1. A „Külföldi tanulási lehetőségek (tanulási célú mobilitás) Európa-szerte mindenki számára” c. véleményezési felhívás szakpolitikai háttere, környezete és indokai

Az Európai Unió Bizottsága a határokon átnyúló tanulási célú mobilitást rendkívül értékes tapasztalatként értékeli, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy megszerezzék a személyes, a tanulmányi és a szakmai fejlődésükhöz, az állampolgári szerepvállalásukhoz és a társadalmi befogadáshoz szükséges ismereteket, készségeket és kompetenciákat, ily módon hozzájárulva a humánerőforrás minőségének fejlesztéséhez. Mindezek ellenére a fiataloknak még mindig csak 15%-a vesz részt egy másik EU tagországban folytatott tanulmányi, képzési vagy tanulószerződéses gyakorlati képzési tevékenységben. Ezért az elmúlt időszakban számos uniós szakpolitikai kezdeményezés és intézkedés irányult arra, hogy lehetővé tegye a tanulók, a képzésben részt vevők számára, hogy könnyebben mozoghassanak a különböző országok oktatási és képzési rendszerei között, ez által ösztönözve a tanulási célú mobilitást mint mindenki számára elérhető és nyitva álló kompetencia- és készségfejlesztési és szakmai fejlődési lehetőséget.

Az egyik ilyen kezdeményezés 2025-ig az európai oktatási térség megvalósítása: az Európai Bizottság és a tagországok elkötelezettek abban, hogy elősegítsék a határokon átnyúló tanulási célú mobilitást az európai oktatási térségen belül minden oktatásban-képzésben részt vevő tanuló, tanár, oktató és oktatási személyzet számára.

Az Európai Bizottság az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló közleményében felvázolja, hogy a tanulási célú mobilitás és a tagállamok közötti határokon átnyúló szorosabb együttműködés hogyan gazdagíthatja tovább a tagállami oktatási és képzési rendszerek és intézmények minőségét, inkluzivitását, valamint digitális és zöld dimenzióját. A közlemény bemutatja azt is, hogy a tagállamok együtt hogyan alakíthatják ki azt az európai oktatási térséget, amelyben „a tanulók és a tanárok, oktatók szabadon tanulhatnak, mobilitási programokban vehetnek részt és dolgozhatnak az egész kontinensen, és ahol az oktatási-képzési intézmények szabadon együttműködhetnek egymással Európában és a nagyvilágban”.

A közleményben a Bizottság bejelentette, hogy az oktatás minőségének javítását célzó intézkedésként és „a megerősített Erasmus+ program kiegészítéseként aktualizálni kívánja a tanulási célú mobilitásra vonatkozó keretrendszert, annak érdekében, hogy minél több tanuló és tanár le tudja küzdeni az akadályokat, és élhessen a mobilitási lehetőségekkel. A felülvizsgált keretrendszer három kihívásra összpontosít:

1. a résztvevők sokkal szélesebb köre számára kell mobilitási lehetőségeket biztosítani,
2. zöld és digitális mobilitás, a személyes találkozások online kapcsolatteremtéssel való vegyítése révén,
3. a kiegyensúlyozott mobilitás ösztönzése”.

Ajövőbeli mobilitási keretrendszerrel kapcsolatos munkája részeként „a hozzáértés és a motiváció erősítése céljából a pedagógus szakmában, a Bizottság a tagállamokkal és az érdekelt felekkel együttműködve szakpolitikai keretet fog kidolgozni annak érdekében, hogy a tanárok tényleges mobilitási igényei alapján növelje a tanulási célú mobilitási lehetőségek számát és minőségét Európában”.

A nemzetközi mobilitás jelentőségét és ösztönzésének szükségességét hangsúlyozza a 2020 novemberében elfogadott, a fenntartható versenyképességet, társadalmi méltányosságot és rezilienciát célzó szakképzésről szóló új európai jogszabály – tanácsi ajánlás – is.

Az uniós szakképzési politika megújításának egyik alappillére a szakképzés vonzerejének növelése a tanulók és a vállalatok – köztük a mikro-, valamint a kis- és középvállalkozások – számára, amelynek egyik eszközeként a tanácsi ajánlás a nemzetközivé válást, valamint a tanulóknak és az oktatási-képzési személyzetnek – az Erasmus+ program és más támogatási rendszerek által – kínált mobilitási lehetőségek bővítését jelöli meg.

A szakképzésben részt vevők mobilitásának ösztönzése terén „az uniós fellépésnek

1. a diákok, tanárok, szakoktatók és a szakképzésben részt vevők mobilitására,
2. ifjúsági csereprogramok kialakítására, valamint 
3. a távoktatás fejlesztésére kell irányulnia”.

