Egy képzés kialakításának módszertana

 

 

A képzési program fogalma

Képzési program alatt egy olyan oktatási tervet értünk, melynek egy határozott, jól megfogalmazott kimeneti célja és célcsoportja van. A képzési program irányulhat ebben az értelemben egy adott ismertanyag elsajátításához pl. egy tudományos ismeretet terjesztő tanfolyamon vagy akár egy mesterszintű iskolai végzettséget biztosító szakképzettség megszerzéséhez. Tovább árnyalja a képzési programok céljainak sokféleségét, hogy a program irányulhat egy adott szakképzettség megszerzésére, új önálló tevékenység, munkaterület ellátására (licence), illetve az adott tevékenység magasabb szintű végzésére (iskolai végzettség).

A Bologna reformfolyamat körébe tartozó képzési programok a köz-, szak- és tudományos képzésre irányulnak mind az iskola rendszerű, mind az iskolai rendszeren kívül folyó képzési formák tekintetében.

A magyarországi felsőoktatás jellemzője, hogy a felsőoktatási iskolai végzettség ( FSz, Alapképzés, Mesterképzés) mellett szakképzettség kimenetet is ad (degree – fokozat- és licence – jog a munkavégzésre, elhelyezkedésre) a képzési programok többségében) A doktori képzéseknél a helyzet fordított.

 

A képzési programok jellemzői

Az igen szerteágazó és sokféle karakterű képzési rendszerek kialakításához és működtetéséhez nélkülözhetetlen közös módszertani jellemzőket próbáljuk meg összefoglalni.

A kimenet megfogalmazása:

Alapvetően három féle módszer létezik:

  1. Csak a képzés kereteit veszi figyelembe: Pl. végezzen elegy 100 órás munkavédelmi tanfolyamot és vegyen részt 20 óra gyakorlati tréningen – ez a felsőoktatásban ma már sehol nem elfogadott
  2. Kompetencia alapú kimeneteket fogalmaz meg - bizonyítsa ismereteit, készségeit, attitűdjeit, stb., függetlenül attól, hogy miként jutott ezek birtokába. Egyes országokban léteznek ilyen programok még az Európai Felsőoktatási Térségen belül is. Pl. nemzetközi könyvvizsgáló licence megszerzésére irányuló képzések.
  3. A Bologna reformfolyamatokat magukénak valló oktatási rendszerek alapvetően a kimeneti kompetenciákat határozzák meg egy-egy program célkitűzéseként, mely általában szakképzettség megszerzésére is irányul, de a képzési programoktól elvárt alapvető kereteket (képzési program félévekben, kreditekben mért hossza, elvárt tanulmányi területek, elmélet – gyakorlat aránya, számon kérési módszerek egyes elemei (mint pl. záróvizsga, szakdolgozat, területi gyakorlat) is meghatározzák. A magyar felsőoktatásban jelenleg ez a körülmény eléggé körülhatárolt és beszűkített lehetőséget ad a képzési programok megvalósítása során. Léteznek olyan nemzetek, ahol a képzés kereteit csak minimálisan, kreditekben határozzák meg és minden egyéb a képzést kivitelező intézmények autonómiája. Igaz, hogy ez esetekben maguknak az intézményeknek a minősítése igen szigorúan szabályozott és mindenkitől független testületek által felügyelt. (Pl. Finnország, USA)

A továbbiakban csakis a kimenet alapú módszert vegyük figyelembe.

 

Kimenet alapú képzési programok

Kimenet alapon konstruált képzési program esetén a végzettséget bizonyító okirat (Oklevél, diploma) a végzettség megszerzéséhez szükséges kompetenciák összességének az elsajátítását bizonyítja. Ezen kompetenciákat lénygében a diploma mellé adott/kapott diploma melléklet részletez.  Csak emlékeztetőül (ide javasolok majd linket betenni a kompetenciákhoz) meg kell jegyeznünk, hogy kompetenciák a képzési program egyes elemeinek tanulási eredményeiből állnak össze.

Ezen a ponton most már szét kell választanunk, mit is jelenthet a képzési programfejlesztés.

