6 nemzetközi partner együttműködésével valósította meg az iDebate – Vitatkozva tanulni projektet, amelynek célja a fiatalok társadalmi szerepvállalásának ösztönzése, a közéletbe való bevonása volt. A helyi rendezvényeken kiderült: a gyerekeknek sok ötletük van arra, hogyan lehetne a korosztályuk aktivitását növelni. A projekt során létrejött iDebate online ifjúsági platform folyamatosan frissül, a fórumozók és követők száma pedig még most is bővül. Dorka Áronnal, Pest Megye Önkormányzatának programfelelősével beszélgettünk.
Mi volt az I debate, therefore I learn – Vitatkozva tanulni program alapvető célja?
A fi atalok közéleti szerepvállalását szerettük volna minél inkább ösztönözni, bevonni őket a politikába, annak érdeké-
ben, hogy minél többen részt vegyenek az európai parlamenti választásokon. A projekt 2019 januárjában zárult, röviddel a választások előtt.
Ki volt a projekt ötletgazdája, és kik voltak a nemzetközi partnerek?
A vezető partner a Student Plus nevű temesvári ifjúsági szervezet, akik elsősorban fi ataloknak szóló és önkéntes programokkal foglalkoznak. Pest Megye Önkormányzatához hasonlóan ők is egy Europe Direct irodát működtetnek. Ez az Európai Bizottság kommunikációs és tájékoztató hálózata, amely ügyfélszolgálati munkát végez, illetve az EU-val kapcsolatos kérdésekre válaszol. A tevékenységünk fontos eleme az ifjúsági, iskolai programok szervezése, ilyenek például az EU-tanórák, vetélkedők, illetve egy roadshow, amelynek keretében a fontosabb rendezvényeket járjuk körbe egy EU-s sátorral. A Europe Direct hálózat keretén belül sokszor találkozunk különböző képzéseken a külföldi kollégákkal, egy ilyenen vetődött fel a Brexit népszavazás kapcsán, hogy azoknak a brit fi ataloknak a többsége, akik az EU-ban maradás mellett döntöttek volna, nem ment el szavazni, inkább otthon maradt. És sajnos az Unión belül a többi szavazásra is általánosan igaz, hogy a fiatalok részvétele nagyon alacsony. Elkezdtünk együtt gondolkodni, és így született meg a projekt ötlete, ami ugyanakkor nem a Europe Direct hálózaton belül valósult meg. Hamar rátaláltunk az Európa a polgárokért pályázatra, amely kifejezetten a társadalmi szerepvállalás erősítéséről és az európai gondolat terjesztéséről szól.
Nemzetközi partnereink egy szlovén, egy szerb, egy olasz és egy horvát ifjúsági szervezet, emellett a Lisszaboni Egyetem politológiai tanszéke, illetve az ezen a tanszéken működő szakkollégium voltak.
Hogyan sikerült bevonni a fiatalokat a projektbe?
A mi ötletünk az volt, hogy őket magukat kérdezzük meg arról, hogyan lehetne őket mozgósítani. Minden partner öt helyi rendezvényt szervezett meg, főleg iskolákban. Magyarországon két ceglédi, egy érdi, egy ráckevei és egy gödöllői iskola vett részt a programban.
A vitaversenyekhez hasonlóan az úgynevezett esetoldás módszertanával dolgoztunk. Szerettük volna az iskolák diákjainak minél nagyobb részét bevonni a programba, ezért először egy online elérhető esetet kaptak, amit körülbelül negyed óra alatt meg lehetett oldani. Ez tulajdonképpen egy animációs filmbe ágyazott történeten keresztül vezette végig őket a pályaválasztás nehézségein és lehetőségein. Az egyik választási lehetőség ebben az esetben egy másik EU-s országban történő továbbtanulás, csereprogram vagy önkénteskedés volt. Azok közül, akik ezt a feladatot megoldották, minden helyszínen három-három csapatot választottunk ki. Ők utána kaptak egy, az állampolgári részvétellel kapcsolatos esettanulmányt, amit az Európai Bizottság és az Európai Parlament szakértőivel együtt állítottunk össze. Ez alapján tudtak felkészülni, és a helyi iskolai rendezvények keretében a három csapat vitázott egymással. Az ötleteiket a diákok és egy zsűri előtt kellett prezentálniuk, és mindenhol kiválasztottunk egy helyi győztest. Ezen kívül volt a projektnek négy nemzetközi rendezvénye, ahová a többi részt vevő országból is érkeztek fiatalok.
