Az Európai Felsőoktatási Térség reformja – 2010 után

Tartalomjegyzék

Címkék: BFUG (Bologna Follow-up Group), Bolognai folyamat, Bukarest, Európai Felsőoktatási Térség, Jereván

Összefoglalás: A Bologna Folyamat új szakaszaként 2010-ben hivatalosan is létrejött az Európai Felsőoktatási Térség (EFT). A felsőoktatásért felelős miniszterek azóta két értekezletükön tekintették át az EFT helyzetét, s határoztak meg aktuális célkitűzéseket. Az EFT keretében mind nemzeti, mind európai szinten fontos eredmények születtek 2010 óta.

Az EFT létrejötte

Az Európai Felsőoktatási Térség (angolul European Higher Education Area, EHEA) létrejötte, az 1999-ben indult Bolognai folyamat eredményeként, a 2010. márciusi Budapest-Bécs miniszteri értekezlethez köthető. Noha a térség ilyetén megjelölése nem volt új keletű (lásd Csekei László cikkét), hivatalosan ekkortól datálódik az EFT létrejötte. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a Bolognai folyamat minden célkitűzése minden csatlakozott országban maradéktalanul teljesült volna 2010-re. Ám az eredeti céldátum lejártával szükséges volt a harmonizációs együttműködés új szakaszának meghirdetése. Ahogy a 2009-es miniszteri kommüniké fogalmaz: „Mivel minden célt még nem értünk el egészen, ezek megfelelő, teljes megvalósítása európai, nemzeti és intézményi szinten fokozott lendületet és elköteleződést fog igényelni 2010-et követően.” (Leuveni Nyilatkozat)

Az EFT szervezete

Az Európai Felsőoktatási Térség a csatlakozott országokat és további szervezeteket jelöli. Végrehajtó és a miniszteri értekezletek közötti operatív testülete a Bologna Follow-up Group (BFUG). Az EFT és egyben a BFUG tagsági kategóriái az alábbiak:

A BFUG készíti elő a miniszteri konferenciákat, rendszeres ülésein áttekinti a folyamat előrehaladását és az aktuális tennivalókat. Tevékenységét munkaprogram alapján végzi. A BFUG, s egyben a Bolognai Folyamat/EFT két elnöke a mindenkori EU elnökséget adó ország, valamint egy nem EU tagország egy-egy képviselője. A soron következő miniszteri értekezlet házigazdája alelnököt delegál. Az elnökök munkáját egy Board és a BFUG titkárság segíti. A titkársági feladatokat rendre a következő miniszteri értekezlet házigazdája, így 2015. július 1-től Franciaország látja el. A titkárság feladata az EHEA internetes portál gondozása is (http://www.ehea.info/).

Az EFT aktuális tartalmi tevékenységei munkacsoportokban (központi, általános kérdések) és tanácsadó csoportokban (speciális feladatok) folynak. Ezekbe az EFT/BFUG tagok és konzultatív tagok küldhetnek szakértőket. A jelenlegi 3 munkacsoport témája a Bolognai Folyamat nyomon követése (monitoring), a célkitűzések megvalósítása (implementáció), s új célkitűzések kidolgozása. A 4 tanácsadó csoport pedig a következőkkel foglalkozik: nemzetközi együttműködés – Bologna Policy Forum; a Belarusz roadmap (a legújabban csatlakozott ország felzárkózásának, beilleszkedésének) támogatása; implementációs elmaradási problémák; oklevélmelléklet felülvizsgálata. (Fentieket részletesebben lásd: BFUG Proceedings.)

 Forrás: BFUG Proceedings 2015-18, Annex 2, p.19

Bukaresti miniszteri értekezlet

Az EFT legfontosabb eseményei a miniszteri értekezletek. 2010 után az első ilyen értekezletet 2012 áprilisában, Bukarestben tartották. A Bukaresti Kommüniké fontos eleme, hogy a miniszterek elkötelezték magukat a felsőoktatás lehető legmagasabb mértékű közfinanszírozása mellett, kijelentve, hogy a felsőoktatást a jövőbe való befektetésnek tekintik. Az értekezletre áttekintő jelentés készült az EFT aktuális helyzetéről (EACEA 2012). Ezt is felhasználva a miniszterek négy fő célkitűzés csoportban foglalták össze az EFT továbbfejlesztési tennivalóit.