 

Képzési program kialakítása, fejlesztése, alapítása:

  • Motiváció: valóban szükséges-e – munkaerőpiac, munkavállalói igények, intézményi kapacitások, nemzetközi tendenciák, tapasztalatok
  • A kiképzendő szakember tulajdonságai
  • Az ehhez szükséges kompetenciák
  • Az ehhez szükséges tanulási eredmények

 

Képzési program indítása, megvalósítása:

  • A tanulási eredmények eléréséhez vezető út
  • Tananyagtartalom meghatározása
  • Ezek tantárgyakba rendezése, ezek egymásra építése

 

Tantárgyak fejlesztése:

  • tanulási eredmények
  • tananyag tartalom,
  • oktatási - tanítási, tanulási módszer,
  • képzési forma,
  • személyi, tárgyi feltételek,
  • számonkérés/értékelés módja

A képzési program kialakításának és gondozásának a folyamatát mutatja a TUNING project fent két ábrája (TUNING PROJECT 2000 – 2004, GENERAL PRESENTATION, The Tuning Methodology, Tuning Management Committee; a blog szerzőjének archív anyagából - http://www.pef.uni-lj.si/bologna/dokumenti/tuning_methodology.pdf)

 

Törvényi szabályozás

A teljes folyamatot konkrét, jogszabályban megfogalmazott elvárások mentén kell készíteni, és mindehhez mind az Oktatási Hivatal „szaklétesítés, szakindítás” címszavak alatt részletes anyag és kitöltendő űrlapok találhatók, melye néhány képzési terület esetében kissé különböznek egymástól. Az elvárások a nemzetközi európai tendenciákkal és a TUNING ajánlott módszertannal messzemenően harmonizálnak.

Ugyanígy az Nftv. a tantárgyi programok megfogalmazásban, helyi kialakításában ír elő konkrét elvárásokat és ad meg hozzá kitöltendő űrlapokat. Mindezeket igen részletes útmutató egészíti ki.

Megjegyzendő tehát, hogy a képzési program legkevesebb három dokumentumból áll:

  1. A Képzési kimeneti követelmények jogszabályban megfogalmazott anyaga
  2. Erre épül az intézmény által megtervezett curriculum (helyi tanterv)
  3. A továbbiakban a helyi tantervre épül a lefolytatott képzésenként (a magyar felsőoktatásban szokásosan szemeszterenként vagy tanévenként) felülvizsgált, u.n. megvalósulási tantervként értelmezhető, az érdekeltek számára rendszerint az intézményi honlapon vagy egyéb információs rendszerben (pl. Amira rendszer) nyilvános tantárgyi program leírások. 

TÁMOP projekt keretében több szakaszban több éven át zajló, a magyar felsőoktatás valamennyi képzési területét és valamennyi típusú felsőoktatási intézményére kitekintő elemzés és kutatás folyt az Európai képesítési Keretrendszerre épülő, de a hazai sajátosságokat és a nemzetközi tapasztalatokat egyaránt figyelembe vevő Magyar Képesítési Keretrendszer kidolgozására. Ennek keretében az érvényben lévő KKK-k (Képesítési, kimeneti követelmények) is elemzésre kerültek. Az alábbiakban főleg e munkában szerzett tapasztalatokra építve, és tekintettel arra, hogy a fentebb hivatkozott MAB anyagok részletes útmutatókat adnak, melyek bármikor hozzáférhetőek, -  ld. linkeket lentebb – e helyütt csak néhány kulcsfontosságú szempontra szeretnénk reflektálni:

 

Képzési program létesítése

Az előállított szakember munkaerő piaci relevanciája valós-e? A tervezett szakhoz közel álló más szakkal milyen mértékű a távolsága. Ez a kimeneti kompetenciák és a tanulási eredmények pontról pontra történő összehasonlításával értékelhető. Pl. ápoló – szülésznő azonos alapszak, de különböző specializáció, ápoló- védőnő külön alapszakok, noha lényegében ápoló,is, szülésznő is, védőnő is ápolói tevékenységet végez.

A tervezett szakképesítéshez szükséges-e a tervezett képesítési szint? Az intézmények – leginkább presztízs okokból magasabb képzettségi szintre terveznek, mint amit a tervezett szakképzettség szükségessé tesz. Ennek megítélésére ajánlott az MKKR szintenként meghatározott általános kompetenciáinak az áttekintése – ezek jogszabályba foglalása folyamatban van. (https://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/vamos_agnes_altalanos_kompetenciak_helye_es_szerepe_a_kepesitesben_es_a_tanulasi_tanitasi_folyamatban.pdf és -       www.mkr.hu/kkk-átalakítás) A végzettségi szintet ugyanis az határozza meg, hogy a szakképzetséghez szükséges szakmai kompetenciák birtoklásához, a szakma végzéséhez az általános kompetenciák (generic competences) milyen végzettségi szintje szükséges. Pl. az általános ápoló, mely BSc szint, szerezhet közösségi ápoló szakképzettséget szakirányú továbbképzési programban, de ettől a fokozata még a BSc marad. Ugyanakkor, ha doktori képzésbe kíván bekapcsolódni, már MSc. ápolói végzettségre van szüksége.

