Kapcsolódás a gazdasághoz

 

 

Az universitas szelleme a tudomány szabadságát és az akadémiai közösség autonómiáját élteti. Vannak, akik ennek kockáztatását látják az iparral, az üzleti élettel való kapcsolatok szorosabbá válásában. Mégis, aligha vitatható, hogy a gazdasági-társadalmi élettel való közvetlen és dinamikus kapcsolat számos előnnyel jár. Segíti a hallgatók felkészítését a felsőoktatási intézményen kívüli világra, ezzel megalapozva szakmai karrierjüket és személyes céljaik elérését. A partnerségben megvalósuló kutatások, képzések életközeli témái nagyobb társadalmi relevanciát eredményezhetnek, tér nyílik az egymástól való tanulásra, és a közös munka során az intézmények bevételei is számottevővé válhatnak. Ha léteznek is a gazdasági szereplőkkel való szerződéses elköteleződésnek kockázatai, ma Magyarországon még minden bizonnyal a kiaknázatlan lehetőségek a meghatározóak, melyek kihívást jelentenek a felsőoktatási intézmények minden hagyományos funkciója számára is.

 

Európai koncepcionális keretek

Az Európai Unió egészét érintő stratégiai gondolkodásban a növekedésről és a foglalkoztatásról való gondolkodás az ezredfordulót követően különösen szorosan összekapcsolódik. A Lisszaboni stratégia a növekedést, valamint, hogy több és jobb munkahely jöjjön létre az Európai Unióban, a tudásalapú társadalom megteremtésétől várta. Ezzel a stratégia a korábbinál erőteljesebben pozícionálta a tudás intézményeit, így a felsőoktatást is. Az érdemi szakpolitikai eredmények ellenére a lisszaboni stratégia értékelése számos területen a koordináció további erősítése mellett foglalt állást. Az EU 2020 stratégia megőrizte a növekedési és foglalkoztatási fókuszt, ezen belül az oktatásra irányuló kitüntetett figyelmet, de az egyes területeken a korábbiaknál számonkérhetőbb célokat fogalmazott meg. A felsőoktatás számára a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelésére vonatkozóan jelölte meg a fejlődés irányát (a 8 kiemelt mutató egyikeként). A Bolognai folyamat az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítését célozza mivel a tudás Európájában egyre több magasan képzett munkaerőt igényel a gazdaság, és folyamatosan nő az innováció és a vállalkozói tevékenység iránti kereslet.

 

A magyarországi koncepcionális keretek

Az innováció ösztönzését és a növekedés orientált vállalkozásokat kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi kihívásként azonosították, melyben a felsőoktatási intézményekre fontos szerep hárul. A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” című 2014-es stratégia 2030-as jövőképe kapcsán megfogalmazza: a rendszernek kell igazodnia a gazdasági és munkaerő-piaci igényekhez, valamint a kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatokhoz. A tudományos kutatások eredményeinek innovációvá konvertálásához szükségesnek ítéli a tudás- és technológiatranszfer, az inkubációs szolgáltatások és a spin-off vállalkozások alapításához segítséget nyújtó szolgáltatások fejlesztését. Kulcsfontosságúnak ítéli a meglévő képzési és kutatási kapacitások és tudás becsatornázását a térségi gazdaság- és településfejlesztési stratégiákba. Mindennek egyik emblematikus területe a duális képzés megerősítése számos szakmaterületen.

Mindehhez fontos keretet adnak a nemzeti és regionális Intelligens szakosodási stratégiák (Smart Specialisation Strategy – S3). A felsőoktatási irányok gazdasági igényekhez igazodásától a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) S3 stratégiája azt is várja, hogy a vidéki egyetemvárosokban (Csongrád, Hajdú-Bihar, Baranya megye) a képzett fiatalok elhelyezkedése javul, nő a térség népességmegtartó ereje. Ugyanakkor az e területen meglévő kiaknázatlan lehetőségekre utal, hogy stratégia által vizsgált, több mint 2 400 jelentősnek tekintett kutatási projekt mindössze 37,4%-ában volt vállalatokkal való együttműködés. A legmagasabb, 50% fölötti az agrártudományokban és a műszaki tudományokban, a társadalomtudományokban, illetve a bölcsészettudományokban csak minden 6-7. projektben azonosítottak vállalat-felsőoktatás együttműködést.

