Hogyan lehet egy egyetem vállalkozó? Mit jelent ez a 21. században? Milyen tendenciák figyelhetők meg e tekintetben Magyarországon? Ezeket a kérdéseket járták körül azon a nemzetközi konferencián, ahol az OECD, az Európai Bizottság, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Tempus Közalapítvány HEInnovate országkutatásának eredményeit is bemutatták.
Az OECD vezette, nemzetközi szakértői delegáció a HEInnovate országkutatás keretében többek között azt vizsgálta, hogy a magyar felsőoktatási intézmények milyen válaszokat adnak a gazdasági és társadalmi kihívásokra. Hogyan teremtenek szinergiákat az oktatás, a kutatás és a társadalmi szerepvállalás (az ún. „harmadik küldetés”) között és miként fejlesztik tovább azokat. Hogyan kapcsolódnak nemzetközi szakmai hálózatokhoz, miként mélyítik meglévő nemzetközi partnerkapcsolatait a közös tanulás érdekében. Hogyan fejlesztik a vállalkozó-készséget az oktatási tevékenység révén, valamint start-up, spin-off vállalkozások támogatásával a vállalkozó-szellemű hallgatóvá és oktatóvá/kutatóvá válás elősegítése érdekében, miként növelik a meglévő cégek innovációs kapacitását és hogyan forgatják vissza tevékenységeikbe a piaci elvárásokat a tudáscsere által. A szakértők azt is számba vették, hogy az egyes tevékenységek összhangjának megteremtése érdekében az intézmények rendelkeznek-e vállalkozói-innovációs stratégiával és ezt hogyan kommunikálják és valósítják meg intézményen belül és környezetükben. Hogyan gazdálkodnak a forrásokkal és fejlesztik szervezeti kapacitásaikat, milyen módon vonnak be külső partnereket a vezetésbe és az irányításba a célok elérése érdekében.
A kutatásban való részvételre minden felsőoktatási intézmény meghívást kapott. Az online kutatásban végül az intézmények mintegy fele vett részt, a mélyebb helyszíni látogatással kiegészített vizsgálatra öt intézmény (Debreceni Egyetem, Eszterházy Károly Egyetem, Semmelweis Egyetem, Széchenyi Egyetem és a Szent István Egyetem) került kiválasztásra. A szakértők a kutatás során sok jó gyakorlatot, módszert, példát azonosítottak, feltárták az intézmények milyen kihívásokkal néznek szembe, valamint ajánlásokat fogalmaztak meg a fejlesztés, fejlődés érdekében.
2017 elején lesz olvasható az az átfogó riport, amelyben mind a kormány, mind a felsőoktatási intézmények számára megfogalmazott ajánlások elérhetőek lesznek.
A konferencián Nemeslaki András, a Tempus Közalapítvány (TKA) elnöke köszöntőjében hangsúlyozta a kutatás fontosságát és időszerűségét, valamint megerősítette, hogy a Tempus Közalapítvány, mint a kutatás helyi koordinátora továbbra is örömmel vállal szerepet a kutatás eredményeinek terjesztésében és az együttműködések ösztönzésében. Peter Baur az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának képviselője bemutatta a HEInnovate kezdeményezést, a HEInnovate ingyenesen elérhető intézményi önértékelő eszközt *, az országkutatás célját, melyben Magyarország Bulgária, Írország és Lengyelország után negyedikként vehetett részt. Beszélt továbbá a HEInnovate train the trainer programokról, amely nyitott magyar felsőoktatási szereplők számára is és iránymutatást ad az intézményen belüli workshopok lebonyolításához. Említést tett az európai szintű HEInnovate facilitátor hálózatról, amelyben Kovács István Vilmos személyében magyar delegált is részt vesz és az online eszköz fejlesztésén és használatának terjesztésén dolgoznak. A hallgatóság számára Farkas Lilla a HEInnovate eszköz intézményi használatának lehetőségeit mutatta be, Kovács István vezette szimuláció révén a résztvevők online alkothattak véleményt a felsőoktatás helyzetéről a HEInnovate eszköz segítségével.
A kutatás szakmai vezetője, az OECD szakértője, Andrea-Rosalinde Hofer a kutatás eredményeinek rövid összefoglalójában bemutatta a minisztériumok és a felsőoktatási intézmények számára megfogalmazott ajánlásokat. Kiemelte többek között, hogy az elért eredményekre támaszkodva hogyan tud továbbfejlődni a felsőoktatás– jó jel, hogy a felsőoktatási stratégia megfogalmazta a harmadik missziós tevékenységek fontosságát – az ajánlások szorgalmazták, hogy legyen egy konszenzusos definíciója a harmadik missziós tevékenységeknek és alakuljanak konzultatív és együttműködési fórumok nemzeti és nemzetközi szinten a felsőoktatási intézmények és szakmai szervezetek között a tevékenységek összehangolása és a tapasztalatok, jó gyakorlatok megosztása és cseréje érdekében.
Az ajánlásokkal összhangban az Emberi Erőforrások Minisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Rektori Konferencia képviselői kifejezték elkötelezettségüket a harmadik missziós tevékenységek nemzeti szintű erősítésére. Szigeti Ádám az EMMI képviseletében kiemelte az EFOP-3.6.1 („Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések”), valamint az EFOP-3.4.3 („Felsőoktatási intézményi fejlesztések a felsőfokú oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”) konstrukciót. A felsorolt programok többek között olyan harmadik missziós tevékenységeket is támogatnak, mint például innovációs ökoszisztéma fejlesztése, a tudás négyszög (quadruple helix modell) kiépítése és fejlesztése , a vállalkozó szemlélet (vállalkozóiság) erősítése az intézményi kutatási folyamatokban; illetve ösztönzik, hogy a felsőoktatási intézmények növeljék a helyi gazdaságfejlesztésben betöltött szerepüket, és törekedjenek modern, a vállalkozószemléletet magában foglaló képzési programok kidolgozására.
A délutáni szekciókban a dán, ír és német szakértők konkrét ajánlásokat fogalmaztak meg a HEInnovate dimenziói mentén, majd a résztvevők rövid betekintést nyerhettek a tudáscsere és a vállalkozói utak támogatása témakörökben külföldi és magyar intézmények jó gyakorlataiba. A különböző programok szinergiáit jól mutatja például a PTE Erasmus+ részfinanszírozású Network of inter- and multidisciplinary ideation and business model generation programs című projektje, vagy az ELTE EGT/Norvég Alap által támogatott start up ösztönző kezdeményezése SIMpLe - Start-up an Innovation Management simuLation címmel. A résztvevők részéről felmerült egy HEInnovate tudásmegosztó, együttműködési hálózat kialakításának igénye, a Tempus Közalapítvány vállalta, hogy összegyűjti az ezzel kapcsolatos igényeket, javaslatokat.
Amennyiben szeretne csatlakozni a hálózathoz, vagy lenne javaslata ezzel kapcsolatban, ezen a linken megteheti:
HEInnovate konferencia vélemények
A kutatással kapcsolatos információk, dokumentumok, valamint a konferencia anyagai elérhetők az alábbi linken:
HEInnovate-tel kapcsolatos anyagok, összefoglalók
|
Utolsó módosítás: 2018.09.03.