  • Minőségi felsőoktatás nyújtása mindenki számára
    Ezen belüli részcélok többek között a felsőoktatásba való bejutás lehetőségeinek szélesítése, figyelem az alulreprezentált csoportokra, a végzettek arányának növelése, rugalmas tanulási utak, a korábbi tanulmányok elismerése, hallgató központúság, megfelelő finanszírozás, hatékonyabb intézményirányítás.
    Ebben a célkitűzés csoportban tért ki a kommüniké a minőségbiztosításra is, előirányozva a vonatkozó európai sztenderdek és irányelvek (ESG 2005) felülvizsgálatát és megújítását, továbbá az EQAR által regisztrált minőségbiztosítási ügynökségek tevékenységének EFT-n belüli általános lehetővé tételét (az egyes nemzeti szabályozásoknak is megfelelés mellett).
  • A végzettek alkalmazhatóságának javítása
    Részcélok: a képzési programokban a hallgatók innovációs, vállalkozói és kutatási képességeinek fejlesztése, erősebb kapcsolat a kutatás és a tanítás-tanulás között, a doktori képzések erősítése, az EFT (EHEA) és az Európai Kutatási Térség (European Research Area, ERA) kapcsolódása, a tanulási kimenetek alkalmazása, a képesítési keretrendszerek kidolgozásának folytatása.
  • A hallgatói mobilitás erősítése
    A miniszterek elfogadták az értekezletre elkészült EFT mobilitási stratégiát. Megerősítették az ösztöndíjak és diákhitelek teljes hordozhatósága iránti elkötelezettségüket. Az EFT hosszú távú célkitűzéseként jelölték meg az összehasonlítható diplomák automatikus elismerését, ezzel összefüggésben nyugtázták az európai elismerési kézikönyv elkészültét.  Kiemelték a közös képzések jelentőségét, valamint a világ más régióival való együttműködés fontosságát.
  • Az adatgyűjtés és az átláthatóság javítása a célok támogatására
    A miniszterek célzottabb adatgyűjtést, több közös indikátort szorgalmaztak, s azt is, hogy a felsőoktatási rendszerek könnyebben érthetővé váljanak a széles publikum számára.

A dokumentum végén pedig a 2012-2015-ös időszakra vonatkozó 10-10 nemzeti, illetve európai szintű prioritást fogalmaztak meg a fenti célkitűzések mentén.

Jereváni miniszteri értekezlet

A következő miniszteri értekezletre 2015 májusában, Örményországban, Jerevánban került sor. Erre az értekezletre is elkészült az EFT célkitűzéseinek aktuális megvalósítási állapotát bemutató terjedelmes jelentés (EACEA 2015). Az értekezletet lezáró Jereváni Kommüniké (magyarul itt olvasható) bevezetőjében a miniszterek egyebek között megismételték a felsőoktatás erős állami finanszírozásának fontosságát. Az addigi eredmények elismerése mellett kijelentették, hogy – az Európát érintő kihívásokat is tekintve – új lendületet kell adni az együttműködésnek. A kommüniké 2020-at jelölte meg az EFT céljainak minden csatlakozott országban való megvalósulására. Az aktuális fő célkitűzések pedig a következők voltak:

  • A tanulás és tanítás minőségének és cél-orientáltságának fokozása
  • A diplomások foglalkoztathatóságának előmozdítása teljes aktív életkoruk során
  • A felsőoktatási rendszerek befogadóbbá tétele
  • Az egyeztetett strukturális reformok végrehajtása

Összehasonlítva a Bukaresti és a Jereváni Kommünikét azt látjuk, hogy utóbbi nem volt igazán tartalmi továbblépés az előbbihez képest, a célkitűzések jobbára ismétlődnek, a folyamat – a nemzeti szintet tekintve – kevéssé haladt előre. A Jereváni Kommüniké viszont helyenként határozottabb hangot üt meg, a strukturális reformok kapcsán nyíltan fogalmaz: „A végrehajtás egyes országokban tapasztalható hiánya aláássa az egész EFT működését és hitelességét. Pontosabb teljesítménymérésre van szükségünk a tagországok jelentéseinek értelmezhetőségéhez.” A dokumentum kritikus az európai szintre vonatkozóan is, azt a következtetést vonja le, hogy az EFT irányítási rendszere és munkamódszere is fejlesztendő. A Nemzetközi Bologna Csoportot (BFUG) kéri fel az irányítás egyszerűsítésére, gyakorló szakemberek bevonására, s a következő miniszteri értekezletre javaslatok megfogalmazására.

