A Tehetségprogram lehetőséget ad arra, hogy a legmerészebb céljaim megvalósításába is belekezdjek

2025.06.11.

Ösztöndíj | Felsőoktatás

Interjú Naschauer Kinga Beatrixszal, a KU Leuven Egyetem Pannónia Tehetségprogram Ösztöndíjas hallgatójával

Mi motivált arra, hogy jelentkezz a Pannónia Tehetségprogram Ösztöndíjra?

Az ösztöndíjra való jelentkezésre elsősorban az általa nyújtott lehetőségek és a benne rejlő potenciál motivált, mivel ezek jelentős támogatást nyújtanak a karrierem építésében. Emellett inspirálóan hatottak rám azok az interjúk és cikkek is, amelyek a nemzetközi tapasztalat és szakmai gyakorlat fontosságát hangsúlyozzák. Rávilágítottak arra, hogyan formálják a nemzetközi élmények az ember szemléletét, és miként segítik az új ötletek kialakulását és megvalósítását.

Milyen szakot és egyetemet választottál, és miért pont ezt a területet?

A KU Leuven Egyetem Orvostudományi Karán induló Advanced Master of Deglutology mesterképzésére jelentkeztem. Ez egy rendkívül egyedi program, amely nemcsak Európában, hanem világszinten is különlegesnek és specifikusnak számít. Az egyéves képzés a nyelészavarok egyre gyakoribb előfordulására, azok legkorszerűbb diagnosztikájára és terápiájára összpontosít. Célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a nyelési zavarokat és azok különböző formáit időben felismerni, a legkorszerűbb diagnosztikai módszerekkel vizsgálni, valamint hatékony és modern terápiát alkalmazni, mindezt egy multidiszciplináris egészségügyi ellátó csapat részeként.

Hogyan segítette az ösztöndíj a tanulmányaidat és szakmai fejlődésedet?

Az ösztöndíj lehetőséget biztosított arra, hogy elvégezzem ezt a különleges mesterképzést, valamint támogatást nyújtott a kiutazáshoz és az itteni élethez. Ezáltal esélyt kaptam arra, hogy a megszerzett tudást és tapasztalatot később hazahozzam és kamatoztassam. Mivel ez egy rendkívül egyedi képzés, a tandíj is Európa legmagasabb tandíjai közé tartozik, így az ösztöndíj elengedhetetlen segítséget jelentett abban, hogy kiutazhassak és elkezdhessem ezt a képzést.

Milyen volt a beilleszkedésed a külföldi egyetemi közösségbe? Milyen kulturális vagy oktatási különbségeket tapasztaltál?

Szerencsés helyzetben vagyok, mivel egy magyar kollégiumban lakom, így egy kisebb magyar közösség tagjaként otthonos légkörben élhetek. Ugyanakkor a költözés óta rengeteg új emberrel ismerkedtem meg, és számos kulturális eseményen vettem részt, ami izgalmas és inspiráló élmény volt számomra. Már az orientációs napokon is olyan hallgatóközpontú eseményeken találtam magam, ahol európai és Európán kívüli országokból érkező hallgatókkal is találkozhattam, akik szintén a KU Leuven különböző szakjain kezdték meg tanulmányaikat. Az én képzésem meglehetősen kis létszámú – összesen 16 hallgatóval – de így is egy rendkívül sokszínű és kulturálisan gazdag közösséget alkotunk. A csoport fele belga, a másik fele pedig nemzetközi hallgatókból áll, köztük görög, ciprusi, hongkongi, jemeni és tunéziai diákokkal – én pedig egyedüli magyarként képviselem hazánkat.

Ami talán a legnagyobb meglepetés volt számomra, az az akadémiai közeg nyitottsága és támogató légköre. Nemcsak a hallgatók, hanem az oktatók és a professzorok is rendkívül megközelíthetőek, és ugyanez a hozzáállás jellemző a klinikai gyakorlat során a szupervízorokra is. Bármilyen kérdéssel vagy problémával bátran fordulhatunk hozzájuk, és sosem maradunk egyedül – vagy ők maguk segítenek, vagy a megfelelő személyhez irányítanak minket. Úgy gondolom, hogy ez a támogató akadémiai közeg különösen fontos azok számára, akik most kezdik el tanulmányaikat és építik a karrierjüket. Emellett ez a nyitottság és együttműködés hosszú távon is jelentős szakmai kapcsolatok kialakulásához vezethet, amelyek később közös projektek és szakmai vállalások megvalósítását segíthetik elő.

