A felnőttkori tanulás mint a versenyképesség kulcsa
2025.11.21.
Hír | Felnőtt tanulás
Felmérések szerint a felnőtt munkavállalók jelentős részének kell 2030-ig át- vagy továbbképeznie magát ahhoz, hogy versenyképes maradjon a munkaerőpiacon.
A mesterséges intelligencia már a jelenkor része. A rendkívül gyors technológiai fejlődésnek köszönhetően a munkahelyek átalakulnak, a korábban stabilnak hitt tudás gyorsabban elavul, helyette egyre gyakrabban új készségek, új képességek szüksége merül fel.
A Világgazdasági Fórum rendszeresen megjelenő „Future of Jobs" című kiadványa a legátfogóbb források egyike az átképzési szükségletek kapcsán. A 2025-ös jelentés, amely több mint 1000 vezető globális munkaadó nézőpontját egyesíti, akik együttesen több mint 14 millió munkavállalót képviselnek a világ minden tájáról - szintén előre vetíti a munkaerőpiac jelentős átalakulását az elkövetkező 5 évben.
A jelentés kiemeli a technológiával és a fenntarthatósággal kapcsolatos készségek iránti növekvő igényeket és nagy hangsúlyt helyez a technológiai fejlődéshez és a gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás fontosságára.
A riport szerint a munkáltatók arra számítanak, hogy 2030-ig:
- a munkához szükséges kulcskészségek 39%-a átalakul vagy elavul,
- a munkavállalók jelentős részének (59%-ának) lesz szüksége át- vagy továbbképzésre (upskilling vagy reskilling),
A munkaadók a készségbeli hiányosságok kezelése érdekében egyre inkább a munkaerő továbbképzésére és átképzésére összpontosítanak.
Milyen célkitűzésekkel és programokkal segíti az Európai Unió a fenti változásokkal kapcsolatos felkészülést?
A Készségek Uniója az Európai Készségfejlesztési Program (European Skills Agenda) 2020-ban lefektetett ambíciózus céljaira épül, melynek a legfontosabb sarokkövei a továbbképzés, készségek fejlesztése (upskilling) és az átképzés (reskilling), különös hangsúlyt fektetve az alapvető, jövőálló készségekre.
A felnőtt tanulás területén
az Európai Unió a szociális jogok európai pilléréhez kapcsolódóan egy rendkívül konkrét célt tűzött ki: 2030-ra a 16-74 éves felnőttek legalább 60%-ának részt kell vennie valamilyen képzésben évente.
Ez a célkitűzés jól mutatja, hogy az Európai Bizottság a munkavállalók folyamatos kompetenciafejlesztését kulcskérdésnek tekinti az európai versenyképesség megőrzése és a munkaerőpiaci igények gyors kielégítése érdekében. A sikeres megvalósítást a Készségek Európai Éve (2023) is támogatta, amely felhívta a figyelmet a tanulási kultúra fontosságára és a tagállamok közötti szorosabb együttműködés szükségességére.
A Készségfejlesztési Program külön akciókat is tartalmaz, amelyek a
zöld és digitális átálláshoz szükséges készségekre fókuszálnak.
A Digitális Évtized 2030 szakpolitikai program létrehozásáról szóló (EU) 2022/2481 határozat egyértelmű irányt és mérhető mutatókat jelöl ki az Európai Unió digitális átalakulásának 2030-ig elérendő céljai tekintetében.
A stratégia a felnőttek digitális készségeinek hiányára
reagálva, a következő célt tűzte ki a digitális készségek kapcsán: 2030-ig legalább 20 millió IKT-szakember dolgozzon az Európai Unióban, és a 16–74 éves lakosság legalább 80%-a rendelkezzen legalább alapszintű digitális készségekkel.

Hogyan készülhetünk fel a munkaerőpiaci változásokra?
A felnőttként való felkészülés a változó világra nagyrészt alkalmazkodást, szemléletváltást és proaktív, célzott tanulást igényel.
- önreflexió: milyen készségekkel, képességekkel rendelkezünk és melyek azok, amelyeket fejleszteni tudunk, vagy szükséges?
- célzott, folyamatos tanulás (upskilling és reskilling): a tanulás nem fejeződik be a diploma megszerzésével, az egy olyan folyamat, ami végig kíséri az életünket – akár formális, nem formális, vagy informális módon.
- rugalmasság, alkalmazkodóképesség és proaktivitás: fontos a hajlandóság arra, hogy kilépjünk a komfortzónánkból és új feladatokat vállaljunk, akár a jelenlegi munkahelyünkön, akár új projekteken keresztül.
Fejleszthető készségek és képességek
Ide sorolhatóak azok az alapvető kompetenciák, amelyekben az emberi intelligencia jelenleg messze felülmúlja az mesterséges intelligenciát – ezek fejlesztése a legfontosabb karrier-szempontból:
- kritikai és analitikus gondolkodás,
- rendszerszemlélet,
- kreativitás és innováció,
- érzelmi Intelligencia,
- rugalmasság ellenállóképesség, agilitás és alkalmazkodóképesség,
- digitális készségek, technológiai műveltség,
- zöld készségek.
Egész életen át tartó tanulás
A változások tehát egyértelmű üzeneteket küldenek: az egész életen át tartó tanulás már nem opcionális, hanem a karrierbiztosítás alapja. Ezért fontos, hogy a tudásunkat folyamatosan frissítsük, új ismereteket sajátítsunk el és beépítsük a munkánkba a gyorsan megjelenő technológiai újításokat.
Hogyan támogatja mindezt az Erasmus+ program felnőtt tanulási szektora?
A felnőttkori tanulás elengedhetetlen a gyorsan változó munkaerőpiaci igényekhez való igazodáshoz, egyben kulcsfontosságú a munkavállalók továbbképzése és átképzése szempontjából.
Az Erasmus+ program felnőtt tanulási szektora alapvető fontosságú stratégiai eszköz az Európai Unió fenti céljainak elérésében. A program támogatja mind az egyéneket, mind az intézményeket / szervezeteket a fejlődésben:
- lehetővé teszi a legjobb nemzetközi gyakorlatok, módszerek és képzési struktúrák megismerését és adaptálását,
- a projekteken keresztül támogatja az innovatív felnőttképzési módszerek kidolgozását,
- nemzetközi együttműködési lehetőségeket biztosít annak érdekében, hogy a képzések megfeleljenek a globális munkaerőpiaci kihívásoknak.
Konkrét előnyök az egyének és intézmények számára
- a mobilitási programok révén a felnőtt tanulók és a felnőttkori tanulás területén dolgozók közvetlenül szerezhetnek nemzetközi tapasztalatokat és fejleszthetik készségeiket, ami növeli a foglalkoztathatóságukat és versenyképességüket,
- a program támogatja a felnőttkori oktatást nyújtó szervezetek kapacitásfejlesztését, új készségekre fókuszáló tantervek kidolgozását, és az európai szintű minőségbiztosítási rendszerek átvételét.
Az Erasmus+ program tehát stratégiai eszköz a folyamatos, egész életen át tartó tanulás kultúrájának megteremtéséhez.
Források: World Economic Forum (WEF), Európai Bizottság
A kép forrása: Shuterstock.com
Utolsó módosítás: 2025.11.21.







