Web 2.0 és IKT-eszközök használata a felsőoktatásban

 

Annak érdekében, hogy megértsük, hogy mi indokolja - többek között -  a web 2.0-s és IKT eszközök használatát a felsőoktatásban, a következőkben érdemes áttekinteni néhány ehhez kapcsolódó fogalmat.

 

Információs társadalom

Az információs társadalomban, az IKT-eszközök hatására folyamatosan átalakulóban van a tanulás-és oktatásmódszertan is. Igaz ez a közoktatásra és a felsőoktatásra egyaránt.

A hallgatók hétköznapi életvitelét jelentős mértékben áthatja a digitális technológia, legyen szó szórakozásról, szabadidős tevékenységről, információk szerzéséről és továbbadásáról, kapcsolattartásról, stb.

Az oktatásinformatikával foglalkozó szakembereket és kutatókat előbbiekből kiindulva foglalkoztatja az a kérdés, hogy a tanulás és oktatás terén milyen változások jelennek meg a digitális technológia révén és hogyan lehet ezen eszközök használatával a tanulás és oktatás eredményes, produktív és értékteremtő lehetőségeit támogatni.

 

Digitális állampolgárság

Az online és IKT-eszközök használata terén a tanulás és oktatás támogatásához kapcsolódóan előtérbe kerül a módszertani támogatás az eszközhasználati jártassághoz képest. Ehhez a gondolathoz szorosan kapcsolódik a digitális állampolgárság fogalma is.

A nemzetközi szakirodalomban az elmúlt egy-két évben központi szerepet kaptak a digitális állampolgársághoz (digital citizenship) kapcsolódó kérdéskörök (Ribble, 2009; Kárpáti, 2011; Thieman, 2011; Ohler, 2012, Ollé, 2012b).

A digitális állampolgársághoz kapcsolódó tevékenységek olyan tudatosan átgondolt, az egyén és a közösség számára értékes cselekvést és viselkedést jelentenek, amelyek magukban foglalják a XXI. századhoz illeszkedő, digitális kommunikáció és eszközhasználat modelljét, az online felületeken végzett értékteremtő tevékenységet és annak hatásait, valamint a digitális eszközökkel végzett cselekvés etikai, jogi aspektusait is. A digitális állampolgárság fogalma alapján az egyén a közösség által kialakított – és folyamatosan formálódó – normák szerint, az egyén és a közösség jogainak és becsületének tiszteletben tartásával, annak védelmében és művelésében végzi mindennapi, hétköznapi és szakmai tevékenységét. A digitális állampolgárság egy olyan – a digitális és online világban járatos, az abban megjelenő információkat kritikusan szemlélő, konstruktívan továbbgondoló, produktívan kezelő személy jellemzőire utal, aki képes eredményesen, és a közösség számára is értékteremtően végezni a mindennapi tevékenységét.

 

IKT és tanulási környezet

Az IKT-eszközök kifejezés mellé gyakran társul a Web2.0 kifejezés is, amely úgynevezett második generációs internetes lehetőségeket jelent.

Web2.0-s eszköznek nevezhetünk minden olyan online alkalmazást vagy szolgáltatást, amelynek használata során központi szerepe van a közös tartalomszerkesztésnek, a felhasználók együttes munkájának, a kommunikációnak. A résztvevők együttesen tudnak tartalmakat szerkeszteni, létrehozni; véleményezhetik a más felhasználók által közzétett elemeket, tartalmakat.

A web2.0-s és IKT-eszközökkel támogatott oktatási környezetekben kisebb jelentősége van az oktatási tartalomnak, sokkal inkább a tevékenységről, produktivitásáról, együttműködéséről szól az oktatási folyamat szabályozása és szervezése. Az IKT-eszközökkel támogatott oktatási környezetekben a legtöbb helyzetben a hallgató áll a folyamat középpontjában, így szinte teljes egészében az ő felelőssége a tevékenység, az interaktivitás és a produktivitás.

Erről bővebben az Interaktív oktatásinformatika c. kötet 3. fejezetében olvashatunk.

 

IKT-t felhasználó oktatási módszertan

Ez már önmagában jelentős módszertani különbségeket okoz a hagyományos tanulási környezetben zajló tanulási folyamatokhoz képest, hiszen így lehetőség van arra, hogy online környezetben hallgatóközpontú módszertani és tanulásszervezési megoldásokat alkalmazzunk. Kiemelt szerepet kap az online környezetben történő együttműködés, ami hatékony interaktív kommunikációban, és eredményes, sok esetben új információt, új produktumokat létrehozó közös tevékenységben valósul meg.

 

Példák az IKT-eszközök alkalmazására az oktatásban

Ilyen együttműködéshez és produktív, értékteremtéshez biztosítanak keretet - többek között - az alábbi alkalmazások és eszközök - melyekről további szócikkekben (belső hivatkozás) részletes leírás található:

 

Részletesebb leírás érhető el Papp-Danka Adrienn: Korszerű környezet, korszerű eszköztár. Oktatástechnika és média c. tanulmányában az oktatásinformatikai eszköztár lehetőségeiről, valamint az Oktatásinformatikai módszerek c. kötetben.

Szerző: Lévai Dóra

Linkgyűjtemény

 

Jógyakorlatok

 

Ajánlott irodalom

  • Bodnár Éva (2007): Az e-tanulótípusok tanulási attitûdje. Doktori értekezés, Tézis füzet. http://pszichologia.pte.hu/sites/pszichologia.pte.hu/files/files/files/dok/tezis/2007-bodnar_eva.pdf
  • Csapó Benő (2003): Oktatás az információs társadalom számára. Magyar Tudomány, 12.
  • Hülber László – Lévai Dóra – Ollé János: Út az új generációs digitális tankönyvek megvalósításához. In: Könyv és Nevelés XVII. évfolyam 2015/1 (p. 67-89.)
  • Kanninen, E. (2009): Learning styles and e-learning. Master of Science Thesis. http://evicab.aalto.fi/outcomes/delivera/wp4style.pdf
  • Kárpáti Andrea (2008): Az egyéni tanulás támogatása. In: Kárpéti Andrea (szerk.): A 21. század iskolája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 157–170.
  • Komenczi Bertalan (2009): Elektronikus tanulási környezetek. Kognitív Szeminárium Sorozat, Gondolat Könyvkiadó, Budapest.
  • Kulcsár Zsolt (2009): Hálózati tanulás. Oktatás-Informatika, 1. 4–13.
  • Lévai Dóra: A pedagógus kompetenciái az online tanulási környezetben zajló tanulási-tanítási folyamat során.ELTE Eötvös Kiadó. Budapest.
  • Papp-Danka Adrienn, Lévai Dóra (szerk.): Interaktív oktatásinformatika
  • Ollé János-Lévai Dóra: A XXI. század oktatástechnológiája I. Líceum Kiadó, Eger
  • Ollé János-Lévai Dóra: A XXI. század oktatástechnológiája II. Líceum Kiadó, Eger
  • Ollé János – Papp-Danka Adrienn – Lévai Dóra – Tóth-Mózer Szilvia – Virányi Anita: Oktatásinformatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013.
  • Z. Karvalics László (2010): Két kontrollforradalom között: az információs társadalom közoktatásának körvonalai II. Oktatás-Informatika, II. évfolyam, 1–2. 2–13.

Utolsó módosítás: 2016.10.26.