A 2015. november 5-6. között Barcelonában megrendezett éves ECVET fórum résztvevői arra fókuszáltak, hogy a formális szakképzés az ECVET elvek alkalmazásával hogyan tudja az egyéneket támogatni a munkaerő-piac gyorsan változó igényeinek megfelelő képességek, kompetenciák elsajátításában. A mintegy 500 résztvevő egyikeként szeretném megosztani tapasztalataimat.

Az éves ECVET fórum hagyományosan összehozza azokat a szakembereket, akik felelősek a szakképesítésekért, így a szakpolitika, a szakképző intézmények képviselőit és mindazokat, akik érdekeltek az oktatás és képzés területén. A korábbi években a szociális partnerek és a munkaadók képviselői nem túl nagy számban vettek részt a tanácskozáson, idén viszont a résztvevők közel harmada ebből a körből került ki.

A fórum kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a résztvevők megvizsgálják, hogy a szakképzés és a szakképesítések kialakításának minősége, valamint az ECVET-elvek alkalmazása hogyan szolgálja az európai polgárok szakmai kompetenciáinak jobb megfeleltetését a globalizálódó munkaerőpiac elvárásainak.

Az elmúlt években számos nemzeti reform és nemzetközi projekt bizonyította, hogy az ECVET-elvek alkalmazása – a tanulási eredmények figyelembe vétele a szakképesítés tervezésekor, a tananyag egységekre bontása, az előzetes tudás elismerése, a képesítési keretrendszer alkalmazása stb.) a munkaerő-piac elvárásainak megfelelő, rugalmasabb szakképesítések tervezését eredményezi és növeli az egyén lehetőségeit képességeinek és kompetenciáinak fejlesztésére.

Annak érdekében, hogy a résztvevők interaktivitása és a nyílt viták lehetősége biztosított legyen, a fórum házigazdái plenáris előadásokat, kerekasztal beszélgetéseket és tematikus műhelymunkákat szerveztek. A konferencia három részre tagolódott. Az első nap délelőttjén az egyének és a munkaerőpiac változási igényeinek feltárásán volt a hangsúly. Délután azt vizsgáltuk, hogy az ECVET-elvek alkalmazásával szerzett tapasztalatok felhasználásával a változó igényekre milyen reakciók lehetnek. A konferencia második napján már csak az ECVET szakértői csoport tagjai vettek részt és a következő időszak feladatainak meghatározásán dolgoztak.

A konferencia résztvevői az alábbi munkaerő-piaci trendeket azonosították:

  • Az alap képességek fejlettségi szintje és a felkészítés az újonnan megjelenő képességbeli elvárásokra egyre jobban befolyásolja a gazdasági növekedést és a termelékenység javulását.
  • Növekvő eltérés van a munkaadók által igényelt készségek és az egyénileg, valamint az oktatás és képzés során kialakított készségek között.
  • Ma még nem létező állásokra és technológiákra kell felkészítenünk a leendő munkavállalókat.
  • A világgazdaság nem azért fizet, amit az ember tud, hanem azért, amit meg tud csinálni.
  • A képző intézményeknek együtt kell működniük a munkaadókkal, hogy olyan képzést tervezzenek és valósítsanak meg, amely az üzleti tevékenység jelenlegi és jövőbeli igényeivel összhangban van.
  • Az egyének életük során egyre gyakrabban kényszerülnek változtatásra (tanulás-munka, szülőföld-külföld, továbbképzés-új szakképesítés stb.).
  • A szabad hozzáférésű, on-line technológiák segítségével bárki, bárhol, bármikor, támogatás nélkül tanulhat, fejlesztheti kompetenciáit.
  • Az oktatás nemzetköziesedése, a munkaerőpiac globalizációja egyre kiterjedtebben érzékelhető.