Volt-e mentorod vagy példaképed a program során? Ha igen, milyen hatással volt rád?

A mesterképzés megálmodója, Professzor Nathalie Rommel, beszéd- és nyelésterapeutaként kezdte pályafutását, majd a nyelési zavarok iránti érdeklődése vezetett kutatásaihoz. Több országban dolgozva jelentős hozzájárulást tett a terület fejlődéséhez. Bár jelenleg is számos projektben vesz részt, szívügyének tekinti, hogy az általa megálmodott szakon minőségi képzést biztosítson az új generációk számára.

Nemrégiben szakmai tanácsért fordultam hozzá, és megosztottam vele a pályakezdő terapeutaként, valamint egy eltérő egészségügyi rendszerben dolgozó szakemberként felmerülő nehézségeimet. Figyelmesen végighallgatott, hasznos tanácsokkal látott el, és lelkesítő mentorommá vált. Elmondta, hogy megérti a kezdeti elakadásokat, hiszen ő is hasonló úton indult, és bátorított, hogy ne veszítsem el lelkesedésemet. Hangsúlyozta, hogy bátran keressem fel, ha bárminemű segítségre lenne szükségem. Ezek a bátorító szavak mélyen inspiráltak, és elhatároztam, hogy ha valaha hasonló helyzetbe kerülök, én is segíteni fogom a fiatal, motivált szakembereket abban, hogy elérjék céljaikat.

Milyen kutatási vagy szakmai projektekben vettél részt az ösztöndíj alatt?

A képzés egyik követelménye egy mesterdolgozat és a hozzá kapcsolódó kutatás elvégzése, amelyet idén a nagyobb volumenű témák miatt, csoportosan végzünk. Én három belga hallgatótársammal dolgozom egy kutatáson, amelyben a leuveni egyetemi kórház által összeállított és ott használt diszfágia-szűrőteszt szenzitivitását és teljesítőképességét vizsgáljuk. Ez lényegében azt jelenti, hogy arra vagyunk kíváncsiak, mennyire pontosan képes ez a teszt kiszűrni azokat a pácienseket, akiknél valószínűsíthető a nyelési zavar.

Egy másik jelentős projekt az egyetem 600. évfordulójához kapcsolódik, amelyet idén ünnepelnek. Ebből az alkalomból egy ünnepi hétvégén számos rendezvény és program várta az érdeklődőket. Az orvostudományi karon például egy „Egészség Útvonal” nevű interaktív programot szerveztek, ahol a látogatók különféle szűrővizsgálatokat végezhettek el. Kiegészítésképpen számos workshopot is tartottak, és nagy büszkeség számunkra, hogy a mi szakunk is képviselhette az egyetemen zajló magas színvonalú tudományos tevékenységet.

Az érdeklődők számára ismeretterjesztő posztereket készítettünk, amelyeken végig vezettük őket, valamint berendeztünk egy termet, amely szemléltette a különbséget egy egészséges ember hagyományos vacsorája és egy nyelési zavarral küzdő beteg módosított étrendje között. A látogatók számára interaktívvá tettük a bemutatót: különféle terápiás technikákat és manővereket is bemutattunk, amelyeket ki is próbálhattak. 

Hogyan járul hozzá a program ahhoz, hogy versenyképesebb legyél a hazai vagy nemzetközi munkaerőpiacon?

Elsősorban egy olyan egyedi képzést választottam, amely nemzetközi szinten is versenyképes. Ennek egyik legjobb bizonyítéka, hogy a szak iránt nemcsak európai országok hallgatói érdeklődnek, hanem olyan távolabbi országokból is érkeznek diákok, ahol az egészségügyi rendszer már integrálta a nyelési zavarok menedzsmentjét, és olyan országokból is, ahol ez a terület még kevésbé ismert.