A mobilitás fontosságát alátámasztandótanácsi ajánlás egy 2025-ig elérendő célértéket is meghatároz, miszerint „a szakképzésben részt vevő tanulók 8%-a részesüljön külföldi tanulási célú mobilitásban”. (Ez a célérték uniós átlagérték, amelyet a tagállamoknak kollektíven kell teljesíteniük.)

Az Európai Bizottság 2023. évi munkaprogramja ambiciózus menetrendet határoz meg az európaiak mindennapi életét érintő jelenlegi válságok kezelésére, miközben megkétszerezi a folyamatban lévő zöld és digitális átállás érdekében tett erőfeszítéseket is, ezáltal reziliensebbé téve az Európai Uniót. A munkaprogram hat fő célterületen 1. Európai zöld megállapodás, 2. A digitális korra felkészült Európa, 3. Emberközpontú gazdaság, 4. Európa globális szerepének erősítése, 5. Az európai életmód előmozdítása és 6. Az európai demokrácia megerősítése – 43 új szakpolitikai kezdeményezést tartalmaz.

Ezek között szerepelnek – az 5. Az európai életmód előmozdítása célterületen belül – a tanulási célú mobilitással kapcsolatban ez évben elvégzendő feladatok is. A munkaprogram egyértelműen tükrözi a Bizottság álláspontját, miszerint minél több fiatal számára kell elérhetővé tenni a (minőségi) nemzetközi mobilitási tapasztalatszerzést (a jelenlegi 15%-os részvételi arányt jelentősen meg kell emelni), és lehetővé kell tenni, hogy a fiatalok könnyebben hozzáférhessenek ezekhez a külföldi tanulási lehetőségekhez. Ez az oka annak, hogy a Bizottság ez év őszén modernizálni kívánja a tanulási célú mobilitásra vonatkozó európai keretrendszert, teljesítve ezzel az európai oktatási térség megvalósítása kapcsán tett ígéretét. Az új keretrendszernek biztosítania kell, hogy az érintettek eddiginél is szélesebb köre vehessen részt tanulási célú mobilitásban, az Erasmus+ zöld és digitális célkitűzéseinek fenntartása mellett. Ez azt jelenti, hogy a tanulási célú mobilitásnak a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a környezeti fenntarthatóságra, valamint a digitális lehetőségek kiaknázására.

A keretrendszer megújítása mellett a tanulási célú mobilitásról szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslat elkészítése az oktatás és képzés területére vonatkozó egyik legfontosabb kezdeményezésként szerepel a Bizottság 2023. évi éves munkaprogramjában. A Bizottság nyilvános konzultációs kezdeményezése a tanulási célú mobilitás jövőjéről a Készségek Európai Évéhez (2023) is kapcsolódik, például azáltal, hogy a képzési mobilitás – többek között a szakképzési ágazaton belüli tanulószerződéses gyakorlati képzések, külföldi szakmai gyakorlatok – előtt álló akadályok felszámolására összpontosít.

Az Európai Unió Bizottsága a 2023. évet a szakképzés, a készségek, a készségfejlesztés évének nyilvánította, amely várhatóan friss lendületet fog adni az egész életen át tartó tanulásnak, előtérbe állítva az át- és továbbképzés szükségességét. Ha a munkavállalók rendelkeznek a megfelelő, a munkaadók által keresett és elvárt készségekkel, az hozzájárul a fenntartható növekedéshez, fellendíti az innovációt, és javítja a gazdasági szereplők versenyképességét.

A készségek európai éve kapcsán a Bizottság Európába kíván vonzani magasan képzett, megfelelő készségekkel rendelkező, tehetséges szakembereket olyan ágazatokba, ahol Európa munkaerőhiánnyal küzd (jelenleg 77% azoknak az uniós vállalkozásoknak az aránya, amelyek saját bevallásuk szerint nehezen találnak megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat), többek között a tanulási lehetőségek és a mobilitás elősegítése, valamint a nem uniós, harmadik országbeli állampolgárok képesítései (készségei) elismerésének megkönnyítése révén.

E mellett a készségek európai éve felgyorsíthatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek számos 2030-ra kitűzött uniós cél elérésére irányulnak, úgy mint

• a felnőttek legalább 60%-a minden évben vegyen részt valamilyen képzésben,
• a foglalkoztatottság aránya elérje a 78%-ot a munkaképes korosztályhoz tartozó lakosság körében,
• a felnőttek legalább 80%-a rendelkezzen alapvető digitális készségekkel,
• 20 millió IKT-szakember legyen alkalmazásban.

(A készségek európai éve keretében megvalósítani kívánt akciókat a Bizottság jelenleg egyezteti az Európai Parlamenttel. A hivatalos indítás 2023. május elején várható.)

