Nemzetköziesítés az iskolában

2016.09.28.

Magazin | Köznevelés, Felnőtt tanulás, Szakképzés

Stratégiaalkotás és nemzetközi tevékenységek tervezése az oktatás és képzés területén

1. Készítsünk intézményi és nemzetköziesítési stratégiát!

Egy jó intézményi stratégia segít választ adni megannyi kérdésre. Miért dolgozunk, mit szeretnénk elérni, miért kell ezt a sok plusz feladatot elvégeznünk? A pedagógiai programok és egyéb alapdokumentumok, jogszabályok segítenek a működés irányának, körülményeinek meghatározásában, azonban egy átfogó stratégia intézményre szabottan jelöli ki a fejlődés útját a következő évekre vonatkozóan. A nemzetközivé válás, a nemzetköziesítés stratégiája ennek nagyon fontos részként jelenik meg.

Ma már lehetetlen tanítani, oktatni a globális világ változásainak, trendjeinek figyelembe vétele nélkül. A csökkenő erőforrások, a demográfiai változások, az élet minden szintjén jelen lévő digitalizáció, a bolygón átívelő technológiák térhódítása (gondoljunk csak néhány ismert okostelefon-alkalmazásra), mind-mind nagy kihívás elé állítja az iskolákat. A munkáltatók által legfontosabbnak ítélt készségek jelenleg a kritikus gondolkodás, a komplex problémamegoldás, az együttműködésre való képesség és a kommunikáció, de a trendek ezen a téren is évről évre változnak. Ma még nem is létező szakmák leendő munkavállalóit oktatjuk egy teljesen összekapcsolt világban. Hogyan lehetne ezt megoldani egymástól elszigetelődve, ezeket a jellegzetességeket figyelmen kívül hagyva?

Lehet-e egyáltalán tervezni ebben a mai világban?

Igen, lehet, és kell is. Egy jó stratégia tervezhetővé és kiszámíthatóbbá teszi a folyamatokat és az intézmény működését a következő kb. 3-5 évre egy vágyott jövő felé vezetve iskolánkat. Már a stratégia szó említésétől is sokan megijedhetnek, pedig leegyszerűsítve és megismerve ennek elemeit, rájöhetünk, hogy az elkészítéséhez szükséges tudás és a kapcsolt tevékenységek sok eleme már régóta megvan az intézményben. A feladat, hogy mindezt egy tervezett és mindenki által jóváhagyott, megismert egésszé állítsuk össze. Az alábbiakkal szeretnénk kedvet csinálni a stratégiaalkotáshoz és a nemzetközi stratégia megtervezéséhez.

2. Nemzetközi szeminárium a Tempus Közalapítvány szervezésében

A magyar, a finn és a holland Erasmus+ program megvalósításáért felelős nemzeti irodák több éves együttműködésük eredményeképp 2016. április 6-8. között rendezték meg a Nemzetköziesítési stratégiák a szakképzésben című szemináriumot Budapesten. A cél az volt, hogy különböző európai országok szakképző intézményei megismerkedjenek az intézményi stratégia, azon belül pedig a nemzetköziesítési stratégia létrehozásának folyamatával. A 3 napos, gyakorlatorientált képzés nagy sikert aratott a 10 európai országból (köztük természetesen Magyarországról) érkezett résztvevők között.

A szeminárium főbb témái a következők voltak: a globális háttér és a jelen kihívásainak megismerése; intézményi jövőkép és misszió; a működési környezet elemzése; stratégiai célok; akcióterv; a munkatársak motiválása és bevonása. Az ezekhez kapcsolódó előadások, tanulmányok és háttérdokumentumok elérhetőek a Tempus Közalapítvány honlapján, az alábbi linken: http://tempus.tpf.hu/tca/

3. A szakértő válaszol

Az április nemzetközi szeminárium finn szakértőjével, Mika Saarinennel, a Nemzetközi Mobilitási Központ (CIMO)
osztályvezetőjével is beszélgettünk a stratégiaalkotásról. A témával évek óta aktívan foglalkozó kutató és szakértő nagyon jó eredményekről számolt be hazájából, ahol a folyamat már több mint 20 éve elkezdődött. 

Miért jó az intézményeknek, ha nemzetközesítési stratégiával rendelkeznek?

A nemzetközi tevékenységek stratégiai tervezése segít abban, hogy a nemzetközi együttműködések kapcsolódhassanak az intézményben zajló egyéb tevékenységekhez és fejlesztésekhez. Ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy ezek az együttműködések az alaptevékenységek szerves részévé váljanak az iskolában. A diákok és munkatársak számára egyértelművé teszi például, hogy egy tanulói mobilitás vagy egy nemzetközi fejlesztési projekt milyen jelentőséggel bír az intézmény szempontjából. Átgondolttá válik tehát a nemzetközi tevékenységek menedzsmentje, az ehhez használt erőforrások használata és a napi munka. A nemzetközi együttműködések szervezése többé nem egy tanár vagy a vezető felelőssége és privilégiuma lesz, hanem az egész intézmény közös ügye!

A tanárok az iskolában gyakran hezitálnak részt venni a nemzetközi együttműködésekben. Hogyan motiválná őket?

A nemzetközi tevékenységek valódi lehetőséget nyújtanak arra, hogy a tanári munkát új jelentéssel és izgalommal töltsék meg. A karrierfejlesztés egy átlagos iskolai környezetben sok esetben nehezen valósulhat meg, a nemzetközi együttműködésekbe való bekapcsolódás azonban teljesen új dimenziót jelenthet a pedagógusok számára. Lehetővé teszi különböző módszertanok összehasonlítását, egy adott oktatási terület vagy szektor új nézőpontba helyezését, vagy más országok tanítási, oktatási gyakorlatának megismerését, akár a munka világának ottani jellegzetességei által.

