ECVET

A Tempus Közalapítvány 2016. november 22-én egynapos műhelymunkát szervezett a szakképzés képzési kínálatának és a munkaerő-piaci igények jobb összehangolásának témájában.

A munka alapú tanulás minőségbiztosítása a tanulási eredmény alapon szervezett szakmai gyakorlatokkal

A 2016. november 22-i műhelymunka eredményeire alapozott javaslatok

A kezdeményezés példaértékű abból a szempontból, hogy sikerült egy asztalhoz ültetni a szakképzés fejlesztésében és működtetésében érdekelt feleket, így a műhelymunka a munkáltatók, képző intézmények, kamarák és szakpolitikai döntéselőkészítők bevonásával teremtett lehetőséget egy közvetlen, többoldalú párbeszédre arról, hogyan lehetne a – mobilitási programokban már eredményesen alkalmazott – tanulási eredmény alapú gondolkodást beépíteni a hazai szakképzési gyakorlatba és ezzel előmozdítani a gyakorlati képzés minőségi fejlesztését

A műhelymunka előkészítését megelőzte egy empirikus kutatás, amelyet a Tempus Közalapítvány indított el annak vizsgálatára, hogy azok a szakképző intézmények, amelyek mobilitási gyakorlatukban már eredményesen alkalmazzák a tanulási eredmény alapú gondolkodást, átültetik-e ezt a szemléletet/gyakorlatot a hazai szakmai gyakorlat szervezésébe és megvalósításába. A 2016 őszén lefolytatott, elsődlegesen az interjú módszerére épülő kutatásban 7 szakképző iskola, 8 gyakorlati képzést szervező munkahely és 4 helyi kamara képviselője vett részt. A kutatás eredményeit összefoglaló tanulmány ide kattintva letölthető (pdf): http://www.tka.hu/docs/palyazatok/a-munka-alapu-tanulas-minosegbiztositasa-tanulasi-eredmeny-alapon-szervezett-szakmai-gyakorlatokkal.pdf

 A műhelymunkán 26 fő vett részt, 11 fő  szakképző intézményt, 8 fő gyakorlati  képzést folytató vállalatot képviselt, 4 fő  a kereskedelmi és iparkamara, 2 fő  kormányhivatal és 1 fő a  Nemzetgazdasági Minisztérium részéről  volt jelen. 

 A résztvevők az alábbi – a szakpolitikai  döntéselőkészítők és döntéshozók számára is  megfontolásra érdemes – javaslatokat  fogalmazták meg a (duális) szakképzés  gyakorlati képzési részének tanulási eredmény  alapú minőségi fejlesztésére:

Kommunikáció

  • Szükséges a jelenleginél hatékonyabb, folyamatos párbeszéd az iskola, a kamara, és a gyakorlati képzőhely között. A kamara jobban támogassa (információval, tanácsadással) a szakképző intézményeket és a gyakorlati képzőhelyeket, legyen infopont/helpdesk/felelős személy, akihez fordulni lehet a gyakorlati képzéssel, tanulószerződéssel kapcsolatos kérdésekkel. Legyenek digitális megoldások, applikációk, hogy a gyakornokok fogadása menedzselhető legyen kisebb cégek részére is. A kamara nyisson kommunikációs csatornát a szülő – tanuló – iskola – gyakorlati képzőhely között.
  • A folyamatos jogszabályváltozások nagyon megnehezítik a munkát, szükség van folyamatos fórumokra, tematikus workshopokra, ahol a különböző szereplők szervezett és széleskörű tájékoztatást és választ kapnak az aktuálisan felmerülő kérdéseikre. A kamara biztosítson fórumot arra, hogy a változások követhetőek legyenek és segítse a jogszabályi követelmények megértését és alkalmazását, ezzel jelentősen csökkenthetőek a félreértések, konfliktusok.
  • Jogszabály módosítás előtt legyenek szakmai fórumok, a döntések előkészítésébe vonják meg a szakképző intézmények és a gyakorlati képzést biztosító gazdálkodó szervezetek képviselőit is.  

Rendszerszintű fejlesztések

  • Rendkívül nagy szükség van a hatékony és korai pályaorientációra, már az általános iskolában. Meg kell ismertetni a szakmákat, a lehetséges életpályákat, több és megfelelő információt kell nyújtani a tanulóknak és a szülőknek a pályaválasztással kapcsolatosan, hogy megalapozottabb pályaválasztási döntést hozzanak. Jobb képességekkel rendelkező és motiváltabb tanulókat kell megnyerni a szakképzésbe, hogy a végzést követően jó munkaerők és értékteremtő munkatársak legyenek.
  • Szükség lenne a 8. osztály végén kimeneti kompetenciamérésre és annak a kompetenciaszintnek a meghatározására, amely alapfeltétel a szakképzésben való részvételhez.
  • A kormányzat biztosítson pénzügyi keretet a szakképzés vonzóvá tételére, szervezzen kampányokat, ismeretterjesztő fórumokat.

