A 2016. január 1-jén elindult Campus Mundi program célja a felsőoktatás minőségének javítása, valamint a magyarországi felsőoktatási intézmények nemzetközi szerepének, elismertségének növelése. A program egyrészt a nemzetközi hallgatói mobilitás elősegítését, másrészt a hazai felsőoktatási intézmények hallgatóvonzó képességének és nemzetköziesítésének támogatását szolgálja.

A konferencia célja, hogy széles szakmai körben bemutassuk, a Campus Mundi program milyen eszközökkel segítheti a felsőoktatási stratégiai célok elérését, és milyen lehetőségeket kínál a hazai felsőoktatási intézmények számára.

Kiemelt témaként foglalkozunk azzal, hogy a nemzetköziesítés milyen szerepet tölt be a felsőoktatási intézmények stratégiájában, versenyképességük erősítésében, és erre vonatkozó jó gyakorlatokat is megismerhetnek a résztvevők.

A rendezvényre várjuk a felsőoktatási intézmények vezetőit, oktatóit, munkatársait, a felsőoktatási szakmai szervezetek, fórumok és hallgatói szervezetek képviselőit, a felsőoktatásért felelős döntéshozókat, szakértőket, kutatókat.

Részletek és regisztráció

 

A Tempus Közalapítvány konzultációra hívja a hazai felsőoktatási intézmények alumni irodáinak munkatársait. A konzultáció célja a magyar nemzetközi alumni hálózat közös megalapozása.

A 2016. január 1-én indult Campus Mundi program célja a felsőoktatás minőségének javítása, a nemzetközi hallgatói mobilitás elősegítése, valamint a magyarországi felsőoktatási intézmények nemzetközi szerepének, elismertségének növelése. A nemzetköziesítés és egyben a program egyik pillére egy olyan nemzetközi alumni hálózat létrehozása, amely összefogja azokat a mindenkori külföldi hallgatókat, akik valamely hazai felsőoktatási intézményben folytatták teljes- vagy résztanulmányaikat tanulmányokat. Cél, hogy a külföldi hallgatók kapcsolatai mind az oktatási intézménnyel, mind pedig Magyarországgal fennmaradjanak a jövőbeni együttműködések érdekében hozzájárulva ezzel a hazai egyetemek nemzetközi népszerűsítéséhez.

A nemzetközi hálózat alapjainak lefektetésében és kialakításában elsődleges és kiemelt partnerekként tekintünk a felsőoktatási intézményekre és azok alumni irodáinak képviselőire, akikkel szoros és intenzív egyetemi együttműködést szeretnénk megvalósítani. Az együttműködés első lépcsőjeként egy konzultációt szervezünk, melyre minden magyar felsőoktatási intézmény alumni irodáját meginvitáljuk. A konzultáció több célt szolgál. Egyrészt a nemzetközi alumni hálózat kereteinek és alapkoncepciójának bemutatására irányul. Másrészt azon igények felmérését szolgálja, amelyek a felsőoktatási intézményeket a hálózathoz és az intézményi alumni tevékenységekhez kapcsolódó törekvéseikben segíteni tudják.

Mindez egy olyan hosszú távú együttműködést alapoz meg, amelyben a Tempus Közalapítvány partnerként dolgozik együtt a felsőoktatási intézményekkel, nagyban építve az alumni munkatársak eddigi tapasztalataira és jövőbeni meglátásaira.

A külföldi hallgatók mentorálásának témakörét járták körül a meghívott résztvevők a Tempus Közalapítvány által szervezett szakmai műhelyen 2016. december 6-án. A rendezvényre a Campus Mundi Program keretében került sor, a moderátori feladatokat a HÖOK-FETA konzorcium munkatársa, Palkovits Nóra látta el.

A mentorprogramok működésének két kritikus területe van, amelyeken elbukhat vagy sikeressé válhat a külföldi hallgatók fogadására és beilleszkedésük támogatására irányuló segítségnyújtás. Az egyik a szervezeti háttér területe, a másik a mentorok alkalmassága és talpraesettsége. E két témát dolgozták fel a szakmai műhely résztvevői, akik között több felsőoktatái intézmény munkatársa képviseltette magát, de jelen volt több működő mentorprogram képviselője, témával foglalkozó szakemberek, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának több tagja és a Magyar Rektori Konferencia munkatársa is. A rendezvény remek alkalmat nyújtott a közös gondolkodásra és a tudásmegosztásra, az elhangzott információk és gyakorlati példák pedig szerves részét képezik majd a készülő két kézikönyvnek, melyek közül az egyik a mentorprogramok elindítására készülő vagy működtetésével foglalkozó szakemberek számára nyújtanak ad hasznos ismereteket, másik pedig a diákmentoroknak szolgál gyakorlati tanácsokkal a mentorkodásuk időszakára.