A Bukarest óta 2015-ig eltelt három év azonban korántsem volt eredménytelen. A kommüniké függelékében szerepelnek az újonnan elfogadott európai szintű dokumentumok:

A függelékben továbbá a miniszterek 12 kötelezettségvállalást fogalmaznak meg a további teendőkre vonatkozóan.

A következő miniszteri értekezlet 2018-ban, Franciaországban kerül megrendezésre.

Az EFT eredményei

Az EFT eredményei egyrészt nemzeti szinten jelentkeznek, az egyes csatlakozott országok felsőoktatási rendszerének fejlesztésében, a miniszteri értekezleteken rögzített célkitűzések országonkénti megvalósításában. Ezekről az eredményekről, a folyamat egyes országokban való aktuális állásáról a miniszteri értekezletekre készült összesítő-áttekintő jelentésekből tájékozódhatunk (EACEA 2012, EACEA 2015). E jelentéseket széleskörű adatgyűjtés, valamit az EFT országok adatszolgáltatása (országjelentések) alapján állították össze, a BFUG koordinálásában. Ugyancsak hasznos az Európai Egyetemi Szövetség (EUA) égisze alatt megjelent, átfogó jellegű Trends 2015 jelentés, mely 46 EFT ország 451 felsőoktatási intézménye által kitöltött részletes kérdőív feldolgozásán alapul.

A 2010 óta elért európai szintű eredményeket pedig – a két miniszteri kommünikén túl – leginkább az EFT (fentebb már hivatkozott) fontos dokumentumai mutatják:

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az ún. Bologna eszközök továbbra is használatban vannak, s egyes országokban, valamint európai szinten is fejlesztés alatt állnak. Így pl. az oklevélmelléklet megújításán BFUG tanácsadó csoport dolgozik. Továbbra is irányadó európai szintű dokumentum a három felsőoktatási képzési ciklus elvárt kimeneti eredményeit leíró EFT képesítési keretrendszer (Framework of qualifications for the EHEA, röviden QF-EHEA, magyarul itt olvasható), mely nem tévesztendő össze a teljes oktatási spektrumra vonatkozó, az Európai Unió által elfogadott 8 szintű Európai Képesítési Keretrendszerrel (European Qualification Framework, röviden EQF).

Az EFT egyes célkitűzései kapcsán az eddig végzett és most folyó munkáról, dokumentumokról, az EHEA info weboldal Topics menüpontjában tájékozódhat az érdeklődő olvasó.

Kritika

Az EFT eredményei mellett a kritikai észrevételekről is szólni kell. Noha a Bolognai Folyamatot felsőoktatási intézmények kezdeményezése (Magna Charta Universitatum) után indították el, már a kezdetekkor jelentkeztek kritikus hangok, melyek szerint ez alapvetően egy politikai folyamat, felülről, az egyes nemzeti kormányzatok képviselői és az Európai Bizottság bürokratái által irányított. Érdekes módon ezek a vélemények is a felsőoktatási intézmények köréből, többnyire oktatóktól származtak, akik jobban bíztak a már kialakított, megszokott rendszerekben (és tanmenetekben…), mint az újjal járó változásokban. Szabványosítástól, s a felsőoktatás nemzeti-regionális karaktereinek elvesztésétől tartottak. Ezek a fenntartások talán kevésbé igazolódtak, hiszen az átfogó formán túl az egyes képzési programok kialakítása, tartalma és ciklusba sorolása nemzeti hatáskör maradt. Tény viszont, hogy az átalakítás egyes országokban (így Magyarországon is) olykor valóban politikai (oktatáspolitikai) nyomás mellett, s kissé sietve, esetenként elsietve történt. Probléma továbbá, hogy az EFT országokban egyes célok teljesítése helyenként vontatottan halad. Nem könnyíti meg az EFT 2020-ra meghirdetett teljes kialakítását a nemrég csatlakozott országok felzárkóz(tat)ási szükséglete sem. S az érdekeltek, oktatók, hallgatók, munkáltatók, s a széles közvélemény tájékoztatása terén is van még javítanivaló. Mindez azonban már nemzeti hatáskörökben kezelhető, megoldható. A kritikai hangok a Bolognai Folyamat második évtizedére, az EFT időszakában jelentősen enyhültek. Az érintettek hozzászoktak az új rendszerhez, s az maga is változtatható. Ilyen finomhangolás Magyarországon is történt az utóbbi években, egyes képzések ciklusba rendezésének változtatásával, vagy a tanárképzés át(vissza)alakításával.