A képzés nemzetközi színvonalát és presztízsét az is jól mutatja, hogy az oktatás során az adott témakörök elismert szakemberei tartanak előadásokat és gyakorlati órákat. Gyakran több országból érkező professzorok ismertetik a legújabb terápiás eljárásokat és kutatási eredményeket. Csak néhány példát kiemelve: a diszfágia terápiáját egy torontói, egy Ohio állambeli és egy dublini professzor mutatja be, külön hangsúlyt fektetve azokra a terápiás módszerekre, amelyek az adott intézményekben kiemelt kutatási területnek számítanak. Emellett volt lehetőségem meghallgatni német, osztrák, amerikai, holland, brit és hongkongi szakemberek előadásait, természetesen a belga szakértők mellett. Úgy gondolom, hogy ez nemcsak a képzés rangját támasztja alá, hanem egy olyan értékes nemzetközi kapcsolati hálót is teremt, amely a hallgatók számára a jövőbeli kutatások és szakmai együttműködések szempontjából elengedhetetlen. 

Milyen gyakorlati tapasztalatokat szereztél az egyetemen vagy a szakmai gyakorlatod során?

A mesterképzésem során széles körű gyakorlati tapasztalatot szereztem különböző klinikai környezetekben, és több speciális részlegen is végeztem szakmai gyakorlatot. Ezek közé tartozott a gyermek- és felnőtt fekvőbeteg-ellátás, neonatológiai intenzívterápiás ellátás, a gyermek- és felnőtt nagyfelbontású manometria, a nyelés videofluoroszkópos vizsgálata és videomanometria, a felnőtt fej- és nyaki daganatos megbetegedésekkel kapcsolatos konzultációk, valamint egy felnőtt multidiszciplináris nyelési klinika. Inspiráló volt megtapasztalni, hogyan alkalmazzák a korszerű diagnosztikai módszereket a betegellátásban, valamint megfigyelni a nyelési zavarokkal küzdő betegek számára kialakított betegutakat.

Emellett kivételes lehetőségként részt vehettem a leuveni egyetemi kórház multidiszciplináris nyelési klinikájának találkozóin, valamint a gasztrointesztinális rendellenességek transzlációs kutatóközpontjához (TARGID) tartozó PhD-hallgatók szakmai megbeszélésein. Ezeken az alkalmakon különböző szakterületek szakértőivel együttműködve komplex eseteket elemeztünk és vitattunk meg.

Ezek a tapasztalatok megerősítettek abban a szemléletben, hogy nemcsak a diszfágia vizsgálatát és kezelését, hanem az ezzel kapcsolatos kutatásokat is interdiszciplináris megközelítéssel kell végezni, mivel ez elengedhetetlen az olyan evidence-based terápiák implementálásához, amelyek valós eredményeket érnek el a betegellátásban.

Milyen kapcsolatokat építettél ki külföldön, amelyek a jövőben szakmai előnyt jelenthetnek?

Az általam választott szak- és tudományterület talán a legjobb példa a kapcsolatépítés fontosságára. A nyelési zavarok tudományterülete viszonylag kis szakmai közösség, ahol még mindig szükség van bevált terápiás eljárások és protokollok kialakítására, bizonyítottan hatékony, evidence-based praktikák kutatásokkal való alátámasztására, valamint a leghatékonyabb ellátás megszervezésére és integrálására a már meglévő egészségügyi munkakörnyezetbe.

A szakon mindenki rendkívül nyitott és érdeklődő más országok egészségügyi rendszerei és ellátási szintjei iránt, ezért szoros kapcsolatot ápolok az összes hallgatótársammal. Az idelátogató, nemzetközi közegből érkező professzorok szintén elkötelezettek az új generációk támogatásában, és nyitottak az innovatív ötletekre, kezdeményezésekre és szakmai kérdésekre.

Úgy gondolom, hogy ezek a kapcsolatok kulcsszerepet játszanak a karrierem következő mérföldköveinek elérésében, és izgatottan várom, milyen lehetőségek nyílnak meg előttem a jövőben.

Milyen terveid vannak az ösztöndíj lejárta után? Hazatérés vagy nemzetközi karrier?

