Az akkreditált vizsgaközpontok által szervezett vizsgák tapasztalatai

2022.06.14.

National VET Team | Szakképzés

A független akkreditált vizsgaközpontok megjelenése a szakmai vizsgáztatásban.

E cikk írója, vagyis jómagam a BKFVK vezetőjeként igazán autentikusan beszélhetek munkatársaim és saját tapasztalataimról e témában. 2021 őszén ugyanezen fórumon jelent meg írásom melyben még várakozásokkal és nem kevés bizonytalansággal telve beszéltem a közeljövőről, ami mára jelen, sőt múlt lett.

A független, akkreditált vizsgaközpontok (továbbiakban: vizsgaközpontok) mostanra már sok, feltehetően több száz vizsgát szerveztek meg. Nagy valószínűséggel ezen vizsgák döntő többsége szakképesítés megszerzésére irányuló képesítő vizsga volt. Erről ugyan nem áll rendelkezésre pontos statisztika, de erre lehet következtetni abból, hogy a szakképző intézmények 2025. december 31-ig átmeneti hatállyal jogosultak megszervezni a saját szakmai vizsgájukat.

Fontos tudni, hogy a vizsgaközpontok, bár mindegyiknek a Nemzeti Akkreditációs Hatóság akkreditációs eljárásán kellett átmennie, nagyfokú szakmai függetlenséget élveznek, ezért számos sajátossággal bírnak a vizsgaszervezés tekintetében. Ebben a cikkben az általam vezetett BKFVK tevékenysége során szerzett tapasztalatokról írok, amely nem feltétlenül egyezhet meg más vizsgaközpontok munkatársainak véleményével.

A BKFVK 2022 májusában kezdte meg tevékenységét. Ezt megelőzően már természetesen voltak előzetes szakmai egyeztetéseink képzőkkel és magánszemélyekkel is. Vizsgaközpontunk – igazodva a Budapesti Komplex Szakképzési Centrumhoz, melynek szervezeti egysége vagyunk – sok KEOR területen rendelkezik vizsgaszervezési jogosultsággal. Ebből következően nagyon különböző ágazatok jelentek meg a palettánkon, úgymint „Szépészet”, „Építőipar”, „Kreatív ”, „Turizmus-vendéglátás”.

A kezdeti nehézségek túlnyomó részét a KRÉTA Elektronikus Ügyviteli Információs Rendszer (KRÉTA) használata okozta, amely nem volt teljesen ismeretlen számunkra, de voltak és vannak olyan speciális funkciói, melyek megismerése, használatának hatékony elsajátítása kizárólag a gyakorlatban volt lehetséges. Ezen a kezdeti betanulási szakaszon már túl vagyunk, ami nem azt jelenti, hogy ne lennének bizonytalanságok, de most már biztonsággal használjuk a rendszert. Nagy könnyebbség volt számunkra, hogy a vizsgaközpont irányítási vezetője korábban mint felsővezető használta és jól ismeri a „KRÉTA „rendszert.

E mellett sok feladatot rótt és ró ránk most is a vizsgákra jelentkezők „szemléletének” alakítása. Ezen azt értem, hogy a vizsgázók még –nyilvánvalóan – az előző OKJ rendszerhez szokva, nem értik és gyakran nehezen is fogadják el, hogy az új szakképzési rendszerben a képzés a vizsgaszervezés élesen elválik egymástól. Annak ellenére, hogy a szakmapolitika igyekezett minél szélesebb körben megismertetni az emberekkel a szakképzésben és felnőttképzésben zajló változásokat, egyértelmű, hogy időre van szükség, ahhoz, hogy ez átmenjen a köztudatba. Véleményem szerint a vizsgaközpontoknak legalább egyéves működést kell maguk mögött tudni, ahhoz, hogy kialakuljon a bizalom az emberekben. Ez nem csoda, hiszen egy több évtizede működő rendszert kell megváltoztatni. Ebben a folyamatban szerepe van a képzőknek is, akik segíthetnek ebben az elfogadási folyamatban.

Ehhez hasonló a helyzet a vizsgáztatásban résztvevő szakemberek és egyéb adminisztratív, technikai feladatot ellátó emberek tekintetében is. Elsősorban a vizsgabizottságra gondolok, melynek létszáma is, de ami fontosabb, elnevezése, feladata és felelőssége is nagyban megváltozott az új rendszerben. Jó magamnak is, aki több, mint egy évtizede vettem, veszek részt szakmai vizsgákon szakértőként, át kellett gondolnom az új szerepköröket. A vizsgabizottság tagjainak meg kellett ismerniük az szakképzési, felnőttképzési rendszert és a vizsgaszabályzatokat, ami a korábban már említett szakmai függetlenség következtében némileg eltérő lehet az egyes vizsgaközpontok esetében. E miatt minden egyes vizsgaközpont vizsgával záruló felkészítést tartott, és a sikeres vizsgát tett szakemberekből alakította ki a saját szakértői adatbázisát. Volt némi ellenállás a szakértők részéről, hiszen a legtöbbjük már hosszú évek óta részt vett az OKJ rendszerben vizsgabizottsági tagként, és volt, aki kifogásolta a vizsgakényszert.

