A tudományos minőség nem földrajzi kérdés
2025.10.16.
Hír | Felsőoktatás
A 2025-ös Miniszteri Díjjal kitüntetett INTEGRATION projekt koordinátora és partnere a CEEPUS programban szerzett tapasztalataikról meséltek.
Az interjúban pályájuk kezdetéről, a nyelvtanulás szerepéről, a logisztika fejlődéséről és arról mesélnek, miért elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés a jövő mérnökei számára.
A mérnöki tudás nem ismer határokat - ezt bizonyítja Stanislaw Legutko lengyel és Kovács Zoltán magyar professzor több évtizedes munkássága. Mindketten meghatározó szereplői a CEEPUS programnak, amely közép-európai egyetemeket és kutatókat köt össze. |
Mikor kezdődött az érdeklődésük a mérnöki pálya iránt?
Stanislaw Legutko: Sok évvel ezelőtt. Eredetileg mezőgazdasági tanulmányokat fontolgattam - egy farmon nőttem fel, biológiából és kémiából jó jegyeim voltak. De a fizikatanárom rendkívüli módszerekkel tanított, ami arra ösztönzött, hogy inkább a műszaki pályát válasszam. Később ezeket a módszereket a saját mérnöki munkámban is alkalmaztam, főleg a megmunkálás területén.
Kovács Zoltán: Az én utam is hasonló volt. Ukrajnában, a Kárpátalján születtem, majd Magyarországon folytattam a tanulmányaimat. Nyíregyházán végeztem mezőgazdasági gépészmérnökként, és a diploma után ott is maradtam oktatóként. 1999 óta tanítok ugyanazon az egyetemen - bár az intézmény neve többször változott, én mindig maradtam.
Legutko: Én is az egyetemen maradtam, ahol tanultam - először asszisztensként, majd doktori fokozatot szereztem. Több mint húsz éve vagyok professzor, a címet a lengyel köztársasági elnöktől kaptam.
Stanislaw, több nyelven is beszél.
A lengyelen kívül 9 másik nyelv szerepel önéletrajzában (angol, orosz, szlovák, francia, német, bolgár, horvát, szerb és cseh). Mi motiválta erre?
Számomra a nyelvtanulás mindig az együttműködéshez kapcsolódott. A CEEPUS hálózatban 29 külföldi partnerem van, és csak három lengyel. Már közel harminc éve részt veszek a programban. Ha van időm, szívesen tanulok új nyelveket. Hat éven keresztül minden évben jártam Horvátországba egy CEEPUS projekt keretében. Minden alkalom után két oldalnyi új szót írtam össze - remek gyakorlás volt. Gyakran készítek többnyelvű prezentációkat - lengyelül, csehül és más nyelveken-, hogy mindenki számára érthető legyen az előadás.
Kovács: Emlékszem egy doktori konferenciára Csehországban, ahol mindenki a saját anyanyelvén adott elő. Voltunk csehek, lengyelek, szlovákok - és mi ketten magyarok. Mi voltunk az egyetlenek, akiknek angolul kellett beszélni.
Legutko: Igen, a magyar nyelv sokak számára rejtély. De én mindig próbálom megtanulni a helyi nyelvet. Romániában például, amikor harmadszor jártam Kolozsváron, az egyik kolléga figyelmeztette a többieket: „Vigyázzatok, Stanislaw már érti, amit mondtok!”
Kovács: Ez tényleg megtörtént. Két éve volt egy konferencia Kolozsváron, ahol Stanislaw románul tartott előadást.
Legutko: Igen, díszvendégek is voltak, úgyhogy három nyelven készültem: románul, angolul és - egy kis egzotikummal - lengyelül.
Igaz, hogy teherautó-vezetői jogosítványa is van?
Igen, minden kategóriára, kivéve a buszokat. A nyolcvanas években, szerény fizetéssel és három gyerekkel, járműértékelő szakértőként kezdtem dolgozni, hogy kiegészítsem a családi jövedelmet. Ehhez technikai tanulmányok és teherautó-jogosítvány kellett - amit a mai napig megtartottam.
Hogyan változott a gépészmérnöki szakma az évek során?
Legutko: Dolgoztam megmunkálásban, gépkarbantartásban és logisztikában. Az utóbbi húsz évben a logisztika különösen fontossá vált. Tanterveket fejlesztettem, tankönyveket írtam ebben a témában.
Kovács: A logisztika ma már központi szerepet játszik a globális működésben. Elég csak a Szuezi-csatorna elzárására gondolni - az megmutatta, mennyire létfontosságú ez a terület.