 

Pénzügyi támogatások

Az egyetemek és a gazdaság közötti együttműködést részben az NKFI által kezelt hazai források, részben az Európai Bizottság által támogatott alábbi Operatív Programok segítik:

 

Diagnosztikától az intézményfejlesztésig

Az EU és az OECD közös HEInnovate kezdeményezése egy ingyenes, a felsőoktatási intézmények számára készült önértékelési eszközre épül, mely regisztrációt követően lehetővé teszi az alábbi 7 dimenzió mentén csoportok és intézményeik innovációval és vállalkozókészséggel összefüggő értékelését: (1) vezetés és kormányzás, (2) szervezeti kapacitás, emberek és ösztönzők, (3) a vállalkozó szellem fejlesztése a tanítás-tanulás folyamataiban, (4) utak a vállalkozók számára, (5) üzeti kapcsolatok, tudáscsere, (6) a vállalkozó egyetem, mint nemzetköziesedett intézmény, (7) a hatás mérése.

Az HEInnovate kezdeményezéshez és az általa elérhető hálózati tanulási és együttműködési lehetőségekhez mára jelentős számú intézmény kapcsolódott. A program által biztosított lehetőség az OECD több évtizedes gyakorlatának megfelelő országértékelés, melyre Bulgária, Lengyelország és Írország után Magyarország is vállalkozott.  A nemzeti innovációs környezet értékelése 5 egyetem  vonatkozó gyakorlatának mélyebb elemzésével egészül ki.

Az Európai Bizottság az HEInnovate program mellett további eszközökkel segíti a felsőoktatási intézmények és a gazdasági társaságok közötti együttműködés fejlesztését. A nemzetközi a tapasztalatcsere fontos terepe például a 2008 óta évente megszervezett Egyetem-Üzlet Fórum. A 6. Fórumról készült jelentés a téma komplexitása ellenére kiemelt néhány kulcs területet: így többek között a szükséges kompetenciák kérdését, a területfejlesztéshez való kapcsolódást és a szociális vállalkozásokban rejlő lehetőségeket.

 

Az együttműködés modelljei

A Triple Helix megközelítés a szereplők együttműködésére a kutatás-fejlesztés  és innováció perspektívájából tekint. Az egyetemek, az ipar és a közigazgatás közötti együttműködés a modellben egyre inkább kiegészül a civil szereplőkkel, mint negyedik pólussal (Quadruple Helix) és az ötödikkel, a környezeti szempontokkal (Quintuple Helix). Mindez arra a felismerésre épül, hogy a felsőoktatás munkahelyekhez és növekedéshez való hozzájárulása, nemzetközi vonzereje növelhető az oktatás, a kutatás és az innováció közötti hatékony kapcsolat megteremtésével. Ezek a tudásháromszög elemei.

Az Európai Bizottság az innovációba és a tudásháromszögbe történő beruházásokat a Budapesten létrejött Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) kezdeményezésein keresztül is támogatja. A Tudás és Innovációs Közösségek (Knowledge and Innovation Communities – KICs) az egyetemek, a kutatóintézetek és az üzleti szféra együttműködése mellett innovatív termékeket és szolgáltatásokat fejlesztenek, új vállalkozásokat indítanak, vállalkozók új generációit készítik fel. Az érintett szakterületek rendkívül változatosak. A KIC-eknek többek között az ELTE (EIT ICT Labs Magyar Nemzeti Társult Csomópont), a BME, DE (Klímainnovációs Közösség) és a Semmelweis Egyetem (EIT Health KIC) is résztvevője.

 

 

Az üzleti kapcsolatokat segítő szolgáltatások

A technológiai transzfer irodák, innovációs központok szolgáltató tevékenységükkel az egyetemek innovációs teljesítményét hivatottak javítani. Ezeknek az irodáknak az eredményessége érdemben függ az ott dolgozók felkészültségétől, létszámától, forrásokkal való ellátottságuktól és a vezetés általi elfogadottságtól. Novotny Ádám tanulmánya szerint a technológiatranszferben való oktatói részvételt elsősorban a kutatási terület vagy irány, illetve az alkalmazott kutatással és fejlesztéssel töltött idő, valamint az egyetemi mikrokörnyezet (közvetlen vezető és kollégák) piacorientáltságának foka határozza meg (Novotny, 2013).

