---

Az osztrák Nemzeti Iroda 2022. szeptember 19-20-án Bécsben, az Ottakinger rendezvényközpontban rendezte meg az Erasmus+ konferenciát, amelynek témája a szakképzésben tanuló diákok gyakorlati képzése volt.
A konferencia nagy érdeklődésre tartott számot: az Európai Unió különböző tagállamaiból 150 fő vett rajta részt. A résztvevők számára lehetőség adódott arra is, hogy a Dél-afrikai Köztársaság és Ausztrália tanoncképzésébe is betekintést nyerjenek, az ENSZ előadója pedig a munkahely bevonásával megvalósuló gyakorlati képzés általános helyzetét is elemezte. 

A konferencián a Tempus Közalapítvány felkérésére Rozmán Éva és Marton József National VET Team szakértők vettek részt.

Az osztrák döntéshozók és a szakképzéssel szorosan kapcsolatban álló hivatalok is fontosnak tartották, hogy megjelenjenek és megszólaljanak a konferencián, és megerősítsék elkötelezettségüket a minőségi szakképzés mellett, kifejezve, hogy gazdaságunk fejlődésének alapját képezi a fiatalok képességeinek, készségeinek erősítése a választott szakmájuk által elvárt szinteken, valamint az, hogy a gyakorlati képzésük minél szorosabb együttműködésben történjen a munkaerőpiaccal, illetve az azt meghatározó vállalati szférával.

A jelenlévőket köszöntötték:

• az osztrák Nemzeti Iroda vezetője, 
• az Oktatás, Tudomány és Kutatás Minisztériumának és a
• Munkaerőpiac és Gazdaság Minisztériumának, 
• a Gazdasági, valamint a Munkaerőpiaci Kamarának a képviselője. 

Mindannyian kitértek arra, hogy Ausztriában a szakképzésben tanulóknak csupán 2%-a vesz részt külföldi szakmai gyakorlaton. Legnagyobb gátja a tanulói mobilitásban résztvevők arányának növelésének, hogy a vállalatok nem szívesen engedik el a szerződött tanulóikat. Az elkövetkező években hangsúlyt kívánnak helyezni a vállalatok tájékoztatására, dokumentációs kötelezettségük csökkentésére; és ezáltal öt éven belül szeretnék megduplázni a nemzetközi mobilitásban résztvevő diákok számát.

A konferencia előadói közül kettőt emelünk ki, akik a tanoncképzés helyzetének áttekintésről és a gyakornoki képzés új megközelítéséről tartottak előadást.

A nap első előadója Jörg Markowitsch oktatáskutató volt. Az általa képviselt intézet kutatásokkal, tanácsokkal támogatja a hatóságokat, egyetemeket és nemzetközi szervezeteket a megalapozott döntések meghozatalában az oktatás és a foglalkoztatás határfelületén. "Egység és változatosság" című prezentációjában széleskörű áttekintést adott a tanoncképzés európai helyzetéről.

Különböző szempontok szerint jellemezte a tagországoknak a vállalkozások bevonására építő szakképzését.

• Magyarország a tanoncképzésbe bevont tanulók arányát tekintve az Egyesült Királysággal egy csoportban (10% és 30% között) követi a Németországot, Ausztriát és Norvégiát alkotó országcsoportot (>30%). 
• Érdekesség, hogy az EU szintjén a 2011. utáni statisztikákban 80%-ról (ISCED 2011, Munka alapú tanulásban résztvevők aránya) 30%-ra (CEDEFOP 2018, tanonc programok) csökkent a munkáltatók bevonásával megvalósuló gyakorlati képzés aránya. Ennek oka a tanoncképzés (tanulószerződéses gyakorlati képzés) általános definíciójának pontosítása: „Szisztematikus, váltakozó hosszú távú képzés, amely elősegíti a későbbi foglalkoztatást, a tanulók szerződéses kapcsolatban állnak a munkáltatóval, és bért/juttatást kapnak.”

A tanoncképzéssel kapcsolatos elemzés összefoglalása:

• Az elsőre ránézésre az EU tagországokban hasonlónak tűnnek tanulószerződéses gyakorlati képzések, de az irányítás, finanszírozás kérdéseit vizsgálva egészen különböző megoldásokkal találkozhatunk.
• Az európai tanulószerződéses gyakorlati képzési programokban négy alaptípust különböztethetünk meg, de ezen alaptípusok sem egységesek. A négy típus céljának meghatározása segítséget nyújthat az érdekelt feleknek a peer learning tevékenységek megszervezésében.
• Az állami képzési programokban a gyakornoki képzés szerepeltetése meglehetősen új jelenség, de várható elterjedésére lehet számítani.

Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy az ausztriai alacsony külföldi mobilitási programokban való részvételnek az egyik oka, hogy Ausztriában van legfiatalabb korban a gyakorlati tanoncképzés, amikor a fiatalok még nem feltétlen alkalmasak az utazásra, az önálló életvitelre. Továbbá az osztrák vállalatok 90%-a kisvállalat 1-6 fő munkavállalóval. Egy szerződéses gyakornok kiesését megérzi a vállalat, valamint az adminisztrációra nincs kapacitásuk. Véleménye szerint kulcsfontosságú egy olyan rendszer felállítása, amely ezt a problémát kezeli.

A prezentációk közül különösen érdekes volt a Skills Development Sccotland (SDS) képviseletében George Thompson és Lewis Gale előadása skóciai tanoncképzésről. Az SDS a skót kormány nevében felügyeli a gyakornoki képzéseket. Skóciában a tanulószerződéses gyakorlati képzésnek három formája létezik:

1. Alapozó gyakornoki program
   A célja, hogy bizonyos ágazatokban a fiatalok az ipar igényei szerint összeállított képzési programok alapján munkaalapú tanulás segítségével szakképesítést és munkatapasztalatot szerezzenek.
2. „Modern” gyakornoki program
   Célja, hogy az ipar igényei alapján az alkalmazottak megszerezhessék a munkájuk elvégzéséhez szükséges kompetenciákat az ISCED 3–7. szintjeire kiterjedően (Ez nemzetközi összehasonlításban sokkal kiterjedtebb alkalmazása a tanoncképzésnek). Ehhez a gyakornoki programhoz finanszírozási hozzájárulás kapcsolódik, amelynek aránya a tanulószerződéses gyakorlati képzés típusától, hosszától és összetettségétől függ.
3. Diplomás gyakornoki program
   A diplomás tanulószerződéses gyakorlati képzés egyetemi végzettséghez vezet, de a képzés jelentős mértékben a munkahelyhez kapcsolódik.

Skóciai tanoncprogramok bemutatásánál egy új fogalom használata került előtérbe, ez a Metaskills kifejezés. A Skills Development Scotland kormányzati ügynökség megbízásából készült kutatás szerint a meta-készségek körébe olyan „magasabb szintű” készségek tartoznak, amelyek lehetővé teszik más készségek jobb elsajátítását és a meglévők fejlesztését. A metakészségek kiemelt fejlesztése gyors alkalmazkodásra képes, rugalmas (reziliens) munkaerőt eredményez. 

A metakészségek az alábbiak:

A metakészségek előtérbe helyezése a tanoncképzés szervezésében egy módszereiben új megközelítést igényel, mivel a metakészségek olyan készségek, amelyek:

• Reflexiók révén tudatosan fejleszthetők.
• A tanuló is képes azonosítani, és ki tudja fejteni a készségekkel kapcsolatos tapasztalatait.
• Különböző munka- és tanulási környezetben értelmezhető.
• Tevékenységek és tapasztalatok révén fejlődik.
• Élet- és munkatapasztalatától függően minden egyén esetében eltérően alakulnak.
• A tevékenységekbe integrálva ismerhetők fel.
• Egyénileg kevésbé, inkább csoportban fejleszthetők.

A záró panelen az európai Nemzeti Ügynökségek igazgatói beszéltek az Erasmus+, mint innovációs motor szerepéről a nemzetközi tanulószerződéses gyakorlati képzésben.

A konferencia rendkívül tartalmas volt, ígéretéhez híven lehetőséget biztosított a résztvevők számára, hogy széleskörű ismereteket kapjanak világszerte bevált gyakorlatokról és kezdeményezésekről a tanulók gyakorlati képzéséről. 

A nemzetközi szakképzés-kutatók által bemutatott tanulószerződéses gyakorlati képzés jelenlegi fejlesztése és szinergiái, az ígéretes kezdeményezések és reformok, ország- és esettanulmányok segítségével új gondolkodás kezdődhet a különböző nemzetek képzési struktúrájában.

Utolsó módosítás: 2022.11.28.