Megoldandó feladat volt a vizsgaközpontok számára, hogy új szerepkörök is megjelentek a vizsgaszervezésben, pl. a projektfeladat során technikai feltételeket biztosító szakember, illetve írásbeli és projektfeladat készítő szakember. Elsősorban a projektfeladat során technikai feltételeket biztosító szakember kiválasztása volt újszerű, hiszen erre olyan személy alkalmas csak, aki szakmai ismeretekkel, végzettséggel és helyismerettel is rendelkezik. Az ő személye meghatározó fontosságú a vizsga során, főleg akkor, ha gépeket, műszaki berendezéseket is használnak a vizsgázók a projektfeladat során (a legtöbb esetben a mi vizsgáinkon ez a helyzet).

A jegyző munkája alapvetően nem tartalmaz új elemeket, de azért esetében is volt olyan, ami eltért a korábbi feladatoktól. A leglényeges eltérés a jegyző díjazásában mutatkozik, legalábbis a mi vizsgaközpontunk esetében, mert ez nálunk megegyezik a vizsgabizottság tagjainak díjazásával. Ez annak köszönhető, hogy a vizsgákon a jegyző a vizsgaközpont meghosszabbított kezeként van jelen, hiszen a vizsgaközpontot ő képviseli. Ez természetesen nem csökkenti a vizsgabizottság felelősségét. Esetenként a jegyzőnek „élő” kapcsolatban kell lennie a vizsgaközpont munkatársával is. Erre a mi esetünkben gyakran volt példa, elsősorban a kezdeti betanulási szakaszban.

Új és lényeges eleme a rendszernek, hogy a képesítő vizsgák esetében a törvény nem szabályozza a vizsgabizottság és egyéb szakemberek díjazását, ezt a vizsgaközpontok maguk fektetik le vizsgaszabályzatukban. Szintén nagyon fontos változás, és ez elsősorban a vizsgázókat érinti, hogy a vizsga befejeztével a sikeres vizsgát tett emberek nem feltétlenül kapják meg a bizonyítványt. A vizsga jegyzőjének 2 napja van arra, hogy a vizsga teljes dokumentációját átadja a vizsgaközpont részére jóváhagyás céljából. A vizsgaközpontnak 5 napja van, hogy a jóváhagyott dokumentumok alapján kiállítsa a képesítő bizonyítványt. Ez talán a legszokatlanabb a vizsgázók számára, mert korábban a felnőttképzésben a vizsga végén többnyire átadták a bizonyítványokat.

Ilyen rövid idő alatt nem lehet messzemenő következtetéseket levonni arról, hogy miként alakult a vizsgák színvonala és a vizsgázók felkészültsége, de az elmondható, hogy a vizsgán részt vevők, akik bizonytalansággal és néha félelmekkel érkeztek meg, „megnyugodtak”, látva azt, hogy az írásbeli és a projektfeladatok megszervezése, valamint a vizsgát bonyolító szakemberek felkészültsége nem hagy kívánnivalóvalót maga után.

A hallgatók számára okozhatott bizonytalanságot az is, hogy a programkövetelményekben meghatározott kimeneti követelményeknek mennyiben felelnek majd meg a vizsgafeladatok. Ezen a téren teljes elégedettség volt tapasztalható. A vizsgafeladatok minősége várhatóan javulni is fog a későbbiek során a feladatkészítő szakemberek számára tervezett workshopok eredményeképpen, továbbá egy tervezett feladatbank létrejöttével.

A továbbiakban szükséges lenne, hogy egyfajta szakmai diskurzus alakuljon ki a képzők és a vizsgaközpontok szakértői között – nyilván itt lehetséges átfedés a személyek között. A párbeszéd kialakítására alkalmasnak látszanak a szakmai vitafórumok, melyeken összevethetnék a képzések alatt és a vizsgák során szerzett tapasztalatokat.

Összegezve a tapasztalatokat elmondható, hogy a rendszer „működőképes”, hozzátéve, hogy a vizsgaközpontok tanulási folyamata véleményem szerint még zajlik. Fontosnak tartom még megemlíteni, hogy a vizsgaközpont és a képző intézmények között elengedhetetlen egyfajta együttműködés, annak ellenére, hogy a konkrét vizsgaszervezésben a képző nem érintett. Ennek az együttműködésnek a részletes kialakítása még hátra van, ráadásul nem is egyszerű, tekintettel az akkreditációs dokumentumokban, a vizsgaszabályzatban és egyéb releváns forrásokban megtalálható szigorú követelményekre.

A cikk szerzője: Lakatos Tibor - Budapesti Komplex Független Vizsgaközpont vezetője, vizsgáztatási módszertani szakértő

Utolsó módosítás: 2022.09.28.