A felsőoktatási intézményeknek folyamatosan új kihívásoknak kell megfelelniük, különösen igaz ez a nemzetközi versenyképesség vonatkozásában. Mit tehetnek az intézményvezetők, a nemzetközi koordinátorok és az oktatók az egyetemek nemzetköziesítése érdekében? Milyen, mások számára is adaptálható jó gyakorlatokat alakítottak már ki a magyarországi egyetemeken? Hogyan támogatja a felsőoktatási intézmények ilyen irányú tevékenységeit a Campus Mundi program? Többek között ezekről a kérdésekről tanácskoztak a Tempus Közalapítvány június 5-ei szakmai konferenciáján, Budapesten.
A felsőoktatás nemzetköziesítése hatékony eszközökkel
A nemzetköziesítés minőségi változást hoz a felsőoktatásba
A felsőoktatás nemzetköziesítése hatékony eszközökkel című rendezvényen tanúsítványt kapott az az öt egyetem, ahol nemrégiben lezárult a Tempus Közalapítvány által koordinált tanácsadó-értékelő eljárás. A többéves folyamat keretében szakértők segítségével vizsgálták meg, hogy a nemzetköziesedés szempontjából kulcsfontosságú területeken milyen eredményeket értek el eddig, illetve hol vannak azok a pontok, ahol további erőfeszítéseket lenne érdemes tenniük.
A nemzetköziesítés folyamatában számos egyéb tevékenységgel is támogatja az egyetemeket a Tempus Közalapítvány. A Campus Mundi program keretében többek között szakmai műhelyeket szerveznek; kutatásokat és elemzéseket készítenek, valamint segítik a felsőoktatási intézmények nemzetközi hálózatépítését, például nemzetközi kiállításokon, vásárokon, konferenciákon való részvétellel.
A mostani rendezvényen különböző megközelítésekben vizsgálták a nemzetköziesítésre ható tényezőket és a felsőoktatási intézmények helyzetét, lehetőségeit ezen a területen. A résztvevők megismerkedhettek a legfrissebb kutatási eredményekkel, és a témában elismert hazai, valamint nemzetközi szakértők beszéltek arról, hogyan látják a felsőoktatást és a nemzetköziesítés jövőjét európai és világviszonylatban.
Nemzetköziesítési folyamatok – Trendek és kihívások
A konferencián köszöntőt mondott Dr. Sinóros-Szabó Laura, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a Tempus Közalapítvánnyal együtt számos módon támogatják a nemzetköziesítési folyamatokat a felsőoktatásban. Kiemelte az Erasmus+, a Stipendium Hungaricum és a Campus Mundi program jelentőségét, amelyek a hallgatói, oktatói és kutatói mobilitás elősegítése mellett minőségi változást hoztak a felsőoktatásba: nagymértékben járulnak hozzá az oktatás színvonalának javításához, a képzések korszerűsítéséhez és az intézményi szolgáltatások fejlesztéshez.
Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója hozzátette: a nemzetköziesítés tekintetében új kihívást jelent, hogy a hazai egyetemeken tanuló diákok 12 százaléka (több mint 25 000 fő) ma már külföldről érkezik Magyarországra. Ebben jelentős szerepük van a nemzetközi ösztöndíjprogramoknak, illetve a Campus Mundi programban végzett nemzetköziesítési tevékenységeknek, melyek keretében azon dolgoznak, hogy a hazai felsőoktatás az európai és Európán kívüli oktatási színtéren is láthatóvá, vonzóvá és versenyképessé váljon.
Az igazgató kiemelte, hogy a felsőoktatási intézmények számára sokféle lehetőség és folyamatosan növekvő források állnak rendelkezésre, hogy bekapcsolódjanak a nemzetközi vérkeringésbe. Az évről évre emelkedő külföldi hallgatói létszám miatt azonban felértékelődik a helyben történő nemzetköziesítésés szerepe is: egyre több idegen nyelvű képzésre, nyelveket beszélő adminisztratív személyzetre és a külföldi hallgatók integrációját segítő szolgáltatásokra van szükség az egyetemeken.