 A két feldolgozandó témának megfelelően két modulra oszlott a műhelymunka. Az első modul célja a mentorprogram kidolgozása volt, amely keretében a különböző intézményi gyakorlatok begyűjtésére és az egyes problémakörök azonosítására a „World Café” és az „Open Space” módszereit ötvözve gondolkodtak együtt a résztvevők. Összesen négy blokkban tárták fel és elemezték a mentorprogram lehetőségeit és gátjait.

 

A második modul során egy mentoroknak szóló kézikönyv témaköreinek megvitatása került sorra, mely szintén a szakértők aktív részvételén alapult. A résztvevők egy idővonal segítségével vázolták fel a mentor és a mentorált útját, azonosították az egyes szakaszokhoz kapcsolódó feladatokat, kihívásokat. Ez az idővonal segítette a mentor kézikönyv témáinak megvitatását. A szakmai műhely a tapasztalatok összegzésével zárult. A visszajelzések alapján a rendezvény hasznos volt mind a résztvevők, mind a lebonyolítók számára.

 

„A nemzetköziesítés a magyar felsőoktatás, a szellemi élet alapvető érdeke, amelyet minden felsőoktatásban dolgozónak támogatnia kell” – mondta Prőhle Gergely, nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Pécsett, a nyáron lezáruló Campus Hungary program eredményeit bemutató konferencián.

A 2012 júniusában indult program célja a felsőoktatási intézmények humánerőforrás-fejlesztésének támogatása, illetve a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének növelése. Az ehhez kapcsolódó tevékenységeket a Balassi Intézet és a Tempus Közalapítvány közösen koordinálta Magyarországon.

A rendezvényen Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója elmondta: „A Campus Hungary program keretében végzett és komoly eredményekkel járó, nemzetköziesítést támogató kezdeményezések a jövőben is folytatódnak – kiemelt projektként, EFOP finanszírozással valósulnak majd meg.”

A hazai és külföldi nemzetköziesítési törekvéseket bemutató konferencián azokat az eredményeket ismertették, amelyeket a konvergencia régiókban értek el a Campus Hungary program keretében.
Az ország 6 vidéki régiójában 492 fő bevonásával tartottak szakmai képzéseket például nemzetközi felsőoktatási marketing vagy interkulturális érzékenyítés témában; tréningekkel segítettek 734 hallgatónak felkészülni a külföldi ösztöndíjas időszakra; külföldi szakértők bevonásával nemzetköziesítési tanúsítási eljárásokat végeztek 6 felsőoktatási intézményben; 70 középiskolában népszerűsítették a nemzetközi ösztöndíjlehetőségeket; valamint az Egyesült Államoktól Kínáig világszerte 14 helyszínen segítették a nemzetközi kapcsolatépítést, felsőoktatási kiállításokon, vásárokon, konferenciákon való részvétellel.

Dobos Gábor, a Tempus Közalapítvány csoportvezetője elmondta, hogy hazánkban a közép-magyarországi régióból vesznek részt legtöbben különböző ösztöndíjprogramokban, ezért arra törekedtek, hogy az ország többi régiójában is mobilitásra ösztönözzék a fiatalokat. Az általuk szervezett tréningeken résztvevők 63%-a jelentkezett is a későbbiekben valamilyen nemzetközi ösztöndíjra.

A programban azonban nem csak a külföldi tapasztalatszerzést népszerűsítették, hanem legalább ilyen fontos cél volta magyar felsőoktatás láthatóvá tétele az európai és Európán kívüli oktatási színtéren. Az Academic Cooperation Association nemzetközi szervezet kutatásaiból kiderült, hogy Magyarország a hasonló gazdasági helyzetű országokhoz képest a középmezőnyben van a nemzetköziesítést tekintve – figyelembe véve többek között a nemzetközi mobilitást, a végzettségek és külföldi tanulmányi időszakok elismerését, a kettős vagy többes diplomák lehetőségét és az idegen nyelven kínált kurzusokat. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az egészségtudományok nagyon népszerűek a külföldi hallgatók körében, a többi tudományterület azonban jóval kevésbé vonzza a fiatalokat.

