---

Elhivatottsága, közvetlensége és aktív közösségépítő munkája idén a Nemzetközi Koordinátorok Országos Találkozóján kapott elismerést, ahol Stipendium Hungaricum és Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram kategóriában „Kibontakozó Kiválóság” díjazást kapott - ő pedig ugyanazzal a lelkesedéssel mesél munkájáról, amellyel nap mint nap segíti hallgatóit.

Áder Nikolett „Kibontakozó Kiválóság” díjas nemzetközi koordinátor (b) Bodrogi Richárd, a Tempus Közalapítvány főigazgatója (j)

Be tudnád mutatni a szereped a nemzetközi hallgatók támogatásában?

Áder Nikolett „Kibontakozó Kiválóság” díjas nemzetközi koordinátor

Mivel kis létszámú intézmény vagyunk, így a feladataim nagyon szerteágazóak. Többek között én koordinálom a nemzetközi felvételi folyamatot, a Stipendium Hungaricum program-ot és a Diaszpóra Felsőoktatási Ösztöndíjprogram-ot, segítem a hallgatók beilleszkedését, valamint közösségi és csapatépítő eseményeket szervezek számukra. Mondhatni egészen az egyetemre való jelentkezésüktől a diplomájuk megszerzéséig igyekszem támogatni őket az egyetemi életükben.

Mi ösztönzött arra, hogy nemzetközi hallgatókkal kezdj el foglalkozni?

Végzettségemet tekintve magyar-angol szakos középiskolai tanár vagyok, így ez a korosztály mindig is közel állt a szívemhez, ahogyan a különböző kultúrák is. Dolgoztam korábban hallgatói érdekképviseletben, ezt követően tanulmányi hivatalban ügyintézőként is, majd egy kisebb kitérő után rájöttem, hogy az egyetemi közeg az, ahol igazán otthon érzem magam. Amikor megismerkedtem ezzel a pozícióval, azonnal éreztem, hogy a nemzetközi hallgatókkal való munka egyszerre jelent kihívást, fejlődési lehetőséget és örömöt.

Kezdeményezésedre közösségi eseményeket szerveztek a hallgatóknak. Megosztanál egy olyan emlékezetes pillanatot, amely különösen nagy hatással volt a nemzetközi hallgatókra?

Az első közös csapatépítő programunkat emelném ki. Nagyon izgultam, hányan jönnek majd el, mert úgy hallottam, korábban a hasonló kezdeményezések kevésbé voltak sikeresek. Végül azonban a nemzetközi hallgatók több mint fele részt vett a programon, amely bográcsozással, Magyarországról szóló vetélkedővel és számháborúval telt. Látszott rajtuk, mennyire felszabadultak, mennyire értékelik, hogy végre van egy olyan alkalom, ahol kötetlenül, közösen élhetik meg az egyetemhez tartozás élményét. A közösen főzött étel pillanatok alatt elfogyott, és sok hallgató visszajelezte, hogy milyen jó érzés volt a többi nemzetközi hallgatóval együtt részt venni és kifejezték az igényüket további programokra is.

Hogyan gazdagítja szerinted a művészet és a kulturális csere a nemzetközi hallgatók élményét az egyetemen?

A művészet, a tánc közös nyelv, ami összeköti a hallgatóink színes közösségét. Jelenleg 62 nemzetközi diák tanul nálunk, 20 különböző nemzetiségből - a távol-keleti országoktól egészen Dél-Amerikáig. Bár természetes, hogy sokan elsőként saját kultúrájukhoz tartozó társaikhoz kapcsolódnak, a művészet összeköti őket: ugyanazon a művészi úton haladnak, ugyanazokért a célokért dolgoznak. A közös munka, a kulturális sokszínűség és a kölcsönös szenvedély mind gazdagítják az élményeiket, és olyan közösséget hoznak létre, ahol a különbözőségek értékké válnak.

Szerinted mért különleges a Magyar Táncművészeti Egyetem a nemzetközi hallgatók szemében?

Intézményünk több szempontból is egyedi. Bár egyetem vagyunk, a táncos életpálya rövidsége miatt táncművész szakon 10 éves kortól lehet elkezdeni nálunk tanulni, így nemzetközi hallgatóink egy jelentős része is már egészen fiatalon csatlakozik képzéseinkhez. Az már önmagában is egyedi, hogy egyetemi kereteken belül lehet táncot tanulni. Képzéseink diplomát adó, professzionális táncművészeti programok, ahol a fő szakirány mellett – ami jellemzően nemzetközi hallgatóink esetén a klasszikus balett – a hallgatók megismerkednek a modern tánctól a társastáncon át a magyar néptáncig a lehető legtöbb táncnyelvvel. A hallgatók sokszor éppen ezt a szakmai sokszínűséget és családias közösséget tartják a legnagyobb vonzerőnek.

Volt-e olyan kihívás, amellyel szembesültél a nemzetközi hallgatók támogatása során, és hogyan kezelted ezt?

Mivel emberekkel dolgozom, szinte minden nap találkozom új, – akár kihívást jelentő – helyzetekkel: kulturális különbségekkel, kommunikációs nehézségekkel, személyes problémákkal. Igyekszem minden esetben türelemmel fordulni a hallgatók felé, és megtalálni a számukra legbiztonságosabb, leggyorsabb megoldást. Ehhez pedig a nyitottság, a következetesség és az empátia a legfontosabb eszközeim.

Hogyan sikerül a feladataidat úgy menedzselni, hogy közben nap mint nap motivált maradj?

Számomra nagyon inspiráló a hallgatóinkkal foglalkozni. Látni az elszántságukat, ahogy nap mint nap dolgoznak a céljaikért, óriási hajtóerő. Együtt izgulok velük a sikereikért, és igyekszem velük lenni a nehezebb pillanatokban is, ezért úgy érzem, – ha csak egy kicsit is – részese tudok lenni az útjuknak. Ez a fajta kapcsolódás nagyon sokat jelent nekem. Ahogy az a sok pozitív visszajelzés is, amit kapok tőlük és az egyetem vezetésétől is, ami megerősít abban, hogy amit csinálok, valóban számít.

Milyen eredményre vagy pillanatra vagy a legbüszkébb a koordinátori munkád során?

Leginkább arra, hogy mióta az egyetemen dolgozom, sikerült megduplázni a nemzetközi hallgatóink számát, akik ma már az egyetem teljes létszámának közel 10%-át adják. Úgy gondolom, ez annak is köszönhető, hogy a felvételi folyamatban és a beiratkozásig tartó időszakban kiemelten támogatom őket, hogy már a legelső pillanattól érezzék, egy befogadó, figyelmes közegbe érkeznek.

Fotó: Szamler Roland

Utolsó módosítás: 2026.01.12.