Innovatív egyetemek a Visegrádi országokban

2018.05.14.

Nemzetköziesítés | Felsőoktatás

A felsőoktatási intézményeknek ma már nemcsak a hagyományos oktatási-kutatási területeken kell helytállniuk. A versenyképesség, a megújulás és a fejlődés nem képzelhető el a környező világgal, a gazdasági és társadalmi szereplőkkel való szoros együttműködésük nélkül. Az egyetemek harmadik missziójáról tanácskoztak május 10-én Budapesten.

A V4 for 3rd Mission – A felsőoktatás 3. missziója és az innovációs hálózatok című nemzetközi konferencia az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Tempus Közalapítvány valamint az AmCham Hungary közös szervezésében valósult meg.

A rendezvényen az európai trendek mellett kutatási eredményeket, valamint olyan V4-es jó példákat mutattak be, amelyek innovációs hálózatok és egyetemek, városok és ipari szereplők együttműködéseinek keretében valósultak meg. A konferencia résztvevőinek – felsőoktatási intézmények, cégek, helyi önkormányzatok, szakmai és nem kormányzati szervek innovációért, technológiatranszferért, vállalkozásfejlesztésért felelős, illetve ebben érdekelt képviselőinek – célja az volt, hogy kapcsolatot építsenek egymással, és új, innovatív együttműködéseket hozzanak létre hazai és nemzetközi szinten a négy visegrádi országban – Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon, és Szlovákiában. 

Megnyitó beszédében Hermándy-Berencz Judit, a Tempus Közalapítvány igazgatóhelyettese kiemelte: az Európai Unióban felértékelődik az oktatás, ezen belül a felsőoktatás szerepe, mely alapvető fontosságú a versenyképesség, a foglalkoztathatóság és a társadalmi befogadás szempontjából. Jól példázza ezt többek között az is, hogy az uniós Erasmus+ program költségvetésének megduplázását tervezik. Ugyanakkor hozzátette, hogy a visegrádi országok közös tradíciói és hasonló kihívásai lehetővé teszik, hogy a felsőoktatás nemzetköziesítése és a hallgatók, oktatók, kutatók mobilitása tekintetében még szorosabb együttműködéseket alakítsanak ki egymással az egyetemek. A konferencián Andrea-Rosalinde Hofer, az OECD képviselőjebemutatta a nemzetközi HEInnovate hálózat által végzett kutatások legfontosabb tanulságait, amelyeket öt országban – köztük a visegrádi országok közé tartozó Lengyelországban és Magyarországon – végeztek. Az Európai Bizottság és az OECD által létrehozott HEInnovate hálózat az egyetemek vállalkozóvá válásának kérdéseivel foglalkozik, ami a felsőoktatási intézmények harmadik missziójának egyik kulcsfontosságú eleme. A szakértő hangsúlyozta, hogy számos jó példát láttak a gazdasági és társadalmi szereplőkkel való együttműködés, az oktatási és kutatási innovációk továbbfejlesztése, valamint az egyetemeken kidolgozott találmányok, eljárások üzleti hasznosításának támogatása terén.

Dr. Szabó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője elmondta, hogy Magyarország felsőoktatási stratégiájának is kiemelt témája az egyetemek harmadik missziója, a HEInnovate országjelentéssel párhuzamosan létrejött a HEInnovate szakértői platform és készült egy gyakorlati javaslatokat tartalmazó akcióterv a fejlesztésekre vonatkozóan. Kiemelte, hogy a konferencia két fő témájának választott innovációs ökoszisztéma és a szellemi tulajdon kezelése, valamint az egyetemek és városok közötti együttműködések, különös tekintettel az ún. okos város (smart city) fejlesztésekre két olyan terület, amelyen a visegrádi országok hasonló kihívásokkal és lehetőségekkel rendelkeznek. Ennek érdekében kezdeményezte egy V4 szintű szakértői hálózat létrehozását. Ennek első lépcsője a mostani rendezvény, amely jó alkalmat biztosított egymás jó gyakorlatainak, kihívásainak megismerésére és arra, hogy a V4-es szereplők regionális együttműködéseket tervezhessenek egymással.

A felsőoktatási intézményekben zajló oktatási és kutatási innovációk tekintetében megkerülhetetlen téma a szabadalom kérdése, melynek hazai és nemzetközi szabályozásáról dr. Németh Gábor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala főosztályvezetője beszélt. Előadásában kifejtette, hogy a négy visegrádi országban az EU-s átlagnál kevesebbet fordítanak kutatás-fejlesztésre, pedig az új ötletek és innovációk létrejöttéhez ez feltétlenül szükséges volna. Ugyanakkor példaként említette a pécsi és a debreceni egyetemet, amelyek a bejelentett szabadalmi igények számának tekintetében az első tíz között szerepelnek Magyarországon.

Szintén jó gyakorlatként mutatta be Dékány Donát projektvezető, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyesült Innovációs és Tudásközpontjának igazgatóhelyettese a Smartpolis projektet, amely jelentősen előmozdíthatja ún. okosváros-fejlesztési együttműködések kialakítását a közép-kelet-európai régióban. Kiemelte, hogy az egyetemek híd szerepet tölthetnek be az üzleti szféra, a társadalom és a városok között, amelyek eltérő célokkal rendelkeznek. A visegrádi országokban több városban is folynak okos városfejlesztések. Magyarországról Kiskőrös példáját emelte ki az előadó, ahol számos kezdeményezést valósítottak meg, többek között az energiahatékonyság tekintetében.