Hogyan áll Közép-Európa más régiókhoz képest kutatásban?
Legutko: Ha van megfelelő finanszírozás és felszerelés, bárhol lehet világszínvonalú kutatást végezni. A tudományos minőség nem földrajzi kérdés. Publikáltam vezető folyóiratokban, és a Stanford Egyetem szerint a világ kutatóinak felső 2%-ába tartozom.
Kovács: A jó ötletek és a megfelelő eszközök számítanak. Ha ezek megvannak, a világ nyitva áll előtted.
Meséljenek a díjnyertes CEEPUS projektről!
Már a project címe is impozáns: INTEGRATION “Development of mechanical engineering (design, technology and production management) as an essential base for progress in the area of small and medium companies’ logistics - research, preparation and implementation of joint programs of study in the aspect of Industry 4.0."
Legutko: Igen, egy hosszú nevű CEEPUS hálózatot koordinálok - mert sok mérnöki területet integrál: tervezés, számítás, technológia, gyártás, karbantartás, logisztika és Ipar 4.0/5.0. Mindezt a termék életciklusa (PLC) köré szervezzük: ötlet, tervezés, gyártás, használat és újrahasznosítás. A célunk, hogy ezeket a fázisokat és a mögöttük álló szakembereket összekapcsoljuk. A projekt eredetileg oktatási célú volt, de a személyes kapcsolatok révén kutatási együttműködések és közös publikációk is születtek. Ma már jóval több, mint oktatás.
Kovács: Nemrég a csehországi Tomas Bata Egyetemen jártam, ahol kompozit anyagokkal foglalkoznak. Van egy magyar repülőgépgyártó cég, amelynek új kompozitokra van szüksége. Most azon dolgozom, hogy összekapcsoljam az egyetemet és a céget egy közös projektben. Ez a mobilitási program nemcsak egyetemeknek szól - ipari szereplőket is bevonhatunk.
Legutko: Tíz partnerrel kezdtem, most harminckettő van.
Kovács: Olyan, mint egy karácsonyfa - minden évben új díszek kerülnek rá.
Mit jelent számukra a CEEPUS Miniszteri Díj?
Legutko: Nagy megtiszteltetés. Harminc éve vagyok benne a programban - talán én vagyok a legrégebbi partner. Baráti versengésben voltam például Sorin Grozav kollégával, és idén én nyertem. De mindig az együttműködés volt a lényeg, nem a rivalizálás.
Kovács: Ezek a díjak nemcsak az akadémiai kiválóságot tükrözik, hanem a hálózaton belüli emberi kapcsolatok erejét is. A személyes kapcsolatok kulcsfontosságúak. Ha kérdésed van, bárkit megkérdezhetsz a hálózatból - mindig segítünk egymásnak.
Van emlékezetes élményük a CEEPUS-szal kapcsolatban?
Legutko: Őszintén szólva, talán épp a mai nap az. Ünnepi pillanat. De amit a legjobban értékelek, az a rendszeres csereprogram és együttműködés.
Kovács: Minden évben új professzorokat és diákokat megismerni szakmailag és emberileg is gazdagító. Ez a legértékesebb számomra.
Mit tanácsolnak a fiatal kutatóknak?
Legutko: Dolgozni. És dolgozni.
Kovács: Keményen dolgozni és türelmesnek lenni. Minden generációnak megvannak a maga szokásai. A fiam például az Alfa generációhoz tartozik - nagyon más. De az alapértékek ugyanazok maradnak.
Miért érdemes a hallgatóknak csatlakozni a CEEPUS-hoz?
Legutko: A diákok szeretnek utazni és felfedezni. A CEEPUS lehetőséget ad arra, hogy új városban tanuljanak, új embereket ismerjenek meg, és más akadémiai környezetet tapasztaljanak meg. Akár a diplomamunkájukat is megírhatják egy partnerintézményben.
Hallgatói szemmel ez az egyik legkülönlegesebb része a programnak.
Ha valaki az önök egyetemén szeretné megírni a szakdolgozatát, mire számíthat?
Legutko: Részt vehet előadásokon, gyakorlatokon, laboratóriumi munkában. Kísérletezhet is.
Kovács: Van egy három hónapos lehetőség diplomázó hallgatóknak, ami jól illeszkedik az egyetemi menetrendbe. Részt vehetnek előadásokon, laborokban, konzultálhatnak oktatókkal, sőt, olyan cégeket is meglátogathatnak, mint a LEGO vagy a Michelin.
A tanácsom egyszerű: Ne hagyd ki. Próbáld ki.
Utolsó módosítás: 2025.10.17.