A hallgatói mobilitás volumenének növekedése révén annak gazdasági jelentősége megkérdőjelezhetetlen. A tehetségek megszerzése mellett ma már a bevételszerzés is központi szerepet tölt be az egyetemek számára a külföldi hallgatók toborzása kapcsán. Kutatások sokasága szerint a külföldi hallgatók jelenléte egy egyetem, az annak székhelyéül szolgáló város, és tágabb értelemben a célország számára gazdasági hasznot jelent. Ez a haszon közvetlen módon a tandíjakban és a megélhetés során elköltött összegekben realizálódik (Brooks, R. – Waters, J., 2011).

A magyar felsőoktatásban megjelenő külföldi állampolgárok száma az ezredfordulót követően folyamatosan emelkedik. A 2001-es 11 783 főről három és egynegyedszeres növekedéssel a 2019/2020-as tanévre eljutottunk az akkori érték 326%-ára, azaz 38 422 főre. Hazánk három nagy vidéki egyetemvárosában lefolytatott kutatás eredményei (M. Császár Zs. et al, 2016-2017) is rámutattak arra, hogy a felsőoktatásban tanuló nemzetközi hallgatók gazdaságélénkítő, foglalkoztatásra gyakorolt hatása intézményi, térségi és nemzeti szinten is érezhető folyamat, így ennek országos szintű komplex vizsgálata fontos nemzetgazdasági érdek.

„A befelé irányuló felsőoktatási mobilitás gazdasági hatásainak mérése” témájú kutatás első lépcsőjében a Tempus Közalapítvány pályázata révén, 2019 második felében kidolgoztuk a külföldi hallgatók gazdaságra gyakorolt hatásainak több dimenziós méréséhez használható módszertani keretet és kutatási-elemzési tervet. Ezek jelentik az alapját jelen empirikus vizsgálatunknak.

Jelen kutatás célja: a nemzetközi hallgatók egyes célcsoportjainak (az Erasmus+ programban résztvevők, a Stipendium Hungaricum ösztöndíjasok és önköltségesek (tandíjat fizetők) helyi, illetve rendszerszintű gazdasági szempontú hatásának mérése; mint fogyasztói réteg szerepének, valamint súlyának vizsgálata; multiplikatív gazdasági hatásaiknak az elemzése; a gazdaságba áramló közvetlen befizetések feltárása; valamint turisztikai szerepüknek, illetve az egyes egyetemvárosok studentifikációs folyamataiban való részvételüknek az elemzése.

LETÖLTÉS (2,0 MB; PDF)

A kiadvány a Tempus Közalapítvány megbízásából, a Stipendium Hungaricum program keretében, a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával készült. A Stipendium Hungaricum programot a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányításával a Tempus Közalapítvány koordinálja.

On behalf of Tempus Public Foundation, the study was published in the framework of the Stipendium Hungaricum Programme, supervised by the Ministry of Foreign Affairs and Trade and coordinated by Tempus Public Foundation.