Az létesítés során olyan KKK-t (képzési és kimeneti követelményrendszert) szabad csak készíteni, mely meg is valósítható. Ez azt jelenti, hogy a program alapításánál már gondoljunk a megvalósíthatóság, indítás mikéntjére. Előrelátás, önkorlátozás, körültekintés szükséges. Pl. hiába követel a KKK összefüggő gyakorlatot, és fogadjuk el, ha az a képzési időbe úgy nem fér bele.  Tehát javasolom, hogy az alapítási programra, mielőtt elfogadjuk, nézzük meg, hogy lehet-e, tudunk-e reális indítási tervet készíteni.

Túlképzés, alulképzés kerülése – optimális egyensúly – képzési területek sajátosságainak figyelembe vétele. Hajlamosak vagyunk arra, hogy terveinkbe azt foglaljuk bele, amit amúgy is tudunk, ami amúgy is működik. Ne a gombhoz varrjuk a kabátot. A KKK tervezéskor csakis az elvárt szakember szakmai profilját, a betöltendő munkaterületeket vegyük figyelembe, és ne azt, hogy mi mit tudunk oktatni. Azaz a kimenetet tekintsük elsődlegesnek!  Vizsgáljuk, elemezzük valamennyi érdekelt fél bevonásával, azaz nemcsak az akadémiai oldal, hanem a munkaerő piac, szakmai testületek, hallgatók, és páciensek (kuncsaftok) véleményének a figyelembe vételével is - a szakmai profilt. Erre építsük a szükséges kkk – szakmai kompetenciákat, nézzük meg, ezekhez milyen általános kompetenciákra van szükség, mely képzési szinten találhatók azok, és ezek után, mindezeket figyelembe véve határozzuk meg az alapítás összes egyéb körülményét (tanulmányi területetek, kredit allokáció, belépési feltételek, hozott tanulmányok figyelembe vétele, elmélet-gyakorlat aránya, stb., mindaz, amelyre az alapítási dokumentációban a MAB is rákérdez.

Figyelembe kell venni a képzési terület sajátosságait, gyakorlat, elemélet orientált jellegét. – pl. félévek száma – egészségügyi területen 8, bölcsészettudományi területen 6 félév

 

Megalapított képzési program indítása

Az indításhoz szükséges helyi tanterv készítése kapcsán ismét felmerül a túlképzés – alulképzés veszélye. Ne a szokás, hanem a KKK vezérelje a tervezést. Ez nem jelenti azt, hogy esetenként némi kompromisszum, racionális szempontok figyelembe vétele nem elfogadható. Különösen a nagyobb, többféle képzést nyújtó karok esetén jön ez szóba. Pl. SE-ETK Ápolás-betegellátás alapszak, Gondozás-prevenció alapszak alapozó képzési programja azonos, Laboratóriumi és Képalkotó Diagnosztika Alapszak Alapozó képzési programja csak néhány kredit tekintetében tér el. Ugyanakkor a Szegedi Tudományegyetem ETK –n az Ápoló és a védőnő szakirány (más- más alapszakhoz tartoznak) alapozása közös. A KKK-nak mindannyian megfelelnek, de a helyi megoldás eltérő, nyilván a helyi sajátosságok és lehetőségek miatt.

Az SE-ETK Laboratóriumi és Képi Diagnosztikai Alapszak eltérő alapozása éppen a túl-, illetve alulképzés elkerülése érdekében történik. Itt ugyanis  plusz fizika alapozás, illetve kevesebb biokémia alapozás szükséges.

Tantárgyak közötti átfedések. Ennek elkerülésre a tananyag tartalom áttekintése mellett a tanulási eredmények analízise adhat segítséget. Ehhez szükséges a képzési programért felelős vezető, szintetizáló-analizáló elemzése, az oktatói csapat munkaközösség szerű működése már a tervezési szakban is. 

