A fogyatékossággal élő hallgatók jogai

 

  1. Minden fogyatékos hallgatóra vonatkozó jogok
  2. Mozgáskorlátozott hallgatók előnyben részesítése
  3. Hallássérült hallgatók előnyben részesítése
  4. Látássérült hallgatók előnyben részesítése
  5. Beszédfogyatékos hallgatók előnyben részesítése
  6. Pszichés fejlődési zavarral élő hallgatók előnyben részesítése
  7. Autista hallgatók előnyben részesítése

 

A 2011. évi felsőoktatási törvény több paragrafusában is szabályozza a fogyatékossággal élő hallgatók esélyegyenlőségének biztosítását. Az alábbi almenükbenolvashatóak a fogyatékossággal élő hallgatókra vonatkozó paragrafusok, melyeket idézőjellel, a hozzájuk fűzött magyarázatok pedig dőlt betűvel szedve jelennek meg.

 

Minden fogyatékos hallgatóra vonatkozó jogok

11. § (1) „A felsőoktatási intézmény

c) tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a – különös figyelemmel a fogyatékkal élő – hallgató beilleszkedését és előrehaladását a felsőfokú tanulmányok idején, illetve a tanulmányok alatt és befejezését követően segítséget nyújt a karriertervezésben.”

 

Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatási intézménynek rendelkeznie kell olyan tájékoztatóval, amelyből mind az érintett hallgató, mind az oktatók megismerhetik a segítsényújtás formáit. A tájékoztató formáira, médiumára vonatkozóan nincs előírás. A tanácsadó rendszer biztosítása is többféle formában valósulhat meg: akár az intézményi és kari fogyatékosügyi koordinátorok személyében, akár az intézmény által létrehozott fogyatékosügyi központokon, tanácsadó, vagy támogató szolgálatokon, vagy az esélyegyenlőségi bizottságokon keresztül.

g)„működése során biztosítja, hogy a feladatainak végrehajtásában közreműködők a hallgatókkal, az oktatókkal és a felsőoktatásban dolgozókkal kapcsolatos döntéseik meghozatala során az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét megtartsák.”

E paragrafus szerint az egyetem minden intézkedését át kell hatnia a hátrányos megkülönböztetés tilalmának (így a fogyatékosság alapján történő diszkriminációnak) és az egyenlő esélyű hozzáférés elvének. Az egyenlő esélyű hozzáférés a gyakorlatban mind az épített környezethez, mind a kommunikációhoz és az információhoz történő akadálymentes hozzáférés biztosítását jelenti.

35. § (2) „Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, a jóváhagyott tanterv szerint oktasson és értékeljen, a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; az oktató tevékenysége során vegye figyelembe a hallgató egyéni képességét, tehetségét, fogyatékosságát.”

41. § (1) „A Kormány

…..

c) fogyatékossággal élő jelentkezők csoportjához tartozók,

esélyegyenlőségét az a)–d) pontban meghatározott hallgatói csoportok tekintetében a felsőoktatási felvételi eljárás, illetve a felsőoktatási tanulmányai, …….. során biztosítja.

 (2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése során nem lehet mentesíteni a jelentkezőt a felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények teljesítése alól.”

Ahogy az a szövegezésből nyilvánvaló, a fogyatékossággal élő hallgató számára az esélyegyenlőséget mind a felvételi (ld. korábban), mind az egyetemi tanulmányai során biztosítani kell, azonban, ha a hallgató különböző mentességeket igényel, akkor azokat csak akkor kaphatja meg, ha az adott szakképzettség tekintetében nem számítanak alapvető követelménynek. Annak eldöntése, hogy bizonyos tantárgyak, vagy tananyagrészek alapvető követelménynek számítanak-e, az egyetem megfelelő bizottságainak, illetve a tárgy felelősének döntési jogköre.

