Békés egymás mellett éléstől a környezetvédelemig – A Föld Charta, mint szemléletmód

2014 | Köznevelés | interkulturális tapasztalat, környezetvédelem, nívódíjas projekt, nyelvtudás | Heves | Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola, Figedy Általános iskola,

Érintett tantárgy(ak): környezettan, történelem
Címkék: Önálló tartalom és információgyűjtés, feldolgozás, Problémamegoldás, Kritikai gondolkodás, Személyes és társas készségek

A Kreatív Föld Charta a fiataloknak című Comenius régió együttműködésben tíz szervezet dolgozott együtt. A koordinátor az angliai Bournemouth-i Helyi Hatóság volt, a gyakorlatban pedig az Avonbourne-i iskolában tudták megfigyelni, hogy miként működnek a Föld Charta alapelvek a mindennapi oktatás során. Kálmán Éva, az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola igazgatóhelyettese, a projekt egyik fő koordinátora mesélt a tapasztalataikról. A projekt további magyar partnerei voltak: az Egri Kistérség Többcélú Társulása, a noszvaji Figedy Általános iskola, civil részről pedig a Városgondozás Eger Kft. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.

Úgy tudom, hogy kiválasztottak néhányat a Föld Charta alapelvek közül, amire építették a két éves közös munkát.

A Föld Charta egy olyan kezdeményezés, ami az egész emberi együttélésre vonatkozik: hogyan lehet fenntartható módon egymás mellett élni úgy, hogy mindenki profitálhasson belőle, a környezetünk, az állatok, emberek, a vallási közösségek egyaránt. Amikor elkezdtük a projektet tervezni, kiderült, hogy nem lesz elég a két év mind a négy alapelv részletes tárgyalására, ezért kiválasztottunk kettőt.  Egyik témának a környezetvédelem mellett döntöttünk, amivel az angol partnereink is egyetértettek, hiszen ez náluk is aktuális nevelési kérdés, annak ellenére, hogy ők már előbbre tartanak, mint mi. Az angol iskolában például most a kipufogó gázszennyezést kutatják részletesen, miközben mi még a szelektív hulladékgyűjtés és az energiatakarékosság tárgyalásánál tartunk. A másik témát, a békés egymás mellett élést, az angol fél javasolta, mivel kiemelten fontosnak tartják, hogy a gyerekeket a béke szeretetére neveljék, arra, hogy miként lehet egymás véleményét tolerálni, és hogy nagyon fontos a felnövekvő nemzedéket erre nevelnünk. Ezzel a célkitűzéssel mi is teljes mértékben egyetértettünk, hiszen a mi iskolánk egyik legfontosabb módszertani alapja is az, hogy szeretetre neveljük a gyerekeket.

Hogy tudták mindezt beépíteni a tanórákba?

Fontos kiemelni, hogy a projektünk során nem elsősorban megtanítani akartuk az alapelveket a gyerekeknek, hanem készség szintre fejleszteni. Az volt a pályázat célja, hogy olyan tantárgyi programokat, óraterveket és tantervkeretet készítsünk, amelyben meg tudjuk mondani a matematika, az ének és a történelem tanárnak is, hogy a Föld Charta alapelveket hogyan kell az órába, a gyerekek szemléletmódjába beépíteni. A humán tárgyakat nagyrészt az angol partner, a reáltantárgyakat pedig mi dolgoztuk ki részleteiben. Nagyon érdekes volt például úgy tanulni különböző országokról, hogy nem azzal kezdtük, hogy mi a főváros, hanem azt vizsgáltuk meg, hogy egy adott Föld Charta alapelv hogyan valósul meg abban az országban: Szaud Arábiánál például a nők helyzetét, Íroszágban a vallási egyenlőséget emeltük ki, a svédeknél pedig a nők és férfiak egyenjogúságának témáját kutatták a gyerekek.