 

 

Felsőoktatási intézmények által létrehozott vagy tulajdonolt cégek

A felsőoktatási intézmények üzleti tevékenységének progresszív formája cégek létrehozása, vagy az ilyenekben való részesedés megszerzése, és a részvétel a tulajdonolt vállalatok menedzsmentjében, fejlesztésében. E feladatok versenyben vannak az egyetemek hagyományos funkcióival, így gyakran megosztóak az ilyen irányú fejlesztések, és kihívást jelentenek mind az oktatók, mind a hallgatók innovációs és vállalkozókészsége számára. A nagy növekedési potenciállal rendelkező strat-up és az eredmények piacra vitelét vállaló spin-off cégek támogatása a legtöbb egyetem céljai között megjelenik, és ezek indulását sok esetben inkubációs funkciók is támogatják. A Startup Campus program az ezirányú fejlesztésekhez nyújt segítséget.


Felhasznált irodalom és linkgyűjtemény:

Lisszaboni stratégia 2000-2010, angol nyelvű ismertető a wikipédián: https://en.wikipedia.org/wiki/Lisbon_Strategy
A lisszaboni stratégiát értékelő dokumentum – Bizottsági szolgálati munkadokumentum (Staff working document) (2010. II. 2): angol nyelvű verzió: http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/lisbon_strategy_evaluation_en.pdf, magyar nyelven: http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/lisbon_strategy_evaluation_hu.pdf
Az Európa 2020 stratégia célkitűzései - az Európai Bizottság honlapján lévő tájékoztató (utolsó letöltés: 2016.08.07): magyar nyelven http://ec.europa.eu/europe2020/targets/eu-targets/index_hu.htm
A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése – az Európai Bizottság Oktatási oldalán található tájékoztató (utolsó letöltés 2016.08.07): magyar nyelven: http://ec.europa.eu/education/policy/higher-education/attainment_hu.htm
Fokozatváltás a felsőoktatásban - A teljesítményelvű felsőoktatás fejlesztésének irányvonalai – A Kormány felsőoktatási stratégiája (2014): http://www.kormany.hu/download/d/90/30000/fels%C5%91oktat%C3%A1si%20koncepci%C3%B3.pdf (utolsó letöltés 2016.08.07.)
Útjára indul a duális felsőoktatási képzés – a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság tájkoztatója (2015. január 31. ): www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/felsooktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/utjara-indul-a-dualis-felsooktatasi-kepzes
Intelligens szakosodási stratégiák (Smart Specialisation Strategy – S3) – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tájékoztatója magyar nyelven (a tájékoztatót frissítették 2016.06.07-én, utolsó letöltés 2016.08.07-én): http://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia/intelligens-szakosodasi-strategia-s3, ugyanitt letölthető a stratégia szövege angol és magyar nyelven
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal honlapja (utolsó letöltés 2016.08.07-én): http://nkfih.gov.hu/
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2014-2020 (EFOP): magyar nyelven letölthető (utolsó letöltés 2016.08.07.): https://www.palyazat.gov.hu/download.php?objectId=53462
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 (GINOP): magyar nyelven letölthető (utolsó letöltés 2016.08.07.): https://www.palyazat.gov.hu/download.php?objectId=53465
Versenyképes Közép-magyarországi Operatív Program 2014-2020 (VEKOP): magyar nyelven letölthető (utolsó letöltés 2016.08.07.): https://www.palyazat.gov.hu/download.php?objectId=53470
A Triple Helix koncepció eredetének leírása a Stanfordi Egyetem Triple Helix Kutatócsoportjának honlapján angol nyelven (utolsó letöltés 2016.08.07.): triplehelix.stanford.edu/3helix_concept
