A reflexió, önreflexió eszközei

 

Blogok, mikroblogok, videoblogok

A blog kifejezés az angol web (web)  és a log (napló) szavak összeolvadásából ered. A blogok kezdetben olyan online felületeket jelentettek, amelyet a felhasználók (szerzők) töltöttek meg bizonyos hosszúságú, többnyire szöveges tartalommal.

A blogok ma már nem csupán szöveges tartalmak közzétételére adnak lehetőséget, sőt vannak a blognak speciális fajtái, amelyek vagy terjedelemben (pl. a rövidebb bejegyzéseket mikroblog formájában tehetjük közzé) vagy a közzétett médiaformátumban (vlog: videós blog vagy a képes blogok) eltérnek hagyományos társaiktól.

Az egyszemélyes szerzői blogok mellett ma már léteznek csoportblogok is, amelyek több szerző közreműködésével kínálnak tartalmakat az olvasóknak.

A blog mint műfaj

Mondhatnánk, hogy blogolni bárki tud, azonban a blogolásnak is vannak olyan feltételei, amelyek a minőségi tartalom közzétételéhez vezetnek. Egy blog akkor lehet hosszú életű, hogyha azon tartalmas, átgondolt, az olvasókban kérdéseket felvető, továbbgondolást segítő sorok vannak, illetve inspirálják az olvasókat a saját véleményük kifejezésére, megjegyzések (kommentek) formájában.

Egy blog általában rendszerezetten, címkék (tagek) vagy időpontok, kategóriák szerint teszi kereshetővé a közzétett tartalmakat. Ma már számos blogportál nagyon jó, beépített blokkokkal (pl. címkék megjelenítése, képek vetítése, beágyazott tartalmak megjelenítése) segíti abban a felhasználókat, hogy a szerzők kevés informatikai háttértudással is képesek legyenek annak üzemeltetésére. A blogportálokon történő regisztráció általában ingyenes és bárki számára szabadon hozzáférhető (pl. a Google blogja a Blogger vagy a Wordpress), és nagyon jó súgók, segédletek is elérhetőek ezekhez.

A blogok alapvető feltétele, hogy tartalmazzon bejegyzéseket, amelyekhez megjegyzésekkel (kommentek) lehessen véleményt megfogalmazni, valamint tartalmazzon címkéket (kulcsszavak) a könnyebb kereshetőség érdekében.

A blog szerzői és olvasói

A blogok kezdetben keveseket érdeklő, inkább személyes naplók voltak, például egy-egy ösztöndíjjal eltöltött félévről, vagy személyes élményről szóltak. Később kialakultak a tematikus blogok, amelyek a web2.0 világában már nagyobb érdeklődésre tartottak számot és a célközönséget érdeklődési területek alapján sikerült elérni (pl. edublogok, amelyek az oktatáshoz kapcsolódnak, szakmai blogok, könyves blogok, gasztroblogok, művészeti blogok, lakberendezéshez kapcsolódó blogok, stb.)

Mivel a blogolás a web2.0 szolgáltatásainak köszönhetően egyre nagyobb tömegeket ér el akár olvasóként, akár íróként, így ezek egyes szakterületek, hétköznapi kérdések, gazdasági, társadalmi elemzések keretében megfelelő forrást ad az olvasó számára.

A blogot írhatja egyetlen személy is, és léteznek csoportos blogok is, amelyek esetében a szerzők (bloggerek) egy közös témát járnak körbe különböző szempontok alapján. A blogok egy része saját névvel, más része álnéven, illetve a név közlése nélkül jelenik meg.

A blogírásnak vannak intézményi példái is, amikor egy szervezet vezet blogot a hírek, vélemények, tapasztalatok megosztására. (Pl. Corvinus OnlineBME Filozófia és Tudománytörténeti Tanszék)

A blogok olvasóinak hozzáférési jogosultságát a blogot létrehozók szabályozhatják. Egy blog lehet teljesen nyilvános, az interneten bárki számára elérhető, illetve lehet jelszóval védett vagy akár még szűkebb kör számára elérhető, amennyiben a felhasználókat e-mail cím alapján hívjuk meg olvasónak.