Mit tanácsolna egy olyan intézménynek, amely néhány sikeres nemzetközi projektet megvalósított és több együttműködésben részt vett, de ezek korábban esetlegesen alakultak (megkeresések, egy-egy motivált kolléga segítségével)? Hogyan kellene elkezdeniük a nemzetközi stratégia tervezésének folyamatát?

Az első lépés világos képet szerezni arról, hogy a saját intézményükben milyen nemzetközi tevékenységek zajlottak korábban, és valamilyen módon értékelni is kell ezeket – melyek voltak sikeresek és melyek nem? Egy másik nagyon fontos dolog tájékozódni az európai, hazai és regionális – vagy ha már van – saját intézményi stratégiákról, trendekről is, hiszen ezek befolyásolhatják a nemzetköziesítési stratégiánkkal kapcsolatos terveinket, választásainkat. Harmadik lépés az intézménnyel kapcsolatban álló célcsoportok igényeinek (pl. tanulók, munkatársak, gyakorlati helyek vezetői stb.) figyelembevétele. A legjobb megoldás ezek összegyűjtésére a közös munka az érintettek bevonásával. Ezek után a nemzetközi tevékenységek vonatkozásában már meghatározhatóak az intézmény átfogó, stratégiai céljai (hol szeretnénk lenni 3-5 év múlva). Végül kijelölhetjük azokat a lépéseket, melyek a stratégiai célok eléréséhez és az éves akcióterv elkészítéséhez szükségesek.

A stratégiai tervezésnek, ezen belül a nemzetköziesítési stratégia szerinti működésnek nagy hagyományai vannak Finnországban. Milyen eredményeket tudnak felmutatni azok az intézmények, melyek évek óta így működnek? Milyen sikerekről tudnak beszámolni?

A stratégiai tervezés jól megalapozott a finn szakképző intézmények életében, és ez nem csak a nemzetköziesítés, hanem valamennyi tervezési és fejlesztési munka esetében is így van. Ezért természetes volt, hogy a nemzetközivé válással kapcsolatos stratégiák is kialakultak az évek során. A szakképzésben nemzeti stratégiákat is alkottak, melyek mentén az iskolák saját döntéseiket és irányaikat is meghatározhatták a nemzetköziesítés terén. Ez a folyamat már a kilencvenes évek elején elindult, de amikor 2007-2008-ban az intézményi stratégiák első országos szintű vizsgálata lezajlott, még sok helyen felmerült a gyakorlati megvalósítás hiánya. Bár ezek a fejlesztési tervek hatással voltak a nemzetközi tevékenységek eredményeire, a kapcsolódásnak erősebbnek és világosabbnak kellett volna lennie. 2015-2016-ban, a stratégiák második átfogó vizsgálatakor már egyértelmű fejlődés volt kimutatható, és a hatékony stratégiák minősége és mennyisége is növekedett. Természetesen még mindig vannak további fejlesztendő területek, mint például a tanárok még alaposabb bevonása a nemzetköziesítésbe, valamint a tananyag még célzottabb illesztése a nemzetköziesítési célokhoz. De összességében elmondhatjuk, hogy a nemzetközi együttműködések stratégiai tervezése új belső erőforrásokat is eredményezett (pl. nemzetközi menedzserek vagy koordinátorok megjelenése, saját források a mobilitások támogatására), emellett világosabbá tette a fejlesztési projektek pályázásával kapcsolatos folyamatokat, fejlesztette a diák és tanári mobilitások menedzsmentjét, a külföldi intézményekkel való kapcsolatot, és végeredményként segítette elérni a finn szakképzésben tanuló diákok külföldi mobilitásának kiugróan magas (10-ből 8 tanuló) szintjét is.

A Finn Nemzeti Oktatási Tanács és a Nemzetközi Mobilitási Központ (CIMO) Strength from international cooperation, című angol nyelvű kiadványa további hasznos információkkal szolgál a témában.

4. Erasmus+ szakképzési tanúsítvány – könnyített pályázás, tervezhető külföldi mobilitások

Az intézményi stratégia meglétének fontosságára utal, hogy a tavalyi évtől pályázható Erasmus+ szakképzési mobilitási tanúsítvány pályázatának kiemelt részét képezi a nemzetköziesítési stratégia leírása.

A tanúsítvány lehetővé teszi, hogy tulajdonosai a következő évtől egyszerűsített pályázati űrlapon igényeljenek támogatást szakképzési mobilitásaikra (tanulók, munkatársak) az Erasmus+ programban, így ezek a tevékenységeik biztonsággal tervezhetőek lesznek a teljes programszakasz végéig (2020-ig). A tanúsítványi pályázatban egyrészt azt kell meggyőzően bemutatni, hogy az intézmény magas színvonalon képes külföldi mobilitásokat megtervezni és megvalósítani, másrészt azt, hogy ezeket a projekteket átfogó, stratégiai célok szolgálatába állítják. Alapvető követelmény, hogy a pályázó intézménynek 3 sikeresen lezárt, LLP vagy Erasmus+ programban megvalósított projekttel kell rendelkeznie. A tanúsítványi pályázatok évente, májusban adhatóak be.

Készítette: Tóth Csenge (Tempus Közalapítvány, Erasmus+ egység)

Utolsó módosítás: 2019.02.21.