Tordai Péter emellett felhívta a figyelmet a kreditelismeréssel kapcsolatos problémákra és kihívásokra is. Az igazgató elmondta, hogy a felsőoktatási intézmények között komoly különbségek mutatkoznak ezen a téren, és évről évre javulás figyelhető meg, de bőven lesz még tennivaló. Alapvetően intézményekre szabott megoldásokra van szükség, de az egyetemek mellett több szereplő bevonása is indokolt: a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és az Emberi Erőforrások Minisztériuma részvétele a kérdésben nélkülözhetetlen.
A nemzetköziesítés átfogó megközelítéséről beszélt Prof. Mag. Eva Werner (IMC University of Applied Sciences Krems, Ausztria). Előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig nagyon sok hallgató marad ki a nemzetközi mobilitási programokból, ezért új módszerekre, a nézőpontok megváltoztatására van szükség. A határokon átívelő mobilitás már nem az egyetlen lehetőség a nemzetköziesítésre: a hallgatók, oktatók és munkatársak számára elérhetővé kell tenni az interkulturális tapasztalatszerzést és a multikulturális környezetet itthon is.
Nemzetköziesítés a gyakorlatban
Az átfogó nemzetköziesítés gerincét szerinte a tantervek, tananyagok nemzetköziesítése adja. Ehhez hozzátartozik az informális (kulturális vagy más jellegű tevékenységek, pl. orientációs hét) és a rejtett curriculum is (értékek, viselkedés, magatartás, intézményi kultúra). Mindezeknek összhangban kell lenniük az intézményi stratégiával, valamint letisztázott felelősségkörökre, célkitűzésekre van szükség. Hozzátette: a sikeres nemzetköziesítéshez elengedhetetlen az erőforrás- és személyzeti fejlesztés, valamint a megfelelő értékelési eszközök használata.
Christopher Medalis nemzetközi oktatási tanácsadó (USA) a nemzetközi stratégiai partnerkapcsolat-építés jelentőségéről beszélt. Szerinte ezen a területen lenne célszerű igazán fejlődni, alakítani a jelenlegi folyamatokat. A partnerségek kialakítása és ápolása során kiemelkedően fontos, hogy hosszú távra tervezzenek az intézmények, ne elégedjenek meg a rövid távú eredményekkel. A tanácsadó szerint ugyanis együtt sokkal többre képesek a partnerek: a kapcsolatok segítségével pl. olyan könyvtárak, kutatóintézetek nyílhatnak meg a diákok előtt, amelyek addig elérhetetlennek számítottak, a projektek megvalósítására pedig így többféle forrás áll rendelkezésre. Az előadó ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes azokra az együttműködésekre helyezni a hangsúlyt, amelyek valóban fejlődést ígérnek az intézmény számára.
A nemzetközi oktatási tanácsadó azt is kiemelte, hogy nagyon fontos lenne olyan szakemberek és vezetők képzése, akik kompetens módon segíthetik a nemzetköziesítési folyamatokat, ezáltal hozzájárulhatnak az intézmények fejlesztéséhez és egymás könnyebb megértéséhez.
A magyarországi helyzetről Dr. M. Császár Zsuzsa, a Pécsi Tudományegyetem docense beszélt, aki a három legnagyobb vidéki felsőoktatási intézményben tanuló külföldi hallgatók jelenlétének hatását vizsgáló kutatásuk eredményeit mutatta be. A debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemen végzett vizsgálatokból kiderült, hogy a külföldi hallgatók nagyban hozzájárulnak a GDP-hez, jelenlétük nemzeti szintű gazdasági hatást mutat.
Dr. M. Császár Zsuzsa szerint ez is azt jelzi, hogy a nemzeti érdekek érvényesítése nagyszerűen működhet a felsőoktatásban. Elmondta, hogy egy ország az úgynevezett „puha hatalom” segítségével is közvetítheti erejét, mint például a kultúra vagy a tudás. A külföldi hallgatók hozzájárulhatnak az imázs- és brandépítéshez, hiszen az itt tanulók a jövő visszatérő hallgatói vagy munkavállalói lehetnek. Ahhoz azonban, hogy kihasználhassuk a kezünkben lévő „puha hatalom” erejét, hatékony és vonzó felsőoktatási intézményekre van szükség.
A beszámoló letölthető itt (PDF; 1,3 MB) >>
Utolsó módosítás: 2019.08.12.