Blogok az oktatásban

Az oktatáshoz kapcsolódóan blogot vezethet az oktató és a hallgató is. Az oktató általában önszántából kezd el blogot írni, saját szakterülete, kutatási területe kapcsán vagy egy folyamat dokumentálására, vagy akár önreflektív jelleggel Amennyiben az oktató ír blogot, azzal átláthatóvá teszi a pedagógiai tevékenységének egy részét, az szakmai portfóliójának része lehet.

A hallgatók körében a blogolás még számos alkalommal feladatként fogalmazódik meg, ezzel is ösztönözve őket arra, hogy gondolják át, fogalmazzák meg úgy a véleményüket egy szakjukhoz kapcsolódó kérdésben, hogy az az internet nyilvánossága  vagy egy szűkebb csoport előtt vállalható legyen. A hallgatók online információmegosztási kultúrájának nem része egyelőre tömegesen, hogy ilyenképpen fejezzék ki a gondolataikat, mivel az oktatási rendszer a felsőoktatásba kerülésükig nem készíti fel őket erre. A blogolást bizonyos tekintetben tanulni kell, és meglátni, láttatni azt a produktív, értékteremtő lehetőséget, amely értelmet ad a bejegyzések megjelentetésének.

Az oktatási blogok az esetek nagy részében saját névvel írt bejegyzéseket jelentenek, így ezek megjelenése önmagában értékelő hatással van a blogoló tevékenységére. A blog szerzőjének értékteremtő, produktív tevékenysége hatással van a blogját olvasó közönségre, az általa megjelentetett írások mások számára forrást, kiindulópontot vagy továbbgondolandó kérdéseket vethetnek fel.

Hallgatói blogok keretében az alábbi példák jelenhetnek meg:

  • nyelvszakosok számára napló vezetése az adott idegen nyelven (ezt az oktató megjegyzésben véleményezheti)
  • tanulási napló vezetése (mit tanultak, miben fejlődtek, mi okozott nehézséget a hallgatók számára az adott héten)
  • úgynevezett “kilépőcédulák” írása, amely rögzíti, hogy az adott tanórán mi volt új információ, mi tetszett a legjobban, mi volt nehézség)
  • az adott heti, feldolgozott téma kapcsán saját reflexiók megfogalmazása
  • annotációk, recenziók írása egy adott szakirodalom kapcsán
  • stb.

A blog mint szakmai tevékenység, tanulási-tanítási műfaj a mai napig még nem annyira elterjedt, mint amennyire az egyszerűsége vagy akár a technológiai lehetőségek ezt lehetővé tennék.

Az oktatáshoz kapcsolódó blogok közül számos módszertani ötlettel szolgál a Tanárblog oldala, amelyet érdemes figyelemmel követni.

 

Mikroblog

Twitter

A mikroblogok a blogok egy speciális fajtáját jelentik. A mikroblogok terjedelemben korlátozottak a blogokhoz képest. Az egyik legelterjedtebb mikroblog-szolgáltatás a Twitter. (A Twitter szó csiripelést jelent.) A Twitter használata során a felhasználó 140 karakterben tehet közzé teljesen szabadon, általában szövegalapú információt. A meglepően rövid tartalomközlés az elmúlt években számos kiegészítő szolgáltatással bővült, így a szöveglapú produktivitáson túl ma már lehetőség van szinte bármilyen információ közlésére.

(A Twitteren közzétehető tartalmak rövidsége számos további alkalmazást is életre hívott. Ilyen hasznos szolgáltatások lehetnek az úgynevezett linkrövidítő szolgáltatások. A linkrövidítő szolgáltatások lehetővé teszik, hogy ezek segítségével adott linkből egy rövidebbet hozzunk létre. Ilyen például a bit.ly oldala, ahol csak beírjuk a rövidítendő linket, majd a Shorten gombra kattintunk. Ezután már a rövidebb linket másolhatjuk a Twitterre, így spórolhatunk jó néhány karaktert. Ezen a linken ugyanaz a tartalom lesz elérhető, ami a hosszabb linken.)

