Frissdiplomások a munkaerőpiacon: téveszmékkel indulnak

2016.12.05.

Magazin | Felsőoktatás

A Miskolci Egyetem Vezetéstudományi Intézetének tanszékvezetője szerint a fiataloknak irreális elképzeléseik vannak a leendő első munkahelyükről. Sok pénzre és vezető beosztásra számítanak, de ez csak nagyon ritkán valósulhat meg rögtön a munkába álláskor. Dr. Kunos István úgy látja, hogy a hallgatók álláspiacra való felkészítésében komoly szerepük van az egyetemek és cégek közötti együttműködéseknek, amelyek segíthetnek abban, hogy a fiatalok reálisabban lássák a munka világát.

Mit lehet tudni a fiatalok munkaerő-piaci elképzeléseiről?

Az 1990-es évek végén indult egy longitudinális kutatás nálunk, a Miskolci Egyetemen. Ebben azt vizsgáljuk, hogy a hallgatók mit várnak el a jövőbeli munkahelyüktől, illetve milyen tényezők motiválják őket. Általában 20-25 fős csoportokban beszélgetünk ezekről a témákról, elsősorban azért, hogy a diákok hallják egymás véleményét is. Sokszor ugyanis kiderül, hogy ilyen dolgokról egyáltalán nem beszélgettek korábban, ezért egészen meglepő hozzáállásokkal is találkozhatunk, a kutatás pedig kiválóan alkalmas arra, hogy a hosszú távú tendenciákat megmutassa.

Milyen következtetéseket lehet levonni az eredményekből?

Nagyon érdekes látni, hogy hogyan változnak a prioritások. Például az, hogy a munka érdekes és változatos legyen, vagy hogy anyagi jólétet biztosítson, 15 éve is nagyon fontos szempont volt, és most is az a hallgatók számára.
Változás figyelhető meg azonban abban, hogy mennyire terveznek hosszú távra a fiatalok egy munkahelyen. Korábban ezt kifejezetten fontosnak tartották, majd jött egy időszak (kb. 5-8 évvel ezelőttig), amikor nagyon sokan úgy álltak hozzá, hogy ha az egyik állás nem felel meg, keresnek másikat. Az utóbbi években viszont azt látjuk, hogy a stabil munkahely újra komoly értéket képvisel a hallgatók körében.
Amit még mindenképp fontosnak tartok kiemelni, az a munkatársakhoz való ragaszkodás. Ebben a tekintetben 7-8 évvel ezelőtt drasztikus változás következett be: manapság egyáltalán nem igénylik a fiatalok a munkaidőn kívüli programokat a kollégákkal. Ennek az okát csak feltételezni tudjuk, valószínűleg a munkaterhek megnövekedésével és a túlórákkal lehet összefüggésben. Hiszen ha sok időt tölt valaki a munkahelyén, akkor a fennmaradó szabadidejében inkább a családjával vagy a barátaival van. Ezzel együtt a személyes problémák munkahelyi megvitatása is a perifériára került.

Összességében milyen képük van a hallgatóknak a munka világáról?

Az egyetemen megszerzett tudás magabiztosságot ad számukra, és megfigyelhető, hogy az átlagos önbizalomszint növekedett a hallgatók körében az utóbbi időben. Gyakran találkozunk azzal, hogy irreális elvárásokkal indulnak neki az álláskeresésnek. Sokan a valóságosnál magasabb bérre és arra számítanak, hogy már az első munkahelyükön, rögtön az állásba kerülés után vezető pozícióba tudnak kerülni. Ezzel szemben tény, hogy ehhez – néhány kivételtől eltekintve – hosszú évek tapasztalatára és a vezetői kompetenciák alapos elsajátítására van szükség.

Mit tud tenni az egyetem, illetve mit tudnak tenni az oktatók annak érdekében, hogy a hallgatókat visszatereljék a realitás talajára?

A mi feladatunk felkészíteni a hallgatókat a munkaerőpiacra történő belépésre, ezért a „felvilágosítás” mellett óriási szerepe van annak, hogy a valóságot be tudjuk vinni az egyetem falai közé. Mi a Miskolci Egyetemen például egyre több olyan vendégelőadót hívunk meg – vállalatok vezetőit vagy humánerőforrás-részlegek vezetőit –, akik rá tudnak világítani ezekre az összefüggésekre, és meg tudják mutatni a hallgatóknak, hogy működik mindez a munka világában.
Duális képzésben is részt veszünk, és igyekszünk folyamatosan bővíteni a partner cégek körét, mert ezek az együttműködések is sokat segíthetnek a fiatalok realitásérzékének helyrebillentésében. Ha heti egy napot valós munkahelyi környezetben töltenek, az nagymértékben segíti őket a jövőre való felkészülésben. A szakmai gyakorlat és a cégvezetőkkel való találkozás új megvilágításba helyezi a munkaerőpiacra történő belépést. Emellett erősödik a képzések gyakorlati jellege, így még felkészültebb hallgatók kerülhetnek ki az egyetemekről.

Hogyan tudják segíteni a frissdiplomások és a cégek egymásra találását?

A vendégoktatók fogadása mellett rendszeresen szervezünk állásbörzéket az egyetemen. Ezek kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy a hallgatók megismerkedjenek a különféle vállalatokkal. De van egy korábbi fázis is, amelyről nem szabad megfeledkezni, ez pedig az egyetemre való jelentkezés, vagyis a pálya-, illetve szakmaválasztás időszaka. Ha ugyanis valaki nem a számára leginkább megfelelő intézménybe, karra, szakra megy továbbtanulni, az nagyon megnehezítheti a későbbi munkavállalást és karrierépítést, amely meghatározó tényezője az életünknek.
Éppen ezért fontosnak tartom, hogy a fiatalok megfelelő önismerettel rendelkezzenek és tisztában legyenek többek között a saját monotonitástűrésükkel. Iránymutatást adhat számukra és segítheti a karrierépítésüket, ha a jellegzetességek figyelembe vételével el tudják helyezni magukat: például a termelő vagy a szolgáltatói szféra felé vonzódnak-e, multinacionális cégnél vagy kisvállalatnál tudják-e elképzelni a jövőjüket. De mindehhez tisztában kell lenniük saját magukkal, amihez tudatosságra és önismeretre van szükség.

Cégek és oktatási intézmények közötti együttműködések megvalósítására, külföldi tananyagok adaptálására vagy vendégoktatók fogadására az Erasmus+ programban is van lehetőség. Ezek a projektek segíthetik, hogy az egyetemek a munkaerőpiac valós igényeinek megfelelő, felkészült fiatalokat képezhessenek. További információ: www.erasmusplusz.hu

 

A cikket összeállította: 

Győrpál Zsuzsanna, Tempus Közalapítvány, Kommunikációs egység

 

A cikket kattintással letölthető pdf-ben is el tudja olvasni.

Utolsó módosítás: 2017.01.17.