2. A „Külföldi tanulási lehetőségek (tanulási célú mobilitás)
Európa-szerte mindenki számára” c. véleményezési felhívás

A tanulási célú mobilitás jövőjéről szóló nyilvános konzultációt bejelentő bizottsági sajtótájékoztatón Mariya Gabriel, az innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúsági ügyekért felelős biztos a következőket mondta:

“A tanulási célú mobilitás erősíti az összetartozás érzését, és arra ösztönöz minket, hogy értékeljük az Európai Unió sokféleségét/sokszínűségét; lehetővé teszi, hogy az emberek találkozzanak egymással, barátságokat kössenek és ami még ennél is fontosabb, hogy tanuljanak és fejlődjenek. Úgy véljük, könnyebbé kell tenni a tanulók, a képzésben részt vevők számára, hogy tudomást szerezzenek ezekről a lehetőségekről, és hogy könnyebben mozoghassanak a különböző országok oktatási-képzési rendszerei között. Ez a nyilvános konzultáció egy jó lehetőség arra, hogy az összes érintett fél véleményét, nézeteit meghallgassuk, és egy jelentős lépés az európai oktatási térség megvalósítása felé.”

 

A kezdeményezés célja

Ennek a kezdeményezésnek az a célja, hogy növelje a külföldi tanulási és tanítási lehetőségeket az Európai Unióban mindenki számára a formális, a nem-formális és az informális tanulás valamennyi ágazatában és szintjén, hozzájárulva ezzel az európai oktatási térség célkitűzéseinek eléréséhez.

A kezdeményezés:

• azonosítja a tanulási célú mobilitást akadályozó tényezőket, és iránymutatást nyújt azok leküzdéséhez,
• előmozdítja a tanulási célú mobilitást, és azonosítja a lehetséges ösztönzőket,
• a tanulási célú mobilitást társadalmi szempontból befogadóbbá és környezetbarátabbá teszi, valamint jobban összekapcsolja azt a digitális tanulási lehetőségekkel.

A szakképzés szempontjából különös jelentőséggel bír, hogy a kezdeményezés a munka-alapú mobilitás - például a külföldi tanulószerződéses gyakorlati képzési és szakmai gyakorlati lehetőségek – előtt álló akadályok felszámolására és az azokban való részvétel növelésére is összpontosít, ideértve a kis- és középvállalkozásoknál, köztük az induló (start up) vállalkozásoknál és a vállalkozói szervezeteknél rendelkezésre álló lehetőségeket is. Mindez erősít(het)i a szakképzés és a vállalkozások, az innováció és a munkaerőpiac közötti kapcsolatokat, valamint javít(hat)ja ezen tanulási lehetőségek minőségét és relevanciáját.

A konzultáció célja, hogy valamennyi érintett és érdekelt féltől információt, szakmai/szakértői véleményt, javaslatokat gyűjtsön, annak érdekében, hogy a Bizottság a tanulási célú mobilitásról szóló tanácsi ajánlásra irányuló javaslatát tényekre alapozva tudja elkészíteni.

A kezdeményezés célcsoportja

Az Európai Bizottság várja és szívesen fogadja a nyilvánosság, különösen az oktatás és képzés valamennyi (formális, nem-formális vagy informális) ágazatában tanulók és dolgozók, az ifjúsági munkások, a duális (gyakorlati) képzésben részt vevők és a sportszakemberek, valamint a mobilitási tevékenységek résztvevőit küldő és fogadó szervezetek, többek között a munkáltatók, például a kis- és középvállalkozások, köztük az induló innovatív vállalkozások hozzájárulásait. A döntéshozók, a kapcsolódó érdekelt szervezetek és a kutatók hozzájárulása szintén nagyon értékes lenne.

Konzultációs időszak

A nyilvános konzultáció 2023. február 8-án indult és 2023. május 3-án éjfélkor zárul (brüsszeli idő szerint).

Gyakorlati / technikai tudnivalók a konzultációban való részvétellel kapcsolatban

A konzultációban való részvétel egy online kérdőív kitöltésével lehetséges. A kérdőív az Európai Unió összes (24) hivatalos nyelvén rendelkezésre áll. A válaszadás az EU hivatalos nyelveinek bármelyikén megtehető, így magyarul is.

Az átláthatóság biztosítása érdekében a nyilvános konzultációban részt vevő szervezeteknek és vállalkozásoknak regisztrálniuk kell az Európai Unió átláthatósági nyilvántartásában. Annak érdekében, hogy hozzájárulásaikat megtehessék, a konzultációban résztvevőknek regisztrálniuk kell, vagy be kell jelentkezniük a már meglévő közösségi média fiókjukkal.

Kívánatos lenne, hogy Magyarországról is minél több, a tanulási célú mobilitásban érintett személy, intézmény, szervezet nyilvánítson véleményt a konzultációs folyamatban, hozzájárulva ezzel a vonatkozó európai szakpolitika (ki)alakításához.