A befelé irányuló felsőoktatási mobilitás gazdasági hatásainak mérése című kutatási összefoglaló legfontosabb megállapításai.
Közel egyéves előkészítő és kutatói munka eredményeként született meg A befelé irányuló felsőoktatási mobilitás gazdasági hatásainak mérése című kutatási összefoglaló. A vizsgálata külföldi hallgatók gazdaságra gyakorolt hatásával, turisztikai fogyasztási szokásaikkal, valamint egyes városok studentifikációs folyamataival (amikor egy településen vagy annak egy részén megnő a hallgatók aránya, a helyi szolgáltatások idővel alkalmazkodnak az igényekhez) foglalkozott. A kutatás célja volt továbbá, hogy a külföldi hallgatói csoport mint fogyasztói réteg szerepét, súlyát elemezze. A kutatás nem előzmények nélküli, a vizsgálatot végző kutatócsoport, Dr. M. Császár Zsuzsa egyetemi docens vezetésével, korábban már három nagyobb egyetemi városra kiterjedően végzett vizsgálatokat e témában.
A kutatás a Stipendium Hungaricum program keretében és pénzügyi finanszírozásával valósult meg, a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.
A kutatást Dr. M. Császár Zsuzsa kutatásvezető irányításával a Terra Graph Kft. koordinálta.
A kutatás újdonságát annak fókusza és módszertani kidolgozottsága adja. A vizsgálat az egész országra, a külföldi hallgatókat fogadó valamennyi felsőoktatási intézményre kiterjed.
Az elemzés három fő célcsoportot vizsgál:
- a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatókat,
- az Erasmus+ hallgatókat és
- a tandíjat fizető külföldi hallgatókat – tulajdonképpen valamennyi külföldi hallgatót.
Az adatfelvétel kvantitatív és kvalitatív kutatási eszközökkel történt, megbízható elemzési módszereket alkalmazva. A legfontosabb adatfelvételi eszköz egy kérdőíves vizsgálat volt, amelyben a teljes mintát 41 felsőoktatási intézmény 6296 külföldi hallgatójának válasza alkotja. A válaszadók több mint fele négy egyetemen – a Debreceni Egyetemen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen – tanul. A kvalitatív adatfelvétel célcsoportjai a külföldi hallgatók mellett intézményi munkatársak, szolgáltatások, vállalkozások vezetői, valamint vidéki egyetemvárosok alpolgármesterei voltak.
A kutatás eredményei közül fontos kiemelni azt a következtetést, amely szerint a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók által jelentett hozzáadott érték a nemzetgazdasághoz számottevő, komoly tényező. A külföldi hallgatók fogyasztásának regionális fejlődésre gyakorolt hatása különböző. Ebből a szempontból a főváros súlya a legnagyobb, amelyet – az egyes hallgatói célcsoportoknál eltérő mértékben – három nagy vidéki egyetemváros, Pécs, Szeged és Debrecen követ.
A külföldi diákok turisztikai költései fontos piacát adják a hazai turisztikai szektornak: fogyasztásuk és a hozzájuk érkező vendégek hozzájárulása igen jelentős, mind az eltöltött vendégéjszakák, mind a napi költések tekintetében. A studentifikációs folyamatok elemzései rámutattak arra, hogy a külföldi hallgatók magyarországi tanulásának legkedveltebb célpontja a főváros. A várossal való elégedettségükben szerepet játszik Budapest jó tömegközlekedése, kulturális értékei, látnivalói és színvonalas szolgáltatásai. A többi egyetemvárossal kapcsolatosan már jobban megmutatkoznak a hallgatók igényei és a kínálat közötti hiányosságok.
Az adatfelvétel 2020 januárjában kezdődött, vagyis egy olyan akadémiai évben, amelyben a külföldi hallgatók létszáma nagyon magas, nagyjából 38 ezer fő volt. A korábbi évek emelkedő mobilitási tendenciáját a COVID-19 okozta válság megszakította, a közeljövőben a mobilitás a járvány előtti időszak képét valószínűleg nem fogja mutatni. Talán épp ezért is fontosak azok a kutatások, amelyek a mobilitás hatását több szinten és több szempontból vizsgálják, majd az eredmények alapján olyan javaslatokat fogalmaznak meg, amelyeket a közeljövőben is hasznosítani lehet.
A cikk a Pályázati Pavilon 2020. őszi számában jelent meg.
KASZA GEORGINA
Tempus Közalapítvány
Study in Hungary egység
Utolsó módosítás: 2021.01.20.