Carayannis,  Elias G.; Campbel, David F.J. (2009): 'Mode 3' and 'Quadruple Helix': Toward a 21st century fractal innovation ecosystem, Int. J. Technology Management, Vol. 46, Nos. 3/4, 2009 (utolsó letöltés 2016.08.07.): https://www.researchgate.net/publication/240295704_%27Mode_3%27_and_%27Quadruple_Helix%27_Toward_a_21st_century_fractal_innovation_ecosystem
Carayannis et al. (2012): The Quintuple Helix innovation model: global warming as a challenge and driver for innovation, Journal of Innovation and Entrepreneurship 2012, 12, (utolsó letöltés 2016.08.07.): http://static.springer.com/sgw/documents/1347849/application/pdf/JIE_he+Quintuple+Helix+innovation+model+global+warming+as+a+challenge+and+driver+for+innovation.pdf
Az Európai Bizottság honlapjának tájékoztatója a tudásháromszögről angol nyelven (utolsó letöltés 2016.08.07.): http://ec.europa.eu/education/policy/higher-education/knowledge-innovation-triangle_en.htm
Az Európai Parlament és a Tanács 294/2008/EK rendelete (2008. március 11.) az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) létrehozásáról: az EU hivatalos nyelvein letölthető itt: https://eit.europa.eu/hu/interact/bookshelf/az-eur%C3%B3pai-parlament-%C3%A9s-tan%C3%A1cs-2942008ek-rendelete-2008-m%C3%A1rcius-11-az-eur%C3%B3pai
A Tudás és Innovációs Közösségek (Knowledge and Innovation Communities – KICs)  működéséről szóló tájékoztató szóló tájékoztató az EIT honlapján angol nyelven (utolsó letöltés 2016.08.07.): https://eit.europa.eu/activities/innovation-communities
EIT ICT Labs Magyar Nemzeti Társult Csomópont – az ELTE EIT ICT Labs Csomópont tájékoztatója (utolsó letöltés 2016.08.07.): http://ictlabs.elte.hu/_old/index.php?id=eit-ikt-laborok
A Klímainnovációs Közösség tájékoztatója (utolsó letöltés 2016.08.07.): http://klimainnovacio.hu/hu/partnerek
EIT Health KIC – A Semmelweis Egyetem tájékoztatója az EIT Health konzorcium adta lehetőségekről (utolsó letöltés 2016.08.07.): http://semmelweis.hu/hirek/2015/02/11/tajekoztato-az-eit-health-konzorcium-adta-lehetosegekrol/
Novotny Ádám (2013): Az egyetemi–ipari technológiatranszfer sajátosságai  Magyarországon,  Közgazdasági Szemle, LX. évf., 2013. október (1119–1139. o.), (utolsó letöltés 2016.08.07.): http://epa.oszk.hu/00000/00017/00207/pdf/EPA00017_kozgazdasagi_szemle_2013_10_1119-1139.pdf
A startup-ok fogalma – Wikipédia szócikk magyar nézőpontból (utolsó letöltés 2016.08.07.): https://hu.wikipedia.org/wiki/Startup
Dr. Makra Zsolt (2012): Az egyetemi spin vállalkozások fogalma, létrejöttének folyamata és lehetséges kategorizálásai, IBS working papers (utolsó letöltés 2016.08.07.): http://www.ibs-b.hu/data/downloads/2015/09/10/WP4_12_Az_egyetemi_spin-off_v%C3%A1llalkoz%C3%A1sok_fogalma.pdf
A Startup Campus inkubációs program– Az Enterprise Hungary Nonprofit Kft. (EH) tájékoztatója. Az EH küldetése a hazai innovációs ökoszisztéma (startup és spin-off) fejlesztése, valamint a fiatalok vállalkozóvá válásának ösztönzése. Kiemelt céljuk a startup utánpótlás katalizálása, ennek érdekében országos szinten különös figyelmet szentelnek a fiatalok vállalkozó kedvének ösztönzésére, a hazai felsőoktatásban születő innovatív ötletek megvalósulásának támogatására és a már elindult vállalkozások fejlesztésére (utolsó letöltés 2016.08.07.): http://www.startupcampus.hu/
Egyetemi-üzleti együttműködések – az Európai Bizottság kezdeményezéseiről szól angol nyelvű tájékozatató a Bizottság honlapján (Utolsó letöltés: 2016.08.07.): http://ec.europa.eu/education/tools/university-business_en.htm
Report on the University-Business Forum held in Brussels on 5-6 March 2015. A házigazda Európai Bizottság tájékoztatója letölthető angol nyelven (Utolsó letöltés 2016.08.07): http://ec.europa.eu/education/tools/docs/university-business-forum-brussels_en.pdf

 

Utolsó módosítás: 2016.10.20.