---

A Szent István Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem is részt vesz különböző témájú nemzetközi hálózatokban, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedig vezetőként koordinál egy konzorciumi együttműködést.

Az úgynevezett „európai egyetemek” hálózatait a hallgatók, a tanárok és a társadalom javát egyaránt szolgáló, EU-szerte működő felsőoktatási intézményeket tömörítő nemzetközi szövetségek alkotják. Az Európai Bizottság július 9-én jelentette be azt a további 24 európai egyetemet, melyek a 2019-ben kiválasztott 17, felsőoktatási intézmények alkotta szövetségéhez fognak csatlakozni. Az európai egyetemek az Erasmus+ uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram és a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram pénzügyi támogatásával emelik az európai felsőoktatás színvonalát és vonzerejét, valamint fokozzák annak inkluzív jellegét és a digitalizáció előmozdítását.

Margarítisz Szhinász, az európai életmód előmozdításáért felelős alelnök a következőket mondta: „A Bizottság ma határozott választ ad arra, hogy a diákok nagyobb szabadságra tartanak igényt az Európa-szerte folytatott tanulmányaikhoz, a tanárok és kutatók hatékonyabb tudásmegosztást várnak el, a felsőoktatási intézmények pedig igyekeznek összevonni erőforrásaikat. Az európai egyetemek 280 intézményt tömörítő 41 szövetsége 287 millió eurós támogatásban részesül az uniós költségvetésből, melynek nyomán az európai oktatási térség mára sokak számára kézzelfogható valóság.”

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos így nyilatkozott: „Örömömre szolgál, hogy a 41 európai egyetem tevékenységeiben a felsőoktatási intézmények széles köre vesz részt. A szövetségekben minden tagállam, sőt Unión kívüli országok intézményei is képviseltetik magukat. A koronavírus-világjárvány rámutatott, hogy csak a határokon, tudományágakon és kultúrákon átívelő szorosabb együttműködés eredményezheti a válságból való kilábalást és a rezilienciaépítést. Ezek az európai egyetemek az európai oktatási térség alapvető építőelemei.”

A 62 beérkezett pályázat közül 24-et választottak ki, melyek 26 tagállam és az Erasmus+ programban részt vevő egyéb országok 165 felsőoktatási intézményének bevonásával működő európai egyetemek létrehozására irányulnak (lásd a melléklet). A hálózatok elmélyítik az intézményeik, hallgatóik és oktatóik közötti együttműködést, valamint egyesítik online és fizikai erőforrásaikat, közös kurzusokat indítanak, és megosztják szakértelmüket, adataikat és infrastruktúrájukat. A szorosabb együttműködés révén jobban meg tudnak küzdeni a helyreállítás során és azt követően jelentkező kihívásokkal. Így a hallgatóik, és végső soron minden európai javára mozdíthatják elő az inkluzív zöld és digitális átállást.

Az európai egyetemek első eredményei

A Bizottság a közelmúltban felmérést végzett a tavaly kiválasztott és már működő 17 európai egyetemről. Az eredmények tükrében elmondható, hogy az intézmények 96%-a szerint felkészültebben reagálhattak volna a koronavírus-világjárványra, ha a szövetségük a járvány megjelenésekor már teljesen működőképes lett volna (az „európai egyetemek” hálózatok csak 6–9 hónappal ezelőtt kezdték meg működésüket). Több mint 60%-uk úgy véli, hogy egy európai egyetem tagjaként sikeresebben kezelték a válsággal kapcsolatosan felmerült nehézségeket. Jó példa erre a virtuális egyetemközi kampuszok létrehozása, melyek révén az összes tagintézmény közös vegyes kurzusokat és képzési egységeket emelhetett be a tanmenetébe. Az európai egyetemek célja, hogy fokozottan előmozdítsák az egész életen át tartó tanulást azáltal, hogy a rövid kurzusok vagy modulok elvégzését követően a tanulóknak életkoruktól függetlenül biztosítják a mikrotanúsítványok megszerzésének lehetőségét.

Az európai egyetemek szövetségeit különböző típusú felsőoktatási intézmények alkotják, alkalmazott tudományokat oktató egyetemektől, műszaki és képzőművészeti egyetemektől kezdve tudomány- és kutatóegyetemekig. A kezdeményezésben mintegy 280 tagállami és Unión kívüli felsőoktatási intézmény fog részt venni, fővárosi és távoli európai régiókban található intézmények egyaránt. A szövetségek átlagosan hét felsőoktatási intézményből állnak. Egyes szövetségek átfogóak és valamennyi tudományágra kiterjednek, mások egy-egy területre – például a fenntartható fejlődésre, az egészségre és jóllétre, a digitalizációra, a mesterséges intelligenciára, a művészetre, a műszaki tudományokra vagy az űrkutatásra – összpontosítanak.

Az első 41 európai egyetem létrehozására összesen 287 millió euró áll rendelkezésre. Egy-egy európai egyetemet alkotó szövetség három évre legfeljebb 5 millió eurót hívhat le az Erasmus+ programból és 2 millió eurót a „Horizont 2020” keretprogramból, e támogatásnak köszönhetően megvalósíthatja terveit és ezáltal előkészítheti a terepet más európai oktatási intézmények számára. Az, hogy a finanszírozást két külön program biztosítja, lényeges tényezője az európai oktatási térség és az európai kutatási térség közötti kölcsönhatások erősítésének. A Bizottság minden egyes szövetség előrehaladását szorosan figyelemmel kíséri.

A 2021–2027 közötti időszakra szóló következő hosszú távú uniós költségvetés tekintetében a Bizottság az európai egyetemek Erasmus program keretében, az Európai horizont kutatási és innovációs keretprogrammal és más uniós eszközökkel szinergiában történő teljes körű kiépítését javasolta.

Háttérinformációk

Az Európai Bizottság az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósítására irányuló törekvések részét képező „Európai Egyetemek” kezdeményezést a 2017 novemberében megrendezett göteborgi szociális csúcstalálkozó előtt terjesztette az Európai Unió vezetői elé. Az Európai Tanács 2017 decemberében jóváhagyta a kezdeményezést, és arra szólított fel, hogy 2024-ig legalább 20 európai egyetem jöjjön létre. Az európai egyetemek koncepcióját a tagállamok, felsőoktatási intézmények és diákszervezetek szorosan együttműködve, az Európai Bizottság irányítása mellett dolgozták ki.

 

További információk:

• Tájékoztató
• Az európai egyetemek hálózatainak kialakítására irányuló kezdeményezés

 

<Forrás>

Utolsó módosítás: 2020.07.30.