Az alacsony érdekeltség a fenti kérdésekben nem csak a szakképzési szektor sajátossága. Minden terület képviselői beszámoltak arról a háromnapos programon, hogy a fiatalokat nehéz érdekeltté tenni az európai uniós folyamatok iránt. Ennek érdekében több ország résztvevői mutattak be jógyakorlatokat, hogy hogyan sikerült saját intézményüknek és annak szűk környezetének felhívni a figyelmét az Unió által meghatározott alapértékekre, vagy azt, hogy hogyan bővítették a résztvevők tudását az EU működéséről. Az Eurobarometer 15-30 közöttiek körében végzett kutatási adatai arra is rávilágítanak, hogy Magyarországon a fiatalok sokkal kevésbé érdeklődnek a választásokon való részvétel iránt.

Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint melyek a leghatékonyabb intézkedések arra, hogy a döntéshozók meghallják a fiatalok hangját? – a következő válaszok érkeztek (EU – 26178, HU – 1017)

A táblázatban kiemeltük azt a három területet, amelyben a magyar fiatalok nagyobb arányban válaszoltak pozitívan, mint az EU átlag. A diákszervezetek, a párbeszédek és a konzultációk a 15-30 év közötti magyarok véleménye szerint segíthetnek abban, hogy a döntéshozók meghallják a fiatalok hangját, és erősödjön részvételük a demokratikus folyamatokban. Ennek megfelelően érdemes olyan kezdeményezéseket keresni Magyarországon és az Európai Unióban, amely ilyen módon támogatja a fiatalokat abban, hogy hangjuk eljuthasson a megfelelő színtérre.

Azt, hogy az Erasmus+ programban milyen változtatásokra lenne szükség annak érdekében, hogy a részt vevő fiatalok érdeklődjenek a demokratikus életben való részvétel iránt, a TCA résztvevői a második napon dolgozták fel kiscsoportos munkában. Ennek során kiemelt helyet kapott a közösségi média edukatív szerepe, az Európa Pontok által kínált lehetőségek, az Európai Unió Kiadó hivatala által létrehozott kiadványok, de voltak olyan pályázók is, akik saját oktatási modulokat hoztak létre intézményükben, valamint szerveztek tematikus napokat. 

Mit tehetünk tehát annak érdekében, hogy az Erasmus+ program változást hozhasson és hatással legyen a fiataloknak a közéletben való szerepvállalására?

Mindenekelőtt fontos megemlíteni két olyan programot, amelyeknek sikerét hangsúlyosan mutatták be a továbbképzésen. A magyar intézményeknek érdemes ezeket a lehetőségeket kihasználni, mert így nemcsak az Erasmus+ programban részt vevő diákok és munkatársak interkulturális készségeit és az Európai Unióról való tudását tudják fejleszteni, hanem azokét is, akik valami miatt nem élnek a mobilitások kínálata fejlődési lehetőséggel.

Tóth Judit Emma, NVET szakértő
A kép a szerző saját tulajdona

Európai Parlament Nagykövet Iskolája program

„Az Európai Parlament 2017-től minden tagállamban elindította az EP Nagykövet Iskolája programot. A program célja a fiatalok figyelmének felkeltése Európa és az európai parlamentáris demokrácia iránt. A programban részt vevő iskolák diákjai a tanév során különféle iskolán belüli és kívüli programokon keresztül aktív ismereteket szerezhetnek az Európai Unióról és különösen az Európai Parlamentről. Az Európai Parlament Nagykövet Iskolája programban részt vevő diákok és tanárok megismerik az európai polgári szerepvállalás kínálta lehetőségeket és az Európai Parlament szerepét a döntéshozatali folyamatban.”

2017-ben 25 iskola csatlakozásával indították útjára a projektet, jelenleg 53 intézmény tagja a programnak Magyarországon, de számos jelentkezés érkezett a 2023/2024-es tanévben is, akik közül várhatóan többen bekerülnek az egy tanéven átívelő tesztidőszak után a hivatalos nagykövet iskolák közé.

EuroApprentices

A 2017-ben indult programot a szakképzésben korábban mobilitási programon részt vett fiatalok hozták létre. A program erősíti a szakmai mobilitás láthatóságát és a szakképzési szektor Erasmus+ résztvevőinek társadalmi elkötelezettségét, európai értékeit és aktív polgárságukat. A kezdetben hat országból álló kezdeményezés ma már 11 ország fiataljai által segít – leginkább a közösségi médián keresztül – értéket közvetíteni és edukálni a fiatalokat az uniós ügyekkel kapcsolatosan.

A nemzeti irodák toborozzák és készítik fel a programban részt vevő tanulókat, valamint népszerűsítik a kezdeményezést saját országukban, és szervezik az éves találkozót a nagykövetek számára.

A EuroApprentices nagykövetek örömmel látogatnak például vállalatokhoz, szakképző iskolákba, hogy beszámoljanak külföldi tapasztalataikról. Emellett helyi és regionális szinten igyekeznek információt szolgáltatni a programról, és motiválni minél többeket a programban való részvételre.

Jean Monnet program

A fentieken kívül a Jean Monnet program is kiemelt területként kezeli az uniós ügyekkel kapcsolatos edukációt a fiatalok körében, melynek keretében lehetőség van a magyar szakképző intézményeknek is pályázatot benyújtani közvetlenül az Európai Bizottsághoz. 

Nemzeti Tehetség Program

A hazai forrásból megvalósuló Nemzeti Tehetség Program felhívása is kiváló lehetőséget kínál ahhoz, hogy tematikus foglalkozásokkal bővítsük a diákok Európai Uniós ismereteit, hogy megismerjék a döntéshozatali folyamatokat, és azt is, hogy aktív állampolgárként hogyan és milyen fórumon van lehetőségük arra, hogy hangot adjanak véleményüknek.

Jó példa erre a Közép-magyarországi Agrárszakképzési Centrum projektje, amelyben a korábban Erasmus + programon részt vevő diákokból egy olyan felkészült, motivált és inspiráló közösséget hoztak létre, ahol a kiválasztott diákok (Erasmus+ Iskolai Nagykövetek) társaiknak és egymásnak is segítséget és ötleteket tudnak nyújtani abban, hogy a nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőségeket minél hatékonyabban ki tudják használni, és tájékoztatják őket azokról a nemzetközi lehetőségekről, szakmai gyakorlatokról és versenyekről, amelyek az iskoláknak rendelkezésre állnak. Fontos, hogy a kiválasztott diákoknak az interperszonális, idegen nyelvi és kommunikációs, valamint problémamegoldó készségük is fejlődik a foglalkozások által, megszilárdul és kiteljesedik önképük, erősödik a munkaerőpiaci helyzetük. Célunk többek között, hogy felelősségteljes fiatalokká neveljük a programban részt vevő tanulókat, ami nélkülözhetetlen részét képezi az egész tanéven átívelő programnak. Emellett szükséges a globális gondolkodás kialakítása is, annak érdekében, hogy a fiatalok kritikus szemlélettel tudják megvizsgálni a különféle, őket érintő társadalmi helyzeteket. Végül célunk még az is, hogy bővüljenek az Európai Unióról alkotott ismereteik.

Szerző: 
Tóth Judit Emma, NVET szakértő