Egyrészt vágyom haza, hiszen bőségesen vannak terveim, amelyeket otthon szeretnék megvalósítani. Másrészt azonban a nemzetközi tapasztalatszerzés is rendkívül vonzó és inspiráló számomra. Jelenleg mindkét irányba építkezem, hogy a lehető legjobban kamatoztathassam az itt megszerzett tudást – legyen szó hazai kezdeményezésekről vagy nemzetközi lehetőségekről.

Mit gondolsz a STEM+ területek jelentőségéről a magyar és a globális munkaerőpiacon?

Egyre világosabban látom, hogy az egyes szakterületekben rejlő hatalmas potenciál hogyan bontakozhat ki területek közötti együttműködések révén. Az elmúlt félév során – különösen a Pannónia Ösztöndíj átadóján, amikor megismerkedhettünk a többi díjazottal – számos beszélgetésben tapasztaltam, hogy Magyarországon és azon túl is rengeteg jó ötletnek lehet helyet találni. Ezek az ötletek nemcsak a mindennapi életet könnyíthetik meg, hanem szervezeti és szervezési szinten is hatékonyabbá tehetik a folyamatokat, segítve az innovációt és a költségoptimalizálást. Úgy gondolom, hogy ezekbe a lehetőségekbe mindenképpen érdemes befektetni, hiszen hosszú távon jelentős fejlődést hozhatnak.

Mit üzennél azoknak a fiataloknak, akik gondolkodnak a Pannónia Ösztöndíjra való jelentkezésen?

Mindenképpen érdemes jelentkezni, hiszen ez nem csupán anyagi támogatást vagy egy közösséghez való tartozást jelent, hanem egyfajta vállalást is. Egy olyan felelősséget, amellyel feladatunknak érezzük azt, hogy az általunk választott, nemzetközi szinten helytálló szakterület és szaktudás magját Magyarországon is elültessünk. Külön izgalmas kihívásnak tartom ennek a tudásnak az ápolását és növekedésének biztosítását, hiszen ez a folyamat már a következő generációkat is magával ragadhatja!

Hogyan látod a külföldön megszerzett tudásod hasznosulását Magyarországon?

Már a kiutazás előtt is voltak elképzeléseim arról, hogyan szeretném hasznosítani a megszerzett tudást, de a képzés során igyekeztem minél többet megfigyelni és tanulni annak érdekében, hogy az ötleteimhez megfelelő eszközöket rendelhessek, és megteremthessem a megvalósításukhoz szükséges körülményeket. A deglutológia tudománya Magyarországon még gyerekcipőben jár, ezért hiszem, hogy lehetőségem lesz helyet és megfelelő kereteket biztosítani az általam elképzelt fejlesztéseknek. Hosszú távú célom, hogy hozzájáruljak a hazai egészségügy költséghatékonyabb működéséhez, valamint, hogy a nyelészavarral küzdő páciensek ne csupán az egyetemi klinikákon, hanem szélesebb körben is megfelelő ellátásban részesülhessenek.

Volt-e olyan meghatározó élményed a program során, amely különösen inspiráló vagy megható volt számodra?

Abszolút meghatározó élményként tekintek a Pannónia Tehetségprogram díjátadójára. Emlékszem, mennyi érzés és gondolat kavargott bennem a díjátadó eseménye során, és hogy mennyire sokat jelentett számomra, hogy kiemelkedően tehetséges fiatalokkal és leendő kollégákkal ünnepelhettem ezt a pillanatot. Az esemény utáni ismerkedés és beszélgetések különösen felemelőek és inspirálóak voltak, hiszen lehetőségem nyílt bepillantást nyerni a többi díjazott választott szakterületébe és terveibe.

Ha egy mondatban kellene összefoglalnod, mit adott neked a Pannónia Tehetségprogram, mit mondanál?

A Pannónia Tehetségprogram lehetőséget és bíztatást ad arra, hogy elinduljak egy olyan karrierút irányába, amelynek segítségével bátrabban kezdhetek bele a legmerészebb céljaim megvalósításába is.

Fotók: Naschauer Kinga Beatrix

 Nézd meg, milyen lehetőségeid vannak a Pannónia Ösztöndíjprogrammal!

pannonia statisztika szöveges

Utolsó módosítás: 2025.06.11.