Ennek okait és a lehetséges megoldásokat keresték azokban a minősítési eljárásokban, amelyekkel az intézmények nemzetközi aktivitását mérték fel. A Tempus Közalapítvány külföldi szakértők bevonásával kifejlesztett, de a hazai kontextushoz és igényekhez igazított tanúsítási folyamattal átfogó képet kívánt adni az egyetemek vezetőinek arról, hogy hol tartanak a nemzetköziesedés tekintetében. Ezzel igyekeztek hozzájárulni, hogy a nemzetközi tevékenységeket tudatosabban tervezzék meg az egyetemeken; a belső és külső kommunikáció, illetve tudásmegosztás terén előrelépés történjen az intézményeknél; a vezetőség pedig elkötelezett legyen amellett, hogy az intézmények minőségi módon legyenek jelen a nemzetközi oktatási színtéren.

A konferencián elhangzott előadások anyagai itt elérhetőek

A rendezvény alkalmából megjelent, a Campus Hungary program eredményeiről összeállított 
kiadványba itt lapozhat bele.

 

A rendezvény az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg a TÁMOP-4.2.4.B/2-11/1-2012-0001 Campus Hungary projekt keretében.

A Tempus Közalapítvány 2015. január 14-én tartotta A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése című szakmai konferenciáját, ahol a Campus Hungary program keretében megvalósult tevékenységek eredményeinek ismertetésére vállalkoztak, melyek a felsőoktatási intézmények humánerőforrás fejlesztésének támogatását, valamint nemzetközi versenyképességük elősegítését célozták.

A rendezvényen Tordai Péter, a Tempus Közalapítvány igazgatója elmondta: a rendszerváltás óta folyamatosan elérhetőek olyan közösségi programok, amelyek a felsőoktatás nemzetköziesítését célozzák, de a Campus Hungary program biztosított először jelentős forrást országos szinten kifejezetten ennek a célnak a megvalósítására.

Dr. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár hozzátette: „A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése csak közös erőfeszítéssel, a szakpolitikai célok és az intézményi munka összehangolásával lehet eredményes. Ehhez a folyamathoz a felsőoktatási intézmények és munkatársak szinte minden szinten hozzájárulhatnak, akár kicsinek tűnő, de valójában nagy jelentőségű lépések megtételével is.”

Ilyen jó gyakorlatokat ismertek el az idén először átadott Felsőoktatás nemzetközi fejlesztéséért díjakkal, amelyekkel a hazai felsőoktatási intézmények kimagasló teljesítményt nyújtó munkatársainak tevékenységét ismerték el a nemzetközi felsőoktatási marketing, a nemzetközi honlapfejlesztés, valamint az interkulturális érzékenyítés területén.
A díjjal a Tempus Közalapítvány a Campus Hungary projekt keretében megvalósult képzések résztvevőit ösztönözte arra, hogy hasznosítsák a megszerzett ismereteket, ötleteket, javaslatokat az intézményük számára. A nyertesek által megvalósított jó példák így szélesebb körben is megismerhetővé és – más intézmények vezetői, oktatói, hallgatótoborzásban és szolgáltatásban érintett munkatársai számára – alkalmazhatóvá válnak, valamint hozzájárulnak a magyar felsőoktatás szolgáltatásfejlesztéséhez, nemzetközi versenyképességének javításához.
A díjakat Dr. Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár és Dr. Nemeslaki András, a Tempus Közalapítvány kuratóriumának elnöke adta át.

A díjazottak listája

Fotó: Polónyi István

A konferencia keretében bemutatkoztak azok a felsőoktatási intézmények is, amelyek részt vettek a közalapítvány nemzetköziesedési tanúsítási folyamatának első fázisában. Az eljárás célja, hogy olyan eszközt adjon az intézményvezetők kezébe, ami alapján el tudják helyezni a saját egyetemüket vagy főiskolájukat a nemzetközi színtéren. Hiszen az intézmény akkor tudja sikeresen magára vonni a nemzetközi figyelmet, ha az önképe hiteles, minőségi tanulási-tanítási és K+F környezetet tud teremteni, és ezt magabiztosan be is tudja mutatni.

A rendezvényen elhangzott előadások

 

A Tempus Közalapítvány fennállása óta folyamatosan elkötelezett a felsőoktatás nemzetköziesítése mellett: az általa kezelt programok (Erasmus+, CEEPUS, EGT Ösztöndíjalap), valamint a részvételével zajló projektek (Campus Hungary, Bologna Tanácsadó Hálózat, ECCE Mundus, Asemundus) középpontjában is ez a törekvés áll. A 2012 júniusában indult Campus Hungary programot a közalapítvány a Balassi Bálint Intézettel közösen valósítja meg.

A Tempus Közalapítvány által a Campus Hungary program országos projektjének keretében megvalósított tevékenységeket az alábbi Prezi mutatja be.

Az idén induló uniós költségvetési ciklusban több mint százmilliárd forint jut a hazai felsőoktatás versenyképességének növelésére - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) EU-fejlesztési és stratégiai helyettes államtitkára május 6-án Pécsen.

