A felsőoktatási rangsorok módszertanának, dilemmáinak, kritikáinak, működésének és hatásának elemzése az egyetemi világ egyik leginkább hasznos kutatási iránya.

„Mozgó célpontra lő” a társadalomtudomány, amikor értelmezni igyekszik az elmúlt negyedszázadban világszerte elterjedt egyetemi rangsorokat. A jelenlegi, ranking-kommunikációtól hangos felsőoktatási környezetben is érdemes felidézni, hogy a nyolcszáz éves nyugati egyetem, de még a kétszáz éves modern felsőoktatás léptékével mérve is friss és rövid távú jelenségről van szó. Hiszen az évszázados, döntően USA-beli előzmények után, követve az US NEWS and Reports kezdeményezését, csak a kilencvenes évek elején jelentek meg több országban is tájékoztatásra szánt médiarangsorok, a globális általános rankingek pedig a kétezres évek fejleményei. De nem csupán
a rövid idő, hanem a rangsorok alakulásának egy sajátos motívuma is változékonnyá teszi a rankingkutatások tárgyát.

A rangsorokat ugyanis születésük óta kíséri a viták és kritikák sora, melyek egyáltalán nem elvont, módszertani jellegűek, hanem közvetlen egyetempolitikai, helyenként jogi vonatkozásokkal is bíró összeütközések. Mindezek nagyban alakították és alakítják a rangsorokat, miközben a rangsorok alakítják a felsőoktatást azzal, hogy a mérési módszereik és indikátoraik új prioritások meghatározására késztetik az intézményeket, felsőoktatás-politikákat.

Tanulmányunk a rangsorokat ért módszertani és egyetempolitikai kritikákat foglalja össze, kiemelve a rankingek egyik legfontosabb alkotóeleme, az indikátorok használatának kérdését. Mindezt egy eddig kevéssé tárgyalt vonatkozással bővítjük. Ugyanis a rangsorjelenség összetettségét fokozza, hogy az egyetemek egyszerre méretődnek meg a globális és nemzeti rangsorokban, s az eltérő vonatkoztatási rendszerek alkalmazása végképp elbizonytalanítja a rankingek relevanciáját.

Kutatásunk a rankingek használatához gyakorlati segédletet is kínál, ugyanis a rankingek alapvetően tájékoztatási, tájékozódási eszközök a felsőoktatásról, használatuk célszerűsége ezért kiemelten fontos. Esettanulmányként a magyar egyetemek rangsorpozícióit, konkrétabban pedig a magyar felsőoktatás iránt érdeklődő külföldi hallgatók által használt rangsorok szempontjait elemezzük, kiegészítve a magyar hallgatók nemzetközi mobilitásában meghatározó országok felsőoktatási rangsoraiéval.

Letöltés (1,74 MB, PDF)