Szabályozó dokumentumok felülvizsgálata és karbantartása

  • A tantervek folyamatos felülvizsgálata és karbantartása mellett a kerettantervek rugalmasságát oly módon szükséges biztosítani (a 2016/17-es tanévtől már a szabadsáv is megszűnt), hogy az új szakmai, technológiai elemeket be lehessen emelni a képzési tartalomba.

Személyi feltételek

  • Az iskolában szakmai tárgyakat oktatók szerezzenek gyakorlatot a vállalati dinamizmusban. A nagyvállalatok készek rá, hogy az iskolák szakoktatóinak üzemlátogatást, szakmai továbbképzéseket szervezzenek.  A gyakorlati képzőhelyeken a tanulókkal foglalkozó mentornak nem csak szakmai, de pedagógiai képességekkel is rendelkeznie kell.
  • Az iskolák és a gazdasági vállalatok is ösztönözik a – szakoktatói rendszeren túl – a mentori rendszer kialakítását (norvég mintára). A mentor (nem azonos a szakoktatóval), folyamatosan nyomon követné a tanuló előrehaladását, segítené a szakmai és személyes problémák megoldását, képviselné a tanulók igényeit és érdekeit. A kamarák támogathatnák a mentori rendszer kialakítását és képzést biztosíthatnának a mentoroknak.

Tárgyi feltételek

  • Forrás biztosítása az iskolai tanműhelyek fejlesztésére. Az iskolai tanműhelyekben lehet a szakma alapjait elsajátíttatni, illetve azokat a munkafolyamatokat gyakoroltatni, amelyekre nincs lehetőség a külső gyakorlati képzőhelyen. Szintén indokolja az iskolai tanműhelyek fejlesztésének igényét, hogy a 2016/2017-es tanévtől alkalmazott kerettantervek lehetőséget biztosítanak arra, hogy az utolsó szakképzési évfolyamon a gyakorlati képzés 5%-a iskolai tanműhelyi körülmények között is megvalósítható legyen. Szintén fontos lenne a szakképző intézményekben lehetővé tenni a termelési gyakorlatot, kialakítani ennek a feltételrendszerét és jogszabályi környezetét.
  • A gyakorlati képzőhelyek minősítése legyen szigorúbb és legyen folyamatos nyomonkövetés. A kamarának legyen transzparens minőségbiztosítási rendszere.

Képzések, továbbképzések

  • A kamara szervezzen továbbképzések a gyakorlati képzőhelyeken a tanulókkal foglalkozó szakemberek részére (nem minden szakmában van mesterképzés, és a mesterképzésben is csak 20 óra a pedagógiai rész).
  • A tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés/képzéstervezés, mint kompetencia kerüljön be kötelező tartalomként a tanárképzésbe, illetve legyenek ilyen témájú tanártovábbképzési programok
  • Folyamatos szakmai továbbképzés szükséges mind a tanárok, mind a gyakorlatvezetők, mind a kamarai szakemberek részére, kinek mi a szerepe és feladata, milyen módszertani és értékelési szempontokat kell alkalmazni a tanulási eredmény alapú szemlélet során
  • A szakképző iskolák szakoktatóinak a vállalatok szervezzenek szakmai továbbképzéseket
  • Az MKKR és a tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés és értékelés ismereteit be lehet építeni a vizsgaelnöki felkészítés követelményrendszerébe

Innováció

  • Egy-egy szakma kimeneti követelményeit (legalább a gyakorlati képzés kimeneti követelményeit) a különböző szereplők – tanárok, gyakorlati szakemberek, szakmai szervezetek képviselői, kamara munkatársai stb. – bevonásával meg lehet fogalmazni tanulási eredményekben (akár pilot jelleggel is). Ennek alapján lehet modernizálni a foglalkozási naplókat, munkanaplókat. Ezáltal a gyakorlatvezetők számára egyértelművé válik, hogy a gyakorlati képzés során milyen szintű és komplexitású ismereteket és szakmai készségeket kell elsajátíttatniuk és fejleszteniük, és milyen szintű munkavégzésre kell alkalmassá tenniük a tanulókat. A tanulók számára is egyértelművé válnak a gyakorlati képzés követelményei, és a tanuló is képes nyomon követni és rögzíteni a saját szakmai fejlődését. A tanulási eredményalapú követelmény leírás alapja lehet az értékelésnek is.
  • Ki lehet dolgozni a szakképzésben a szintvizsga követelményeit és értékelési kritériumait tanulási eredmény alapon
  • A szakképzésben a komplex szakmai vizsga gyakorlati vizsgarészének követelményeit tanulási eredményekben kellene megfogalmazni és a tanuló teljesítményét tanulási eredmény alapon értékelni

A műhelymunka tapasztalatai alapján a szakképzésnek bizonyosan el kell indulnia a tanulási eredmény alapú gondolkodás útján. Ez nemcsak az oktatás nemzetköziesedése, a földrajzi és vertikális mobilitás erősödése szempontjából válik egyre fontosabbá, hanem a munkaerő-piaci igények jobb kielégítése az oktatás és a munka világa közötti kapcsolat erősítése okán is.

 

Utolsó módosítás: 2018.09.03.