Mitől jó egy felsőoktatási intézmény?

 

 

A kiválóság elemei

Evezős nyolcas? Kosárcsapat? Olimpiai bajnok úszók? Nobel-díjas tudósok? Az intézményben végzett neves üzletemberek, jogászok, építészek, feltalálók? Jó kis bulik, koncertek, klubok? Mitől jó egy felsőoktatási intézmény? Ezektől? Vagy mástól?

Elkötelezett vezetés? Kiváló professzori, oktatói gárda? Kiemelkedő hallgatók? Professzionális adminisztráció? Korszerű infrastruktúra? Jól felszerelt előadók, tantermek, laborok, műhelyek, könyvtár? Csúcs informatikai és hallgatói szolgáltatások? Igen, ezek is lényeges elemek.

Na de akkor mitől jó egy felsőoktatási intézmény, tényleg, igazán? Nos, az attól függ, kinek a számára? Mert mások az igényei, elvárásai – és így kiválósági kritériumai – a hallgatónak, az oktatónak, a szülőnek, a fenntartónak, s a végzett hallgatókat alkalmazó munkaadónak. Sőt, mást tart fontosnak a nagyváros szórakozási lehetőségeit vadászó hallgató és a tudományos pályára készülő tudóstanonc, a kutatóintézet igazgatója és az ipari nagyvállalat cégvezetője. A kiválóság nem abszolút, nem mindenki számára azonos, hanem viszonylagos, számunkra valóan jelenik meg.

 

A kiválóság, a minőség megítélése

A jóság, kiválóság nem kis részt szubjektív, és általában többtényezős, többdimenziós. A különböző felsőoktatási rangsorok megpróbálnak – viszonylag objektíven – több dimenziót, szempontot figyelembe venni, s azokat valahogy súlyozni, összesíteni, így állítják össze az intézmények, vagy karok, vagy bizonyos képzések rangsorolt listáit. A minőségbiztosítási ügynökségek is előre meghatározott szempontok, elvárások szerint értékelik, akkreditálják az intézményeket és képzéseiket, s e tevékenység eredménye, az általában nyilvános értékelési jelentések alapján is kirajzolódik egy kép a felsőoktatási intézmények és képzéseik minőségéről. A rangsoroló, illetve külső értékelő eljárások a szubjektív elemek háttérbe szorításával a minőség, a kiválóság általánosabban, több érdekelt számára érvényes, iránymutató megítélését célozzák.

 

Kiválóság és közvélekedés

A köztudatban azonban az egyetemek, főiskolák híre, kiválósága többnyire szubjektív megítélésű, még ha van is a megítélés hátterében objektív információ. A közvélekedés szerinti jó intézmények általános képét a tényinformációk mellett nagyban befolyásolja a kialakult tradíció (a megítélési hagyomány), a különböző egyéni tapasztalatok (család, szomszéd, barátok, ismerősök), s nem kis részben az adott intézmények média jelenléte, sajtója, kommunikációja, marketingje. Ez utóbbi korántsem lebecsülendő tényező! (Vannak felsőoktatási intézmények, melyek főként a marketing eszközeivel igyekeznek jobbnak látszani, több hallgatót vonzani, olykor nem is sikertelenül.)

 

Felsőoktatási minőségbiztosítás

A felsőoktatási – belső és külső – minőségbiztosítás egyik feladata éppen az, hogy egy adott intézmény minőségéről megbízható információkat szolgáltasson, a jó működést segítse, s az intézményt egyre jobbá tegye. Belső minőségbiztosítás alatt az adott intézmény, szervezeti egység által végzett ilyen irányú tevékenységeket értjük, míg a külső minőségbiztosítási eljárásokat az adott szervezettől különböző, más szervezet, minőségbiztosítási ügynökség végzi.  Sokan gondolják úgy, tapasztalt oktatók is, hogy a felsőoktatási minőségbiztosítás csak nyűg, felesleges adminisztráció, nincs semmi értelme és haszna. De hát akkor miért tartja vajon fontosnak ezt a University of Cambridge? Miért van belső minőségbiztosítása, s miért hirdeti honlapján hogy teljes sikert, maximális pontszámot eredményezett a Faculty of Classics külső minőségértékelése? És vajon miért van a University of Oxfordnak Minőségbiztosítási Kézikönyve? Pont Cambridge-nek, meg Oxfordnak van szüksége belső és külső minőségbiztosításra? Nem elég jók ezek az egyetemek anélkül is? Vagy, talán éppen ezért (is) olyan jók?