43. § (1) „A hallgató joga, hogy a jogszabályokban és az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint teljes körű, pontos és hozzáférhető formában információt kapjon a tanulmányai megkezdéséhez és folytatásához, kialakítsa tanulmányi rendjét, igénybe vegye a felsőoktatási intézményben elérhető képzési lehetőségeket, kapacitásokat; állapotának, személyes adottságainak, fogyatékosságának megfelelő ellátásban részesüljön.”

A megfelelő ellátás sok esetben szolgáltatások biztosítását jelenti: pl. legyen személyi segítő; legyen digitális tananyag; legyen pszichológiai tanácsadás; stb.(bővebben a Fogyatékossággal élő hallgatóknak nyújtható szolgáltatások menüben)

47. § (1) „Egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben (a továbbiakban: támogatási idő). A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.

(2) A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb hat félév.

(3) Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon korábban igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti támogatási időt egyébként még nem merítette ki, feltéve, hogy az intézmény rendelkezik szabad kapacitással.

(4) A fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti.

(5) A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyre a hallgató bejelentkezett.”

A paragrafus azt fejezi ki, hogy a fogyatékossággal élő hallgató az államilag támogatott képzési időnél négy félévvel többel rendelkezik (összesen, maximum 16 félév). Fontos tudni, hogy ez a kedvezmény nem jár automatikusan, minden esetben kérvényezni kell az adott intézmény szabályzatában lévő határidőig benyújtott kérvénnyel.

49. §  (8) „A fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit. Indokolt esetben mentesíteni kell egyes tantárgyak, tantárgyrészek tanulása vagy a beszámolás kötelezettsége alól. Szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz – így különösen írógép, számítógép – alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható és nem vezethet alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség, illetve felsőoktatási szakképzésben a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények alóli felmentéshez.”

E paragrafus alapján, ha a hallgató a fogyatékossága miatt nem tud bizonyos tárgyakat teljesíteni – ám ezek a tárgyak, a korábbiakban leírt megkötés szerint nem tartoznak az adott szakképesítés alapkritériumai közé – kérheti a teljes tárgy, vagy annak egy része alóli mentességet. A kérvényt a felsőoktatási intézmény szabályzatában előírt fórumhoz kell benyújtani (ez lehet a tanulmányi bizottság, az esélyegyenlőségi bizottság, a tanulmányi osztály, vagy a dékáni hivatal is). Nagyobb az esélye a mentesség megszerzésének, ha a kérvényhez a kari fogyatékosügyi koordinátor javaslatát is csatoljuk.  Fontos tudni, hogy minden hallgatónak, így a fogyatékossággal élő hallgatónak is az adott szakképesítés megszerzéséhez előírt krediteket teljesítenie kell. Tehát, ha a hallgató megkapja a mentességet, akkor az adott tárgy kreditértékének megfelelő másik tárgyat fel kell vennie, hogy meglegyen az elvárt kreditszáma. Ugyanezen paragrafusban olvasható, hogy az írásbeli helyett szóbeli, vagy a szóbeli helyett írásbeli vizsga is kérhető; hogy segédeszközök használata is megengedhető és többletidő is. Ezek a mentességek sem járnak automatikusan, ezeket is kérnie kell a hallgatónak, de legalábbis a fogyatékosügyi koordinátornál jeleznie kell, hogy élni szeretne ezen kedvezményekkel. 

A 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásárólszabályozza a fogyatékosügyi koordinátor feladatait:

„a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott, a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelem elbírálásában és nyilvántartásában, valamint a hallgatót érintő jogorvoslati döntésekben azzal, hogy az a koordinátor, aki a kérelem elbírálásában részt vett, nem vehet részt a jogorvoslati eljárásban,

b) kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok segítőivel,

c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése,

d) javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatások felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátornak felsőfokú végzettséggel, valamint fogyatékosügyi kompetenciákkal vagy fogyatékosügyi szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.

(5) A fogyatékossággal élő hallgatókat megillető különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatokhoz való hozzáférést a felsőoktatási intézménynek biztosítania kell a koordinátor részére.”

