A felsőoktatás nemzetköziesedése világszerte dinamikusan zajló folyamat, aminek megragadásaéppen ezért nem könnyű. Ezt a folyamatot gyakran leegyszerűsítik a hallgatói mobilitásra és az idegen nyelven nyújtott képzésekre, pedig – ahogy a szakértők mondják – a felsőoktatás nemzetköziesedése ennél többet kellene, hogy jelentsen.A felsőoktatás nemzetköziesedése mögött Európában jelenleg két erőteljes motor áll; az egyik az unió társadalompolitikai programja, ami az európai közösség építéséhez kapcsolódik, a másik tisztán piaci, a cégeknek igényük van egy globális rekrutációs bázisra az oktatásban. 

Az éles versenyben való eredményes részvétel tudatos stratégiát és megfelelő erőforrásokat, illetve azok hatékony felhasználását igénylik. A társadalompolitikai közösségépítő célt szolgálja például az Erasmus+ uniós finanszírozású program, míg Magyarországon a keleti és déli nyitás jegyében a 2013-ban indított Stipendium Hungaricum (továbbiakban SH) program az, ami támogatja a felsőoktatás nemzetköziesedését – részben gazdaságpolitikai célok szolgálatában, részben pedig minőségfejlesztést generálva.

Az elemzés szempontjából érdemes megkülönböztetni további dimenziókat is, mint a nemzetköziesedés mennyiségi és minőségi vonulata vagy a külső és belső nemzetköziesedés megkülönböztetése. A mennyiségi elemeket az idegen nyelven folyó képzések, illetve a mobilitásban részt vevő hallgatók számával ragadhatjuk meg, a minőségi elemek pedig azok, amelyek az oktatás színvonalára
hatnak, mint például az oktatók mobilitása vagy a tananyag nemzetköziesítése. A külső-belső dimenziómentén pedig a külső folyamatok, tevékenységek azok, ahol az országhatárt átlépjük (pl. transznacionális oktatás), a belső folyamatok alatt viszont az intézményen belül zajló nemzetközi tanulási környezetet biztosító fejlesztéseket értjük (tananyag nemzetköziesedése, belső tudásmegosztás stb.).

A kutatás a felsőoktatás meghatározó spektrumára, az alap-, mester-, valamint az osztatlan képzési szintekre fókuszált.

KIADVÁNY LETÖLTÉSE PDF FORMÁTUMBAN (1,29 MB)

A kutatásról angol nyelven itt olvashat.