Milyen témák kerültek elő az eseményeken?
A fő témát mi szervezők határoztuk meg még a projekt elején, ez pedig a „digitális részvételi módok a modern demokráciában” volt, különös tekintettel arra, hogyan lehet a közösségi médián, az interneten keresztül bevonni a fiatalokat a közéletbe. A zárórendezvényen pedig kifejezetten az európai parlamenti választás volt a fókuszban. A helyi rendezvényeken jellemzően téma volt még az önkéntesség és a fenntartható fejlődés is – mindig a helyi partneren múlik, hogy ott éppen „mi van a levegőben”, miről érdemes beszélni.
Hogy zajlottak a nemzetközi események?
A rendezvényeknek volt egy része, amikor a különböző partnerektől érkező résztvevők beszéltek a diákoknak a saját országukról, és arról, hogy ott milyen a fiatalok helyzete, illetve arról, hogy a helyi rendezvényeken milyen megoldási javaslatok születtek. A lisszaboni esemény némileg kilógott a sorból, mivel azon jellemzően egyetemisták és egyetemi oktatók vettek részt, így az inkább egy elméleti, elemzőbb jellegű rendezvény volt.
Mi derült ki arról, hogy vajon a fiatalok miért nem vesznek részt aktívan a közéletben?
A gyerekek életének egy jelentős része online, a közösségi médiában zajlik, és alapvetően nem is értik, hogy miért nem lehet az interneten szavazni. Azt tudják, hogy ennek lennének biztonsági kockázatai, de furcsa nekik, hogy el kell menni valahova és tollal kell ikszelni. Ennek az a tanulsága, hogy a fi atalok leginkább a nekik „kézre álló” eszközökön keresztül tudnának bekapcsolódni a közéletbe és a vitákba. A rendezvényeinken azt kértük, hogy konkrét esettanulmányok alapján dolgozzanak ki megoldási javaslatokat azzal kapcsolatban, hogyan lehetne a korosztályukat jobban aktivizálni. Rengeteg online, technikai és közösségi média eszköz szerepelt a javaslataik között. Felvetődött az is, hogy a választásoknak egyfajta „demokrácia fesztivál” keretében kellene zajlania, amikor több napon keresztül ezzel foglalkoznak a észtvevők, és maga a szavazás lenne ennek a csúcspontja.
A magyar iskolákban nem jellemzőek ezek a viták és versenyek. Mennyire volt ez idegen a diákok számára?
Nem úgy álltak ehhez a dologhoz, mint egy szokásos tanulmányi versenyhez vagy iskolai feladathoz, inkább szórakozásnak fogták fel. A rendezvényeken a saját diáktársaiktól hallgattak előadásokat, a pedagógusok meg sem jelentek az előadók között. Általában éppen a tanárok számára volt szokatlan, újszerű ez a dolog. A háromfős csapatok összeállítása automatikusan történt az első, online esettanulmány megoldásai alapján. Így nem feltétlenül azok kerültek egy csapatba, akikről a tanárok eredetileg azt gondolták volna, vagy akik eddig jellemzően részt szoktak venni tanulmányi versenyeken.
Mi lehet a projekt utóélete, hogyan tudják hasznosítani a tanulságait?
A projekt keretében létrejött online platform és közösségi oldal továbbra is működik, folyamatosan frissül, a fórumozók és követők száma még most is bővül. Az iDebate vitáin elhangzott ötletek, javaslatok, észrevételek segítik a munkánkat, elsősorban a fi ataloknak szóló programok tervezése során. A legfontosabb szempont, amit az online és közösségi eszközök használata mellett az iDebate eredményeként alkalmazunk, hogy a fi atalok ne csak egyszerűen résztvevői, alanyai legyenek a programjainknak, hanem aktív, bevont szereplői, akiknek folyamatosan lehetőségük van a program formálására, ötleteik, véleményük megjelenítésére.
Szerző: F. SZABÓ KATA, újságíró
