A gyerekek igenis motiválhatók az olvasásra
2019 | Ifjúsági terület, Köznevelés | alapkészségek fejlesztése, drámapedagógia, színház, nyelvtudás, olvasás | Pest | Százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnázium
Érintett tantárgy(ak): magyar nyelv és irodalom,nyelvoktatásCímkék: Írásbeli szövegértés, szövegalkotás, Önálló tartalom és információgyűjtés, feldolgozás
A Reading in English for Amusement and Dialogue in Europe (READ) elnevezésű Erasmus+ projekt a 14-17 évesek élményalapú tanulását állította a középpontba. Azonban ahogy ez általában lenni szokott, a programnak az eredeti célok teljesülésénél végül sokkal több hozadéka lett. A Százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnázium projektjéről Szabóné Jassó Ágnes koordinátorral beszélgettünk.
A projekt célja az élményalapú tanulással kapcsolatos tapasztalatcsere, ezen belül is az olvasás, a kreatív írás fejlesztése volt. Hogyan valósították meg ezeket a célkitűzéseket?
Ez a program egy hároméves együttműködés keretében zajlott, hat ország részvételével. Az első évben az olvasáson volt a fő hangsúly.Ebben az jelentette a kihívást, hogy hogyan dolgozzunk fel egy-egy szöveget úgy, hogy a hagyományosnak számító feleletválasztós tesztek, illetve az igaz-hamis mondatok helyett meglepjük valamivel a gyerekeket. Végül azt találtuk ki, hogy a szövegek elolvasása és értelmezése után szülessenek naplóbejegyzések, interjúk, újságcikkek, illetve a feldolgozás alapja legyen egy társasjáték és egy kvíz. Mindennek azért is volt nagy jelentősége, mert így a gyerekek verbális kommunikációs képességei is fejlődhettek.
Milyen feladatok születtek az íráskészség fejlesztésére?
A kreatív írás a második év fókusza volt.A gyerekek készítettek többek között egy irodalmi magazint, amelynek minden számát az épp soron következő nemzet diákjai írták. Tartottunk egy kreatív írás versenyt is, ennek a végén a diákok szavazhattak a legjobb novellára. Az utolsó évben ezt minden ország színpadra állította, így tudtuk behozni a drámapedagógia módszereit is az idegennyelv-tanításba.
A drámapedagógia is kiváló eszköze lehet a nyelvtanításnak.
Egyetértek. A kollégákkal rengeteg játékot gyűjtöttünk, köztük például szituációs játékokat, amik kiválóak voltak csapatépítésre, bizalomépítésre, illetve önismeret-fejlesztésre.
Azt mondják, a Harry Potter elsöprő sikere ellenére a mai gyerekek nagyon keveset olvasnak. Hasonló a helyzet az írással. Nyelvtanárként nem tartott a projekt kihívásaitól?
Kicsit tartottam, de épp ez a tendencia volt az egyik oka annak, hogy az olvasást és az írást helyeztük a középpontba. Voltak olyan diákok, akik eleinte vonakodtak attól, hogy részt vegyenek a projektben, de amikor elmondtuk, hogy mennyi színes feladat fog kapcsolódni a szövegekhez, szinte mindenki meggondolta magát. A gyerekek igenis motiválhatók az olvasásra! Az is nagyon inspiráló lehetett számukra, hogy a projekt során végig mindannyian a digitális eszközök széles tárházát használtuk.
Gondolom, az ötletek a kreatív feladatokra a külföldi kollégákkal történő szoros együttműködésből születtek.
Így van. A projekt egyik alappillérét a tanároknak szóló továbbképzések, előadások és tapasztalatcserék jelentették, ezeken rengeteg ötlet és konkrét óravázlat született.
Mik voltak a közös pontok a többi résztvevővel?
A lelkesedésünk mindenképp, illetve a nyitottságunk egymás tapasztalatai iránt. Ezektől függetlenül minden nemzet más módon járult hozzá a projekt sikeréhez. Az olaszok például az élen járnak az IKT eszközök használatában, a litvánoknak kiváló drámaklubjaik vannak. A drámapedagógiában nekünk, magyaroknak is sok átadható tapasztalatunk van. A spanyoloktól azt volt érdekes hallani, hogy hogyan vonják be a történetmesélésbe az iskolához kívülről kapcsolódó felnőtteket. Bőven volt tehát mit tanulnunk egymástól.
A szövegértés fejlesztése minden egyes tantárgyat érinti. Sikerült megvalósítaniuk a tantárgyközi együttműködést más kollégákkal?
Nyugodtan mondhatom, hogy igen. Elsősorban az irodalom szakosokkal alakult ki szorosabb együttműködés, de a történelem, a művészetek, illetve a természettudományokat tanító tanárok munkájára is nagy szükség volt. Például a projekt során készült újságcikkek tartalmának sokszínűsége, illetve a magazin dizájnja miatt.
Egy gyakorló tanár mindig díjazza az új ötleteket, mégis mi volt ön számára a projekt leghasznosabb eleme?
Egyrészt a partnerekkel végzett páros tanítások, másrészt a kreatív írásfeladatok, amelyek során nagyon sok új gyakorlatot és módszert ismerhettem meg. Emellett nagyon sokat tanultunk arról, hogy hogyan kell egy nemzetközi projektet koordinálni, mert ez volt az első alkalom, hogy az iskolánk nemzetközi koordinátori szerepet töltött be.
Hány diákot mozgatott meg a projekt?
Lényegesen többet, mint ahányan az elején jelentkeztek. Számos ötletet ugyanis kiterjesztettünk az egész iskolára, ilyen volt az Európa nap, illetve a fordítási verseny.
Az új ötletek és új szakmai kapcsolatok általában új inspirációkat is jelentenek. Körvonalazódik esetleg már a folytatása a READ-nek?
Igen. Szeptemberben kezdődött a Chance projekt, amely a korábbi partnerek közül az olasz és a horvát csapattal közös kezdeményezésünk. Ennek a középpontjában a kulturális örökség áll, illetve az érveléstechnika, tágabb értelemben a szóbeliség fejlesztése idegen nyelven. Ez például egyértelműen a READ-ből nőtte ki magát.
További információ: readineurope.weebly.com
BAKÓCZY SZILVIA
újságíró
A cikk a Pályázati Pavilon 2019. tavaszi számában jelent meg.