Az Avonbourne-i iskolában már nem csak a tantervbe, de a szemléletmódba, gondolkodásmódba is beépültek az alapelvek. Láttak erre példát?

Igen, érdekes volt például, ahogy a háborúellenességet a történelemoktatásba beépítették. A mi tanárainknak furcsa volt, hogy az angol iskolában úgy tanultak történelmet, hogy nem az évszámokon volt a hangsúly, és nem is azon, hogy ki kezdte a háborút és ki győzött. Azt mutatták be, hogy a katonák és a civil lakosok hogyan szenvedtek a háborútól, és hogy az otthon maradtaknak mit jelentett mindez. Dolgozatként például levelet írtak a lövészárokból, amiben el kellett mesélni, hogy milyen az élet a harcmezőn. A tanár pedig úgy javította ki, mintha cenzúrázta volna, és úgy adta vissza a gyerekeknek, hogy ha most ők lennének a katonák, akkor ezt a levelet kapná meg az övék helyett az édesanyjuk, a feleségük vagy a barátnőjük.

Ön, mint turizmus szakos tanár hogy tartott olyan órát, amiben a fenntarthatóság vagy akár az emberi egymás mellett élés alapelvei voltak a középpontban?

Például a felelős turizmus oktatásával, ami Angliával ellentétben Magyarországon nincsen benne a tananyagban – két oldalt ír róla a tankönyv emelt szinten. Az volt az egyik feladat, hogy egy Csendes-óceáni szigeten szeretnénk üdülőközpont létrehozni, és miként tehetnénk ezt felelős módon, azaz úgy, hogy a helyi lakosok is profitáljanak belőle: minél több helyi termelőt vonjunk be és a környezetvédelmi szempontokat is tartsuk szem előtt. Aztán elmentek a gyerekek a környező szállodákba és megnézték, hogy szerintük melyek felelnek meg közülük a tanult alapelveknek.

Módszertani értelemben volt olyan élményük, ami meghatározó, esetleg szemléletformáló volt?

Igen, új módszereket ismerhettünk meg a gyerekek tudásának és képességeinek jegyek nélküli értékelésére. Olyan készség szintű értékelő táblákat készítettünk együtt az angol kollégákkal, amik megtanítottak, hogyan kell a gyerekeket másképp értékelni, mint az 1-5-ig skálán. A vizsgarendszerük is teljesen más. Turizmusból az emelt szintű érettségi teszt Angliában 30 % tudás, 70% készség. Itthon 100% tárgyi tudás. De ők is tanultak tőlünk. Például meg tudtuk nekik mutatni, milyen egy erdei iskola, ami számukra ismeretlen volt, és a tanórán kívüli programok terén is sok újdonságot láttak nálunk.

Úgy tudom, hogy volt még egy nagyon különleges hozadéka a Föld Charta programnak.

Igen, egyet mindenképp kiemelnék. Az Avonbourne-i iskola egyik támogatója, Nagy Britannia második legnagyobb biztosítója, 14 diákunk részére ingyenes részvételt ajánlott fel a saját csapat-, illetve csoportvezető képző kurzusán. Az angol nyelvű képzésen az összes gyerekünk sikeres vizsgát tett, amiről a tanúsítványokat a projektzáró rendezvényen adtuk át.

Az interjút készítette: Fintáné Hidy Réka

Intézmény: Andrássy György Katolikus Közgazdasági Középiskola, az Egri Kistérség Többcélú Társulása, a noszvaji Figedy Általános iskola, Városgondozás Eger Kft. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.

Projekt címe: Creative Earth Charter Challenge for Youth

Koordinátor: Kálmán Éva

Honlap: https://sites.google.com/site/ceccyproject/; http://ekszi.hu/index.php/palyazataink

A képek kattintással nagyobb méretben is megtekinthetőek.

A 2014-es év további díjazottjairól ITT olvashat, a 2015-ös és 2016-os év Nívódíjas projektjeit pedig ITT tudja elérni!