 

Mozgáskorlátozott hallgatók előnyben részesítése

A 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szerint mozgáskorlátozott hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:

a)a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentés, illetve annak más formában történő teljesítése,

b) az írásbeli vizsga szóbelivel, a szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése,

c) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól,

d) mentesítés a manuális készségeket igénylő feladatok alól azzal, hogy az elméleti ismeretek megkövetelhetők,

e) az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök, berendezési tárgyak használatának lehetővé tétele,

f) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása. A hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani.

g)a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.

Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakvélemény alapján a felsőoktatási intézmény ezen  kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.”

 

Hallássérült hallgatók előnyben részesítése

A 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásárólszerint hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:

„a)a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentés, illetve annak más formában történő teljesítése,

b) a szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése, szóbeli vizsgáztatás során – hallgatói igény esetén – jelnyelvi vagy orális tolmács biztosítása,

c) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól,

d) az érthetőség és a megértés szempontjából az előadásokon és vizsgákon az elhangzottak egyidejű írásban való megjelenítése a hallgató részére,

e) minden vizsgáztatás alkalmával segédeszközök, vizuális szemléltetés biztosítása,

f) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása. A hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani.

g)a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.

Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakvélemény alapján a felsőoktatási intézmény a ezen  kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.”

 

Látássérült hallgatók előnyben részesítése

A 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szerint látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:

„a)a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentés, illetve annak más formában történő teljesítése,

b) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használata,

c) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól,

d) mentesítés a manuális, vizuális készségeket igénylő feladatok alól, de az elméleti ismeretek megkövetelhetők,

e) az előadások, gyakorlatok és vizsgák alkalmával a kérdések, tételek hanghordozó eszközön, digitálisan, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetősége,

f) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása. A hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani.

g) a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.

Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakvélemény alapján a felsőoktatási intézmény a ezen  kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.”

 

Beszédfogyatékos hallgatók előnyben részesítése

A 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szerint beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés) hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:

„a)a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsga, és a számonkérések esetén speciális technikai eszközök használata,

b) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól,

c) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása. A hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani.

d)a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.

Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakvélemény alapján a felsőoktatási intézmény a ezen  kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.”

 

Pszichés fejlődési zavarral élő hallgatók előnyben részesítése

A 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szerint pszichés fejlődési zavarral küzdő hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:

„a)adiszlexiás-diszgráfiás-diszortográfiás hallgatónál:

aa)az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga,

ab)írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő. A hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani.

ac)a vizsgán a szükséges segédeszközök (különösen számítógép, írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítása,

ad) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól;

Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakvélemény alapján a felsőoktatási intézmény a ezen  kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.

b)a diszkalkuliás hallgatónál:

ba) mentesítés a számítási feladatok alól, de az elméleti ismeretek megkövetelhetők,

bb) a vizsgák alkalmával mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (különösen táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési idő biztosítása. A hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani.

Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakvélemény alapján a felsőoktatási intézmény a ezen  kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.

c) a hiperaktív, figyelemzavarral küzdő hallgatónál:

ca)az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga,

cb) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása. A hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani.

cc)vizsgáknál a hallgató várakozási idejének minimálisra csökkentése,

cd)az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök, berendezési tárgyak alkalmazása,

ce)a hosszabb időtartamú vizsga több részletben való megtartása, vagy a vizsga helyiségének elhagyása nélküli szünetek, vagy mozgásos aktivitás engedélyezése, érzelmi megnyilvánulások tolerálása,

cf)külön vizsga a többi hallgatótól elkülönítetten,

cg)az egyéni sajátosságok függvényében a szóbeli vizsgáztatás során – hallgatói igény esetén – a kérdések leírása vagy többszöri megismétlése, komplex kérdések részegységekre történő lebontása, segítség az elvárások és kérdések tisztázásához,

ch)az előadások, gyakorlatok és vizsgák alkalmával a kérdések, tételek hanghordozó eszközön, digitálisan történő hozzáférhetősége,

ci)a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása;

Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakvélemény alapján a felsőoktatási intézmény a ezen  kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.

d) a magatartásszabályozási zavarral (szocio-adaptív folyamatok zavaraival, az érzelmi kontroll, ön-, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésével) küzdő hallgatónak:

da)az írásbeli vizsga szóbelivel, a szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése,

db)a hosszabb időtartamú vizsga több részletben való megtartása vagy szünetek engedélyezése, az egyéni késztetések, érzelmi megnyilvánulások tolerálása,

dc)külön vizsga a többi hallgatótól elkülönítetten,

dd)a szóbeli vizsgáztatás során – hallgatói igény esetén – a kérdések leírása, az elvárások és kérdések tisztázása, a feltett kérdések, utasítások megfogalmazásának egyszerűsítése, pontosítása,

de)a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő. A hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani.

df)a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.

Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakvélemény alapján a felsőoktatási intézmény a ezen  kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.”

 

Autista hallgatók előnyben részesítése

A 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szerint az autizmussal élő hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:

„a)a számonkérés körülményeinek a hallgató speciális szükségleteihez alakítása, az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga,

b) számonkérés során segítségadás az elvárások és kérdések tisztázásához, szóbeli vizsgánál a feltett kérdések, utasítások írásban való megjelenítése, megfogalmazásuk egyszerűsítése,

c) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő. A hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani.

d) mind a kurzusok, mind a számonkérés során speciális eszközök (elsősorban hangrögzítő eszköz, számítógép, értelmező szótár, egyéb támogató, infokommunikációs technológiák) alkalmazása,

e) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól,

f) a fejlődési zavarából következő nehézségek miatt egyes gyakorlati követelmények alóli mentesítés, vagy ezek teljesítésének megfelelő, nem gyakorlati feladatokkal való helyettesítése,

g)a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.

Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakvélemény alapján a felsőoktatási intézmény a ezen  kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.”

 

Ajánlott irodalom: 

Dr. Bonnyai Réka (2014): Az egyenlő bánásmód elve az Európai Unió jogrendszerében és a magyar jogrendszerben. Jogi Fórum, Pécsi Tudományegyetem.
http://www.egyenlobanasmod.hu/app/webroot/files/img/articles/6e23b03fc577c5ec39f27ed06eb79210/bonnyai_reka__az_egyenlo_banasmod_elve_az_eu_es_magyar_jogrendszerben.pdf
Dr. Gyulavári Tamás (2003): Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség. Liga Szakszervezetek, Budapest. http://www.ligaakademia.hu/news/337/III._Egyenlo__banasmsd_is_esilyeg.pdf
Dr. Aáry-Tamás Lajos-Dr. Szirmai Ágnes (2013): A speciális szükségletű, fogyatékossággal élő hallgatók felsőoktatásban érvényesülő jogai, lehetőségei. Vitaanyag. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest
http://www.barczi.elte.hu/index.php/oktatas/shst/714-snivitaanyag
Csányi Yvonne (2013): Nemzetközi kitekintés  - sajátos igényű hallgatók a felsőoktatásban. Vitaanyag. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest
http://www.barczi.elte.hu/index.php/oktatas/shst/714-snivitaanyag
2003. évi CXXV. törvényaz egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300125.TV

  

Linkgyűjtemény:

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100204.TV
Az összes jogszabály, amely a felsőoktatásban tanuló fogyatékossággal élő hallgatóra vonatkozi https://www.elte.hu/content/jogszabalyok.t.12054?m=557
Egyenlő bánásmód fogalma http://fogalomtar.eski.hu/index.php/Egyenl%C5%91_b%C3%A1n%C3%A1sm%C3%B3d_elve
Egyenlő esélyű hozzáférés fogalma http://tamogatoweb.hu/index.php/fogalomtar/32-e/35-egyenlo-eselyu-hozzaferes-elve
87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1500087.KOR

 

 

Utolsó módosítás: 2016.10.24.