A jövő

A fentiekben tárgyalt részleteken túl az EFT legfontosabb általános eredménye – a formális miniszteri értekezletek és nemzetközi fórumok, visszhang és érdeklődés mellett – talán az, hogy a felsőoktatás európai harmonizációja, a diplomák összehasonlíthatósága és kölcsönös elismerése, a hallgatók és oktatók kötetlen(ebb) mozgása, közös képzési programok létrehozása stb. érdekében a felsőoktatás európai szereplői és érintettjei összefogtak. Közös célokat fogadtak el és azok elérése érdekében közösen munkálkodnak. Közösen elfogadott dokumentumok születtek és születnek, melyek jelentős hatással vannak az egyes nemzeti felsőoktatási rendszerekre. Nemzeti és nemzetközi szervezetek dolgoznak együtt a közös célokért, s ez a gazdasági és társadalmi kihívásokkal, helyenkénti külön utas törekvésekkel szembenéző mai Európában nem kis dolog. Bízzunk benne, hogy mindez a jövőben is így marad.

Készítette: Szántó Tibor

------------------------------

Linkek a szövegben (a többször előfordulók itt csak egyszer, az első előfordulás sorrendjében szerepelnek):

 További linkek:

Bolognai folyamat: http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=LEGISSUM:c11088 
EHEA, miniszteri deklarációk: http://www.ehea.info/pid34363/ministerial-declarations-and-communiques.html 

Irodalom:

Bucharest Ministerial Conference (2012), Mobility for Better Learning. Mobility strategy 2020 for the European Higher Education Area (EHEA) https://media.ehea.info/file/2012_Bucharest/39/2/2012_EHEA_Mobility_Strategy_606392.pdf 
EACEA (2012), The European Higher Education Area in 2012: Bologna Process Implementation Report. Brussels: Education, Audiovisual and Culture Executive Agency, 217 p. https://media.ehea.info/file/2012_Bucharest/79/5/Bologna_Process_Implementation_Report_607795.pdf 
Magyar nyelvű összefoglalója: https://publications.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/1439335a-99f9-4c29-830b-61860267cc5f/language-hu 
EACEA (2015), The European Higher Education Area in 2015: Bologna Process Implementation Report. Brussels: Education, Audiovisual and Culture Executive Agency, 300 p. https://media.ehea.info/file/2015_Yerevan/73/3/2015_Implementation_report_20.05.2015_613733.pdf 
ESG (2015), Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area. Brussels: ENQA-ESU-EUA-EURASHE, 27 p. 
http://www.enqa.eu/wp-content/uploads/2015/11/ESG_2015.pdf 
European Union (2015), ECTS Users’ Guide. Brussels, 105 p. http://tka.hu/docs/palyazatok/ects_users-_guide_web.pdf 
Hrubos I. (2016) „Az európai felsőoktatási térség kialakításának második szakasza. Helyzetkép félidőben.” In: Fehérvári A. - Juhász E. - Kiss V. - Kozma T. (szerk.) Oktatás és fenntarthatóság. HERA évkönyvek 2015. Budapest: Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete, pp. 280-293. http://hera.org.hu/wp-content/uploads/2016/05/HERA_Evkonyvek_III167x234.pdf 
NUFFIC (2012), European Area of Recognition Manual. The Hague: Netherlands Organisation for International Cooperation in Higher Education, 89 p. http://eurorecognition.eu/manual/ 
Sursock, A. (2015), Trends 2015: Learning and Teaching in European Universities. Brussels: European University Association, 128 p. 
http://www.eua.be/Libraries/publications-homepage-list/EUA_Trends_2015_web 
Yerevan Ministerial Conference (2015), European Approach for Quality Assurance of Joint Programmes http://media.ehea.info/file/2015_Yerevan/73/1/European_Approach_QA_of_Joint_Programmes_613731.pdf

 

Utolsó módosítás: 2018.03.09.