Bologna

A bolognai folyamat olyan munkaprogram mentén halad előre, melynek irányát a részt vevő országok felsőoktatásért felelős minisztereinek kétévente tartott találkozói határozzák meg. A miniszteri találkozókat a Nemzetközi Bologna Csoport (Bologna Follow-up Group, BFUG) készíti elő. A BFUG munkája során merít a bolognai folyamat munkacsoportjai és a Bologna-szemináriumok munkájának eredményeiből.

BFUG (Nemzetközi Bologna munkacsoport) WG 3: Felsőoktatás jövőjével foglalkozó munkacsoportjának ülése

A bolognai folyamat olyan munkaprogram mentén halad előre, melynek irányát a részt vevő országok felsőoktatásért felelős minisztereinek kétévente tartott találkozói határozzák meg. A miniszteri találkozókat a Nemzetközi Bologna Csoport (Bologna Follow-up Group, BFUG) készíti elő. A BFUG munkája során merít a bolognai folyamat munkacsoportjai és a Bologna-szemináriumok munkájának eredményeiből.

A bolognai folyamat nemzetközi munkacsoportjait a BFUG hozza létre a miniszteri találkozókat követően azzal a céllal, hogy a találkozók közötti időszak munkaprogramjának keretében vizsgálják a miniszteri nyilatkozatban megjelölt egyes területeket, és ezekre vonatkozóan jelentéseket, illetve ajánlásokat fogalmazzanak meg a résztvevő országok számára a következő miniszteri találkozóra. A munkacsoportokban egyes országok képviselői és a bolognai folyamatban szerepet vállaló nemzetközi szervezetek delegáltjai vesznek részt.

A WG3 munkacsoport alapvető célja a „felsőoktatás jövőjével” kapcsolatos ajánlások megfogalmazása a BFUG (Nemzetközi Bologna Munkacsoport) számára. A munkacsoportba delegált szakemberek, ezért olyan alapkérdésekre próbálnak választ keresni, hogy: „Mi a felsőoktatás küldetése”, „Milyen lesz a felsőoktatási rendszer az Európai Felsőoktatási Térségben” 10 – 20 év múlva?”

A munkacsoport programja alapvetően 5 altéma megvitatását tartalmazza:

1. Aktív állampolgárság és az EHEA válasza a jelenleg végbemenő társadalmi változásokra
2. A felsőoktatás és a kutatás közötti kapcsolat
3. Pedagógia innovációk, beleértve a digitális technológiákat
4. Még befogadóbb rendszerek létrehozása
5. Élethosszig tartó tanulás, foglalkoztathatóság és a felsőoktatás szerepe a gazdaságban

2016. június 13-14-én Párizsban került megrendezésre a munkacsoport második ülése, amelyen Magyarországot az EMMI és a TKA képviselte. Alapvetően a munkacsoport kormányzati szintű kérdéseket tárgyal, ezért a jelenlévő tagállamok misztériumi szinten vesznek részt a munkacsoport munkájában, azonban, mivel szakértői munkacsoportról van szó, a Tempus Közalapítvány részvételét is javasolja a Nemzeti Bologna Bizottság az üléseken. Így magyar részről a kormányzati és a szakértői szint is képviselteti magát.

Az ülés első napján a munkacsoportban részt vevő, illetve egyetemi szakemberek prezentációk formájában ismertették a „digitális eszközök használata az oktatásban”, „az egyetemi oktatók és tanárok támogatása”, illetve az „ERA” (Európai Kutatási Térség) témáit.
A prezentációk némelyike számomra újdonságokat is bemutatott, mint például egy új (nemzetközi) Európai Diákigazolvány kidolgozására vonatkozó kezdeményezés. A diákigazolvány célja: 1, az Európán belüli társadalmi integráció támogatása, 2, az EHEA-n belüli felsőoktatási szolgáltatások harmonizálása, 3, a jó gyakorlatok megosztása nemzeti és európai szinten, 4, a FOIk (felsőoktatási intézmények) között megvalósuló európai szintű együttműködés, 5, az Erasmus mobilitási programok erősítése (papír nélküli Erasmus), 6, nem igényelné új adatbázis létrehozását európai szinten.