A tagállamokban megvalósuló képzési reformok, a témához kapcsolódó sikeres projektek tapasztalata alapján a résztvevők megállapították, hogy az ECVET-elvek felhasználásával rugalmasabb szakképesítéseket lehet megtervezni és megvalósítani az egyének és a munkaadók megelégedésére.

A munkaerő-piaci kihívások és az ECVET-elvek érvényesítésével elérhető legfontosabb hatások az alábbiak szerint összegezhetők:

  • A tanulási egységek alkalmazása könnyebbé teszi a nem-formális és az informális tanulás validálását, mert a néhány kompetenciából álló kompetencia-csoportok validálása egyszerűbb.
  • A tanulási egységek alkalmazása a tanulási útvonalakat rugalmasabbá teszi. Az egymástól elkülönülő tanulási eredmények egységeinek értékelése és validálása lehetővé teszi, hogy az egyének egy tanulási program bizonyos részét teljesítsék; saját, egyéni ütemükben tanulhassanak; vagy, korábbi tanulmányaik validálását ki- illetve felhasználhassák. Mindez a meglévő és a lehetséges munkavállalóknak segít abban, hogy a munkaerőpiac által igényelt kompetenciákat megszerezzék és gyorsan aktualizálják.
  • Az ECVET javítja a végzettségek megbízhatóságát azáltal, hogy azok pontosabban illeszkednek a munkaerő-piaci igényekhez. Például, a tanulási eredmények egységeinek fejlesztése gyorsítja a szakképesítések innovációval kapcsolatos újratervezését és/vagy aktualizálását.
  • Az ECVET hozzásegít az előzetesen megszerzett tudás azonosításához, beszámításához, a hiányzó kompetenciák feltérképezéséhez és ezáltal a képzési idő csökkentéséhez.

A személyes véleményem, hogy ECVET 2009-es bevezetése óta gyarapodó tapasztalatok jó alapként szolgálnak a jövőbeni fejlesztésekhez.

A jövőre vonatkozó legfontosabb következtetések:

  • Az ECVET-elvek alkalmazása eredményes megoldás lehet a munkaerő-piaci kihívásoknak való megfeleléshez.
  • A  munkaadók és a munka világának képviselőit még jobban be kell vonni a képzések tervezésébe, megvalósításába és új innovatív megoldások keresésébe.
  • A munkaerőpiac igényli, hogy az oktatás/szakképzés világa rugalmasabb legyen (rugalmasabb tanulási módszerek és tanulási utak, rugalmasabb tervezés, az informális és non-formális tudás elismerése).
  • A tanulási eredmény alapú megközelítés alkalmazását ki kell szélesíteni (közös nyelv, egyszerűsítés, közérthetőség – hogy a munkaerőpiac szereplői is jobban értsék). Ehhez a szakképesítéseket és azok moduljait tanulási eredmény alapúan kell meghatározni. A tanulási eredmény mindazon ismeretek, képességek, attitűdök és felelősségvállalás szintje, amellyel a szakember rendelkezni fog.
  • A megszerzett képességek, kompetenciák tanúsítását megbízhatóbbá tudja tenni a teljesített tanulási eredményeket pontosabban mérő és értékelő beszámoltatási, vizsgáztatási rendszer kidolgozása és alkalmazása.
  • A jövőben nagyobb figyelmet kellene fordítani arra, hogy az iskolarendszerben teljesített tanulási eredmények és az előzetes tudás beszámítása egy felnőtt későbbi tanulmányai során (continuing VET = C-VET) megtörténhessen.

A konferencia második napján az ECVET felhasználói csoport tagjai és a nemzeti szakértők a következő évre vonatkozó tevékenységre tettek ajánlást.

A konferencián elhangzott előadások prezentációi, a háttéranyagok és várhatóan az elkészülő munkaterv is elérhető a következő linken: 
http://www.ecvet-team.eu/en/training-and-events/annual-ecvet-forum-2015

 

Marton József
Oktatási ügyekért felelős referens
Békés Megyei Kormányhivatal

Utolsó módosítás: 2016.01.07.