Az európai felsőoktatás aktuális trendjeit időről-időre felmérő és elemző tanulmányok sorában a 2015-ös egyebek között azt állapította meg, hogy az elmúlt 15 éves időszakban az európai felsőoktatás változásainak egyik legfontosabb hajtóereje a minőségbiztosítás volt. (Sursock 2015)

 

A minőségbiztosítás lényege

Az ember, a jó ember, szeretne mindig jó lenni – emberként és munkájában –, sőt, jobb, és még jobb. Akkor is, ha nem mindig sikerül. Akkor is, ha néha kudarcot vall. Hogyan is írta Samuel Beckett? „Ever tried. Ever failed. No matter. Try again. Fail again. Fail better.” (Mindig a próba. Mindig a bukás. Sebaj. Kezdd újra. Bukj újra. Bukj jobban.) Bukj jobban… Bizony, még a kudarc is lehet egyre jobb és jobb, és siker is lehet belőle.

Egy jó szervezet is ilyen. Vállalat vagy felsőoktatási intézmény, mindegy. Jobb kíván lenni. Jobb és még jobb. S ennek érdekében tudatos lépéseket tesz. Ez a minőségbiztosítás egyszerűen megragadható lényege: törekedni az egyre jobbságra, a kiválóságra, törekedni a minőségre. Tudatosan, szervezetten, célirányos intézkedésekkel. Csináld egy kicsit mindig jobban!

Ebben segít a minőségbiztosítás, ez az értelme, a haszna.

 

Készítette: Szántó Tibor

Linkgyűjtemény:

Nemzetközi felsőoktatási rangsorok:

US News and World Report: http://www.usnews.com/education/best-global-universities/rankings
Quacquarelli Symonds (QS): http://www.topuniversities.com/qs-world-university-rankings
Times Higher Education (THE): https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings
Shanghai Jiao Tong (ARWU): http://www.shanghairanking.com/
University Ranking by Academic Performance (URAP): http://www.urapcenter.org/2014/world.php?q=MS0yNTA
U-Multirank: http://www.umultirank.org/#!/home?trackType=home

Hazai felsőoktatási rangsorok:

HVG: http://eduline.hu/felsooktatas/2015/11/18/HVG_Diploma_rangsor_2016_DKWCB9
Felvi: http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/kutatasok/rangsor/a_felvi_rangsorHeti Válasz: http://valasz.hu/felsooktatasi_rangsor/mennyit-er-a-diplomad-116303
University of Cambridge belső minőségbiztosítása: http://www.educationalpolicy.admin.cam.ac.uk/quality-assurance
University of Cambridge Faculty of Classics külső minőségértékelése: http://www.cam.ac.uk/news/top-marks-for-the-faculty-of-classics
University of Oxford minőségbiztosítási kézikönyve: http://www.admin.ox.ac.uk/media/global/wwwadminoxacuk/localsites/educationcommittee/documents/QA_Handbook.pdf
Sursock: http://eua.be/Libraries/publications-homepage-list/EUA_Trends_2015_web.pdf?sfvrsn=18 (lásd alább Irodalom)
Samuel Beckett: https://hu.wikipedia.org/wiki/Samuel_Beckett

Felhasznált irodalom:

Samuel Beckett (1983): Előre vaknyugatnak (Worstward Ho,fordította Tellér Gyula). Budapest: Európa, 1989.
A novella angol nyelvű (nem teljes) digitális elérhetősége (Colin Greenlaw közbeszúrt értelmezéseivel): http://www.samuel-beckett.net/w_ho.htm
Hazelkorn, E., Loukkola, T., Zhang, T. (2014) Rankings in Institutional Strategies and Processes: Impact or Illusion? Brussels: European University Association, 57 p. http://eua.be/Libraries/publications-homepage-list/EUA_RISP_Publication.pdf?sfvrsn=6
Sursock, A. (2015), Trends 2015: Learning and Teaching in European Universities. Brussels: European University Association, 128 p. http://eua.be/Libraries/publications-homepage-list/EUA_Trends_2015_web.pdf?sfvrsn=18

Utolsó módosítás: 2016.10.25.