30 éves az Erasmus - Idén több mint 12 milliárd forint áll a magyarok rendelkezésére

Az 1987-ben alapított Erasmus az Európai Unió egyik legnépszerűbb, ikonikussá vált programja, amely jól példázza, hogy a külföldi tanulás milyen pozitív változásokat idézhet elő az emberek életében. Eddig már 9 millióan vettek részt az EU nemzetközi együttműködéseket és külföldi tapasztalatszerzést támogató programjaiban, Magyarországról pedig több mint 227 ezren. A 2014-2020 között megvalósuló Erasmus+ programba a felsőoktatási hallgatók mellett szakképzésben tanuló diákok, iskolai csoportok, tanárok és oktatási szakemberek, valamint önkéntesek és ifjúságsegítők is bekapcsolódhatnak.

Magyarországról 1998-ban utazhattak ki az első Erasmus hallgatók. A program koordinálását azóta is a Tempus Közalapítvány végzi, amely május 30-án nagyszabású konferencia keretében ünnepelte meg az Erasmus program 30. születésnapját.

A kezdetek óta a program szerkezete megváltozott, és a 2014-ben indult Erasmus+ program már az oktatás, képzés, ifjúság és sport területén megvalósuló nemzetközi együttműködéseket is támogatja a közneveléstől a felnőttoktatásig. A magyar pályázók számára 2017-ben több mint 12 milliárd forint (41,4 millió euró) áll rendelkezésre mobilitási és partnerségi projektekben való részvételre, ami ebben az évben várhatóan több mint 18.000 fő külföldi tanulmányait és nemzetközi tapasztalatszerzését teszi lehetővé.

Magyar résztvevők 1997-2017
felsőoktatási hallgatók: 66.200
szakképzésben tanulók: 30.400
tanárok, oktatók és ifjúsági szakemberek: 87.400
ifjúsági önkéntesek: 43.000

Az elmúlt 30 év során bebizonyosodott, hogy a nemzetközi együttműködésekben a résztvevők nyelvtudása fejlődik a leglátványosabban, azonban számos további hozadékuk is van ezeknek a programoknak: segítik a fiatalok munkába állását, erősítik az uniós polgárok aktív szerepvállalását, támogatják a társadalmi beilleszkedést, és hozzájárulnak az oktatás és képzés minőségének fejlesztéséhez is.

Az Európai Bizottság adatai szerint az egykori Erasmus hallgatók Európa-szerte sikeresek a munkaerőpiacon. A volt ösztöndíjasok kétszer akkora eséllyel helyezkednek el a diplomaszerzést követő egy éven belül, mint azok a fiatalok, akik nem tanultak másik országban. Ennek oka többek között az, hogy a program olyan személyiségjegyeket erősít meg, amelyeket a munkáltatók 92%-a nagyra becsül az új alkalmazottak felvételénél. Ezek a jó alkalmazkodó és problémamegoldó készség, a határozottság és a kíváncsiság – derül ki az Európai Bizottság átfogó hatástanulmányából.

A szakképzésben tanulók esetében is kimutatható a külföldi tapasztalat munkaerőpiaci előnye. Az Erasmus+ program támogatásával a diákok szakmai gyakorlatot végezhetnek iskolájuk európai partnereinél, Magyarországról legtöbben a vendéglátás területén, valamint a műszaki- és agrárszektorban. Ezek a külföldön új technológiákat és munkafolyamatokat is megismert tanulók átlagosan kevesebb mint 3 hónap alatt el tudnak helyezkedni a szakképesítésük megszerzését követően, és az Európai Bizottság adatai szerint 25%-kal többet keresnek, mint a nemzetközi tapasztalattal nem rendelkező társaik.

Kiemelt prioritásként a pedagógusok, oktatók és ifjúságsegítők szakmai fejlődésének támogatására is van mód az Erasmus+ programban. A módszertani továbbképzések, nyelvtanfolyamok, vendégtanítások és intézménylátogatások alkalmával olyan új oktatási-képzési rendszereket, módszereket és technológiákat ismerhetnek meg a résztvevők, amelyeket az itthoni munkájuk során is eredményesen tudnak alkalmazni. Egy európai kutatás szerint az Erasmus+ programba bekapcsolódott köznevelésben dolgozó tanárok több mint 90%-ának új ötletekkel bővült a szakmai repertoárja, és 80%-uknak fejlődtek az interkulturális készségei a nemzetközi tapasztalatoknak köszönhetően.

Az Erasmus+ programban 17-30 év közötti fiatalok ifjúsági cserékre és külföldi szervezeteknél végzendő önkéntes munkára is pályázhatnak. Az Európai Bizottság adatai szerint az ifjúsági programok résztvevőinek több mint 80%-a számolt be arról, hogy fejlődött az együttműködési, szervezési és kezdeményezőkészségük a programnak köszönhetően, 97%-uk pedig megtanult együttműködni más kulturális környezetből érkező emberekkel.

A tolerancia, a nyitottság és az európai identitás erősödése az Erasmus+ program minden célcsoportjában megfigyelhető. Az általános és középiskolák közötti együttműködésekben részt vevő diákok 88%-a érzi úgy, hogy fejlődtek a szociális készségeik és aktívabbá váltak a társadalmi ügyekben; az egyetemi hallgatóknak 83%-a vallja, hogy a külföldön töltött időszak után nőtt az európai állampolgárságtudatuk; az önkéntesek pedig arról számoltak be, hogy hogy jobban tudatosult bennük az európai értékek fogalma.

Fontos kiemelni, hogy a program segíti a társadalmi integrációt és a befogadást is, a különböző háttérrel rendelkező emberek bevonásával. Az Erasmus+ program elindulását követő két évben Európa-szerte 140.000 hátrányos helyzetű egyetemi hallgató és ifjúsági önkéntes vehetett részt a programban, és szerezhetett életre szóló élményeket és tapasztalatokat nemzetközi környezetben.

Mindez elősegíti az Erasmus+ program legfontosabb céljának megvalósulását: az oktatás és képzés minőségének fejlesztését és modernizációját. A pedagógusok módszertani megújulása, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzés elősegítése, az intézmények nemzetközi versenyképességének növelése és a hátrányos helyzetűek támogatása által olyan problémák megoldásához járul hozzá az Erasmus+ program, amelyek hazánkban is megoldásra várnak.

A 2014-2020 között megvalósuló Erasmus+ programban Magyarországról várhatóan 110.000 fő vehet részt. A projektek támogatására csaknem 300 millió eurót (93 milliárd forintot) fordíthatunk. További információ a pályázati lehetőségekről: www.erasmusplusz.hu

Utolsó módosítás: 2017.09.04.