Köpeczi-Bócz Tamás a Tempus Közalapítvány és a Magyar Rektori Konferencia által szervezett, Nemzeti felsőoktatási kiválóság című konferencián közölte, az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretében a többi között infrastrukturális fejlesztésekre és a felsőoktatás szerkezetátalakítását célzó intézkedésekre összesen 120-130 milliárd forintot fordíthat 2020-ig Magyarország.

Az indokokról szólva megjegyezte: egyre nagyobb a verseny Európában és a világban a felsőoktatásban, ami hazánkat is arra készteti, hogy pályázatokkal ösztönözze az ágazat fejlesztéseit.

A helyettes államtitkár, a 130 fős hallgatóságnak, arról is beszélt, hogy a világ felsőoktatási intézményeinek rangsorában Magyarország legnagyobb egyetemei közül jelenleg négy van az 500. és a 700. hely között, a fejlesztéseket szolgáló intézkedéseknek köszönhetően viszont azt tűzték ki célul, hogy több is bekerüljön a világ 200 legjobb felsőoktatási intézménye közé.

Közölte, ehhez a többi között olyan szerkezetátalakításokra van szükség, amelyekkel növelhető a természettudományi, mérnöki, informatikai képzésben részt vevők, az idegen nyelvet, nyelveket kitűnően beszélő diplomások aránya, a reálgazdaságban elhelyezkedni képes kutatók száma.

Köpeczi-Bócz Tamás elmondta, ez év második felében, várhatóan augusztus végén, szeptember elején jelenhetnek meg az első olyan pályázatok, amelyek szolgálhatják a kormányzat célkitűzéseit.

Kardon Béla, az Emmi főosztályvezetője a konferencián azt hangoztatta, hogy a megfelelő humán erőforrás segítségével lendíthető fel a leginkább a gazdaság, ezért Magyarországnak törekednie kell arra, hogy magasabb legyen a felsőoktatásban végzettek aránya, ezzel együtt pedig tovább növekedjen az oktatás színvonala. Az uniós forrásokkal és a hazai állami támogatásokkal mindezeket a célkitűzéseket szeretnék elérni - tette hozzá.
(forrás: mti)

A konferencia további részében Vanessa Debiais Sainton az Európai Bizottság Erasmus+ felsőoktatási terület vezetője Brüsszelből bejelentkezve tartott angol nyelvű előadást a felsőoktatási kiválóságot elősegítő EU-s politikákról és kezdeményezésekről.

A délutáni részben pedig a felsőoktatási intézmények nemzetközi aktivitásának értékeléséről beszélt a Tempus Közalapítvány. A kezdeményezés Magyarországon egyedülálló: ilyen részletekbe menő és összetett módszertan korábban nem létezett a hazai egyetemek és főiskolák nemzetközi tevékenységeinek támogatására.

Ahhoz, hogy a magyar felsőoktatási intézmények lépést tudjanak tartani a nemzetközi piaccal, tudatosan foglalkozniuk kell a nemzetköziesítés kérdésével. A kezdeményezésben résztvevők rendszeressé tehetik a nemzetközi dimenziók integrálását az intézmény oktatási, kutatási és minőségbiztosítási munkájában, eredményesebben vehetnek részt külső értékeléseken, legyen szó hazai vagy nemzetközi akkreditációs eljárásokról, illetve nemzetközi rangsorokról. Az auditnak köszönhetően versenyelőnyre tehetnek szert a felsőoktatási intézmények, hiszen tudatosabbá válhatnak a nemzetközi fejlesztések, és néhány év múlva pontosan látható lesz, hogy honnan hová jutottak el a folyamatban.

Az első két minősítési eljárást pilot program keretében végezték a Tempus Közalapítvány által felkért szakértők a Budapesti Gazdasági Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen, az Erasmus+ nemzeti irodákat tömörítő Academic Cooperation Association (ACA) nemzetközi támogatása mellett. A pilot auditok eredményeit és tapasztalatait is bemutatták.

A Budapesti Gazdasági Főiskola rektora és a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese egyetértett abban, hogy a tanúsítási eljárás mind a stratégiai gondolkodást, mind az intézményen belüli kommunikációt és tudásmegosztást nagyban elősegítette. Kiemelték: a minősítés nagy előnye az, hogy az intézmény jelenlegi környezetében, magához mérten kap visszajelzést, mely fejlesztési javaslatokat is tartalmaz.

Bemutatta még projektjeit és eredményeit a Nemzeti Kiválóság Program és a Magyar Rektori Konferencia főtitkára beszélt azokról a kihívásokról és lehetőségekről, melyek a brazil program kapcsán felmerültek.

 A projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.