A délelőtti programok sorát egy kerekasztal-beszélgetés zárta, ahol a debreceni ipari tömörüléseknek – gyógyszeripari, élelmiszeripari, valamint sport és életmód klaszter – a várossal, cégekkel és vállalkozásokkal, kutatóközpontokkal, pénzintézetekkel, valamint az egyetemmel és külföldi partnerekkel való szoros együttműködéséről volt szó. A résztvevők a beszélgetés során elmondták, hogy hallgatóknak is lehetőségük van bekapcsolódni a projektekbe és a kutatásokba. Dr. Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora, a Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter elnöke kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem fogadja a legtöbb külföldi hallgatót Magyarországon, több mint négyezren tanulnak náluk. Ők sokszor új ismeretekkel és szemléletmóddal érkeznek, ami gazdagítja a klaszterekben folyó munkát, és általuk további nemzetközi kapcsolatok kialakítására is lehetőség nyílik.

Délután két szekcióban folytatódott a szakmai program. Az egyetemek 3. missziós tevékenységeit bemutató részben többnyire páros előadásokat hallhatott a közönség, melyekben egyetemek és városok képviselői együtt mutatták be együttműködési területeiket, közösen megvalósított projektjeiket. Maciej Litwin a lengyelországi Wrocław Academic Hub kezdeményezésről számolt be, amely egy a város által működtetett egyetemi, kormányzati és üzleti platform, melynek célja a harmadik missziós tevékenységek támogatása és az egyetemi innováció ösztönzése. Kókai Dóra Anna a Fővárosi Önkormányzat magyar egyetemekkel folytatott közös együttműködéseit vázolta fel, ehhez kapcsolódott Siegler András bemutatója, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szemszögéből mutatta be a fővárossal közösen megvalósuló Intelligens folyópartok című projektjüket. Pavol Mirossay a Kassai IT Valley igazgatója arról beszélt, hogy egy évtized alatt egyetemi-városi-céges együttműködéssel, hogyan sikerült a régió informatikai alkalmazottainak számát 1000-ről 12.000-re emelni, és a fiatal diplomásokat munkalehetőségekkel a régióban tartani. Miroslaw Grochowski és Magdalena Jekiel az Initiative of Academic Warsaw című előadásában hangsúlyozta, hogy az együttműködő szervezetek eltérő szervezeti struktúrájából és különböző működési mechanizmusából adódó nehézségeit hogyan lehet hosszú távú tervezéssel, a közös célok, érdekek megtalálásával, elkötelezettséggel, a közös nyelv és kommunikáció kialakításával leküzdeni. Végül Mayer Gábor a Széchenyi István Egyetem Híd stratégiája kapcsán beszélt az egyetem szerteágazó kapcsolatairól, a Mobilis központ tudománynépszerűsítő szerepéről, valamit a létesülő ipari park komplex tevékenységeiről.

„A felsőoktatási intézmények kutatási kiválósága hogyan segíti az innovációt?” című szekcióbeszélgetésen a szellemi tulajdon megszerzésével, kezelésével és hasznosításával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a résztvevők. A nemzetközi panelben az egyetemi és az üzleti világ képviselői foglaltak helyet: Bene Tamás, a Debreceni Egyetem Kutatáshasznosítási és Technológiatranszfer Központ igazgatója; Lubomír Bilsky, a Slovak Centre of Scientific and Technical Information tudományos szekciójának igazgatója; Marcin Postawka, a Varsói Műszaki Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Központjának helyettes igazgatója; Otomar Slama, a prágai Károly Egyetem Innovációs és Technológiatranszfer Központjának helyettes igazgatója. A beszélgetést Joerg Bauer, az AmCham Innovációs munkacsoportjának társelnöke, a Tungsram elnök-vezérigazgatója moderálta.

A panelbeszélgetés résztvevői megvitatták azokat a megoldásokat, amelyekkel intézményeik az iparjogvédelmi aktivitás szintjének növelését ösztönzik, és a szellemi tulajdon keletkezését és hasznosítását támogatják. Egyetértettek abban, hogy az egyetemeken fontos feladat felhívni az egyetemi szereplők (professzorok, kutatók, diákok) figyelmét a szellemi tulajdonjog védelmének lehetőségére, és motiválni őket az ebben rejlő lehetőségek kihasználására. A technológia transzfer szolgáltatások biztosításához rendelkezésre álló (egyéni) egyetemi források szűkösek, ezért a partnerek közötti szoros együttműködésre és támogatására van szükség. Felmerült az úgy nevezett „Proof of concept” alap létrehozására vonatkozó igény például nemzeti vagy régiós szinten. Tomas Szaszi megosztotta cége, a csehországi Honeywell Technology Solutions kutatás-fejlesztési központjának tapasztalatait az egyetemi együttműködések területén, és beszélt azokról a megoldásokról, amelyekkel a régiós cégek segíthetik az egyetemeket az úgy nevezett „harmadik missziós” tevékenységeik kibontakoztatásában és megerősítésében. A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy az iparjogvédelmi aktivitás és a szellemi tulajdon kezelésében elért sikerek vonzóbbá teszik a felsőoktatási intézményeket, ezért ezen eredmények bemutatására minél nagyobb hangsúlyt kell helyezni az intézmények kommunikációjában is.

A porgramot szakmailag moderálta Kovács István Vilmos, A Budapest Corvinus Egyetem Nemzetközi és Innovációs Igazgatója, aki az EC/OECD HEInnovate országjelentés nemzeti szakértőjeként vett részt a kutatásban.

Bővebb információt a rendezvény honlapján talál. http://tka.hu/internationalisation-in-higher-education/9579/v4-for-3m-conference 

Program és előadások

Előadói arcképcsarnok

Utolsó módosítás: 2018.06.26.