Figyelemfelkeltő volt számomra, hogy a digitális oktatás prezentációja keretében a jelenlévő szakemberek véleményét a govote.at online eszköz segítségével kérte ki az előadó. Így aktívan is be lehetett kapcsolódni a prezentációba.

A továbbiakban ismertették a „Támogató munkahelyi környezet létrehozása” című tanulmányt, amely 9 következtetést fogalmaz meg az oktatók, illetve egyetemi tanárok alkalmazására vonatkozóan:

i. megfelelői tanítási környezet biztosítása;
ii. az oktatóknak biztosítsanak a FOI-k határozatlan idejű munkaszerződést;
iii. Az oktatók legyenek bevonva a FOI döntéshozatalába;
iv. a tanárok rendelkezzenek megfelelő kompetenciákkal, készségekkel és tudással;
v. A FOI biztosítsa a kutatás alapú oktatást, illetve ismerje el az egyetemi oktatást, mint önálló karriert,
vi. kutatási autonómia biztosítása; illetve a munkával való elégedettség fenntartása;
vii. tanítás ellenőrzése a minőség fejlesztése érdekében;
viii. a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése;
ix. A Bolognai folyamat célja és eredményei legyenek jobban kommunikálva

A tanulmány a következő linken érhető el:
https://issuu.com/educationinternational/docs/highereducation

ERA (Európai Kutatási Térség) – EHEA közötti kapcsolat: Jean Pierre Finance (WG 3 társelnök) tartott előadást a témában. Beszédében kiemelte, hogy ugyan két külön területről van szó – felsőoktatás és kutatás - , de a szereplők azonosak. Hangsúlyozta a közös programok és tevékenységek kialakításának szükségességét. Ezzel kapcsolatban az alábbi területek szabályozásában merülhetnek fel kérdések: európai szakpolitika, nemzeti szakpolitika, az egyes FOI-k irányítása, humán erőforrás menedzsment.

Az ülés második napján az úgynevezett „Új tanulók helyzetét” tárgyalta a munkacsoport. A felsőoktatás új tanulói közé a következő csoportokat sorolja:

b. élethosszig tartó tanulásban részt vevő hallgatók
c. fogyatékossággal élő hallgatók
d. migráns, menekült hallgatók
e. csak oktatási modulokat felvevő hallgatók (module seeking nomads)
f. karrierváltók
g. távoktatásban részt vevő hallgatók

Elhangzott, hogy az új típusú tanulók száma és a hallgatói populációban megjelenő különbözőség egyre inkább növekszik. Mivel a felsőoktatásban történő részvétel növekvőben van, egyre nagyobb az igény hallgató-központú tanulásra, új technológiákra, mobilitásra. Felvetették a kérdést, hogy mit lehet tenni Európai szinten?

Az ülés legérdekesebb része a parallel szekció volt. Én az első szekcióban vettem részt, ahol a következő kérdésre kerestünk választ: Which requirements for new learners do exist?


a. Első körben a részt vevők beszámoltak arról, hogy országaikra mely típusú új hallgatók jellemzőek:

1. Belgium (Noel Vercruysse) különbséget kell tenni a migránsok, illetve az etnikai kisebbségek között. A középiskola és a felsőoktatás közötti átmenet erősítésére is szükség van. A nyelvtudás fontosságát hangsúlyozta.
2. Luxemburg (továbbiakban: LUX) (Corinne Kox): Az ország támogatja a migránsok külföldi tanulmányait, azonban kevés a visszajelzés a külföldi tanulmányokra vonatkozóan.
3. Románia (Alexandra Coltan): Az ország 3 stratégiát fogadott el: korai iskolaelhagyás, felsőoktatás, élethosszig tartó tanulás. Szintén a nyelvtudás fontosságát hangsúlyozta. A nyelvtanulást Románia középiskolai szinten támogatja a migránsok körében.
4. Németország (Andreas Keller – EI-ETUCE): 1 millió migráns érkezett az országba 2015-ben, amely komoly problémát jelent. A korábbi ismeretek elismerésének fontosságát hangsúlyozta.
5. Málta: (Tanya Sammut-Bonnici) támogatja a hátrányos helyzetű hallgatók felsőoktatásban történő részvételét, még fizetést is biztosít az állam a hallgatóknak. Probléma azonban a nyelvtudás, hiszen máltai nyelven van a felvételi, de az oktatás angol nyelven zajlik.
6. Albánia (Linda Pustina): Az országnak problémát jelent a hátrányos helyzetű hallgatók segítése a felsőoktatásban. Az Átjárhatóság sem jelenik meg az oktatási rendszerben, tehát a rövid ciklusú felsőoktatási képzésekből nehéz az átjárás a diplomát nyújtó képzésekbe, mert az állam célja a rövid ciklusú képzések esetében egy „szakma adása” a hallgatóknak. A karrier tanácsadás bevezetésre került Albániában.
7. Magyarország (Keresztessy Ágnes): meg kell különböztetni a hátrányos helyzetű hallgatókat, illetve az LLL (élethosszig tartó tanulás: továbbiakban LLL) oktatásban részt vevő hallgatókat, hiszen aki LLL új tanuló, már rendelkezik tanulási készségekkel, kompetenciákkal. Beszámoltam a Roma Szakkollégiumról, illetve a lemorzsolódás csökkentésére vonatkozó célokról.
8. Egyes tagállamokban (LUX, Málta, Belgium) jól működik az LLL típusú tanulás, LUX például egy külön intézményt hozott létre az LLL típusú hallgatók számára. Még mindig problémát okoz a legtöbb tagállamnak a korábbi ismeretek elismertetése. Albánia jelezte, hogy országában nincsen jelen az LLL típusú tanulás: nem létezik távoktatás és levelező képzés sem.


b. A következőkben megvitattuk a „Nomadic learners” (csak kurzusokat felvevő hallgatók, akik nem diplomaszerzés céljára veszik igénybe a felsőoktatási szolgáltatásokat) hallgatói-csoportot:


1. előnye: szakmájában tud fejlődni a hallgató gyorsan, esetleg karriert is tud váltani
2. hátránya: elismerések megvalósítása: hogyan lehet elismerni egy-egy kurzust, sok hallgató elkezd „ugrálni” az intézmények között és felvesz itt-ott egy-egy kurzust.


c. Végül a felsőoktatás küldetése témában került sor vitára, ahol a következő gondolatok merültek fel:


1. szakma vagy személyes fejlődés: Litvánia (Giedrus Viliunas) beszámolt arról, hogy országában korlátozzák a felsőoktatáshoz történő hozzáférést, holott nem csak a „versenyképes diploma adása” a felsőoktatás küldetése. Azt is hangsúlyozta, hogy a felsőoktatásnak van egy harmadik missziója is, ami a felsőoktatási intézmény környezetére, illetve annak fejlesztésére vonatkozik.
2. Málta (Tanya Sammut-Bonnici): hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás egyik fontos feladata a hallgatók gondolkodásra tanítása, illetve a kritikus gondolkodás fejlesztése. Albánia erre reagálva annyit jegyzett meg, hogy a munkáltatóknak nem mindig gondolkodó emberekre van szükségük.

Nagyon érdekes és hasznos volt részt venni az ülésen, mert a tagállamok delegáltjai őszintén számoltak be a parallel szekció folyamán mind az európai mind a hazai problémákról. A parallel szekció során kialakult a tagállami szakértők között egy közös gondolkodás, amelynek eredményei – remélhetőleg legalább egy kis részben – be fognak épülni a szakpolitikába is.

További tanulság számomra, hogy fontos hangsúlyozni a tagállami jó gyakorlatokat, illetve támogatni kéne workshopok szervezését a tagállami jó gyakorlatok bemutatására (PLA), mert a luxemburgi kolléga a magyar (HASIT projekt) jó példát ismertette plénum előtt a lemorzsolódás témájában.

Szerző: Keresztessy Ágnes Katalin (EMMI)

Utolsó módosítás: 2016.11.03.