Javasolt megvizsgálni lépésről lépésre minden egyes tanulási eredmény elemnél, kell, szükséges-e, és minden egyes kompetenciánál, hogy az milyen tanulási eredményből, eredményekből jön. Röviden: Kimutatni, hogy a KKK hogy valósul meg a helyi tanterv kapcsán.

A tervezés során eldöntendő, hogy az általános kompetenciák fejlesztése külön (külön tantárgy) vagy szakmai kompetenciákkal együtt fejlesztve (közös tantárgy) történjen. Ez részben képzési terület sajátosságainak a függvénye, részben a helyi lehetőségektől, illetve a hallgatói sajátosságoktól függ.

Pl. IT (információs technológia) tekintetében az alapkészségeket a mai hallgatói generáció már a közoktatásból hozza magával, tehát az IT vonatkozású alapozásra nincs szüksége. Felnőtt oktatásban erre szüksége lehet még, tehát részükre a szakmai adatbázisok kezelése előtt külön tárgyban, vagy a szakmai IT tárgy bevezetéseként pl. akár az excel tábla kezelését is meg kell tanítani.

A klasszikus didaktika terminológiájára hivatkozva, tehát eldöntendő, hogy a koncentrikus vagy lineáris tanterv építkezési módit vagy ezek kombinációját végezzük. Pl. az egészségtudományi képzésekben ezek kombinációját használjuk az SE ETK-n: A társadalomtudományi blokk lineáris rendszerű, a klinikai ismeretek modulok koncentrikusan építkeznek. 

Hallgatói, oktatói terhelés figyelembe vétele. Az intézmények és hallgatók egyaránt jól felfogott érdeke, hogy a hallgatók félévekre bontott terhelése kiegyensúlyozott legyen.

Különösen az elvárt vizsgák teljesítése tekintetében. Ennek érdekében érdemes esetleg tantárgy csoportos integrált számonkéréseket tervezni, illetve az évközi munkára és annak értékelésre is számítani.

Ugyanígy az oktatók esetében is a félévek közötti egyensúlyra jó törekedni, illetve figyelembe venni az alkalmazott oktatási módszert is. Pl. egy írásbeli tesztvizsga, tesztbank alapján egész más terhelést jelent az oktatónak, mint pl. a projektmunkák értékelése. Különösen akkor, ha a teszt és javítása computer alapú. 

Az intézmények helyi lehetőségeit messzemenően figyelembe kell venni. Különösen a külső gyakorlatok személyi, tárgyi alkalmasságát, kapacitását. Jó módszernek tűnik a „gyakorlóhelyek akkreditálása”, erre pl. a SE-ETK külön ,szabályzatban foglalt szempontrendszer és eljárási rend van érvényben (www.se-etk.hu/)

A számonkérések, assesment relavanciája. Ennek érdekében figyelni kell arra, hogy a vizsga, vagy más számonkérési mód ne csak a tananyagot, hanem a tanulási eredményeket komplex módon kérje számon. Az is gyakran előfordul - helytelenül, hogy pl. gyakorlati skilleket, képességeket elméleti számonkérési módszerekkel próbálnak mérni, vagy például: 6 hetes vizsgaszünetben 12 vizsgát várnak el a hallgatóktól.

Szükséges a hallgatói csoportok sajátosságainak a figyelembe vétele (nappali-levelező képzés, előtanulmányok, informális úton megszerzett kompetenciák figyelembe vétele)

Összességében tehát célszerű végezni a tanterv kereszt és hosszirányú congruencia elemzését a tervezési folyamat végén.

 

Készítette: Dr. Hollós Sándor /SE/

 

Ajánlott honlapok, források:


www.mab.hu 
Felsőoktatási törvény: http://jogiportal.hu/view/a-nemzeti-felsooktatasrol-szolo-2011-evi-cciv-tv 
Tuning: http://www.pef.uni-lj.si/bologna/dokumenti/tuning_methodology.pdf http://www.unideusto.org/tuningeu/images/stories/archivos/TUNING%20METHODOLOGY%20PARA%20LA%20WEB.pdf 
http://www.hrportal.hu/hr/tippek-a-kepzesi-terv-osszeallitasahoz-20091211.html 
www.mkr.hu/kkk-átalakítás 

 

 

Utolsó módosítás: 2016.11.14.