A Twitter népszerűségét adja többek között, hogy lehetőségünk van gyors információszerzésre és információk megosztására vagy továbbosztására is, egy adott témában. A tartalom rövidsége miatt a közzétételt nem előzi meg olyan hosszú és alapos átgondolás, mint a blogok esetében, az itt megjelenített tartalmak más céllal jönnek létre.

A Twitter leginkább egy nagy online hirdetőtáblához vagy faliújsághoz hasonlítható, amelyen a minket követő emberek (vagy nyilvános tweetek esetében bárki) láthatja, hogy milyen tartalmakat osztunk meg. A Twitter szolgáltatása elérhető alkalmazás keretében és számítógépen is, de a népszerűségét leginkább a telefonról elérhető, gyors, szabad információmegosztás adja.

A Twitter már a közösségi oldalak hasonló szolgáltatása előtt lehetővé tette, hogy úgynevezett nem szimmetrikus kapcsolatok jöhettek létre, vagyis eldönthettük, hogy mi felhasználóként követünk valakit (olvassuk az általa közzétett tartalmakat), de ez nem feltétlenül jelentett kölcsönös olvasást.

A Twitter általában személyhez köthető, de nagyon gyakran cégek, szolgáltatások, szervezetek is indítanak önálló Twitter-csatornát, amit természetesen magánszemélyek működtetnek. A Twitter kiváló információszerzés egy adott témakörben, akkor, hogyha aktuális, gyors, sok különböző eltérő szubjektív forrásból származó információkhoz szeretnénk hozzájutni. A Twitter rendkívül egyszerű és pont az egyszerűsége, illetve praktikussága teszi nagyon népszerűvé.

Oktatásban való felhasználás keretében érdemes mindenképpen egy előre egyeztetett címkével ellátni a bejegyzéseket. Címkeként működnek azok a szavak, amik elé egy kettős keresztet (#) teszünk. Egy címke aktív helyként viselkedik, és rákattintva különböző (akár ismeretlen) felhasználók bejegyzéseit érhetjük el kronológiai sorrendben. Így az azonos téma iránt érdeklődők könnyebben megtalálják egymást és a számukra releváns információkat is. Ilyen címke például a #huedchat a Twitteren, amit tanítással és oktatásüggyel kapcsolatos hírek, videók, cikkek mellé szoktak tenni.

Az oktatási felhasználása a kommunikáción túl, csoporton belüli kommunikáción túl akár a formatív értékelésben egy adott csoport kifelé történő tartalommegosztásában, kommunikációjában is megfigyelhető.

Készítette: Lévai Dóra

Linkgyűjtemény:

Papp-Danka Adrienn: Korszerű környezet, korszerű eszköztár. Oktatástechnika és média
Ollé János – Papp-Danka Adrienn – Lévai Dóra – Tóth-Mózer Szilvia – Virányi Anita:Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013.
Hülber László blogja: http://etanar.blog.hu/
Nahalka istván blogja: http://nahalkaistvan.blogspot.hu/
Ollé János Twitter: https://twitter.com/ollejanos
Tanárblogok itthon és külföldön: http://videotorium.hu/hu/recordings/details/3432,EDUBLOGS_-_Tanarblogok_itthon_es_kulfoldon
Tanárblog: http://tanarblog.hu/
Vass Vilmos blogja: http://vassvilmos.blogspot.hu
Zöld béka blog: http://zbeka.blogspot.hu/

 

Ajánlott irodalom

  • Abonyi-Tóth Andor (2011): Bevezetés a Twitter használatába. ELTE IK.
  • Ollé János: Csiripelés az iskolában és azon kívül. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2011. január
  • Ollé János: A közösségi blog. In: Bányai Sándor–Szivák Judit (szerk.): MódszerLesen. Oktatásinformatikai módszerek. Raabe Kiadó, Budapest, 2010. május

A szócikkek alapjául szolgál az alábbi kötet: Ollé János-Lévai Dóra: A XXI. század oktatástechnológiája I-II. Líceum Kiadó, Eger

Utolsó módosítás: 2016.10.26.