Campus Mundi

Tökéletes harmóniában telt Kiss Lola Virág két hónapos szakmai gyakorlata Japánban. A Szent István Egyetem PhD hallgatója doktori kutatásait végezte, miközben elvarázsolta a távol-keleti szigetország kultúrája, természeti szépsége és gasztronómiája.

Bonsai-ok és kémcsövek


Mesélnél egy kicsit arról, amivel foglalkozol? Segíts megérteni, hogy mi az a nano-ökotoxikológia…

Ez egy nagyon összetett tudományterület, már maga az ökotoxikológia is több tudományág eredményeit összesíti. Röviden az ökológiai kölcsönhatások, és az ezeket befolyásoló toxikus anyagok szerepét kutatja. Én konkrétan a nano-mérettartományba eső anyagok hatásait vizsgálom különböző elő szervezeteken, főképp talajállatokon. Ez azért nagyon érdekes, mert ebben a mérettartományban az anyagok teljesen új fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek a nagyszemcsés megfelelőjükhöz képest, így már maga a tesztmódszer kialakítása is kihívásnak számít.

Miért éppen Japánba mentél, hogy további kutatásokat végezz ezen a területen?

Mindig is szerettem volna eljutni Japánba, ezért miután lehetőségem nyílt megpályázni a Campus Mundi ösztöndíjat, minden erőmmel próbáltam fogadóegyetemet találni ebben az országban. Szerencsére sikerült is, az Okayama egyetem egyik kutató professzorával közösen ki tudtunk alakítani egy mindkettőnk számára érdekes kutatási tervet, és így megnyílt számomra az út a japán ösztöndíjhoz.

Mennyire volt bonyolult, hogy önállóan kellett fogadóintézményt keresned?

Hasonló ez, mint az álláskeresés: az ember beadja az önéletrajzát 50-60 helyre, kap kb. 10 választ, majd két-három céggel sikerül egyezkedni, és végül – szerencsés esetben – az egyikkel megállapodásra jut. Az biztos, hogy nagyon fontos a türelem és a kitartás a fogadóintézmény keresése során.

Be tudtál kapcsolódni a kinti egyetemen a munkába?

Egyértelműen igen, bíztak rám önálló feladatokat, és közös munkafolyamatokban is részt vettünk. Nemcsak a kapcsolattartómmal, hanem több kollégájával is sikerült együtt dolgozni, akár terepen, akár a laboratóriumi feladatok során. Az ottani kutatási eredményeimet hamarosan be tudom mutatni egy nemzetközi konferencián, ahová egy újabb sikeres pályázat, a Campus Mundi rövid tanulmányút révén juthatok ki.

Hogy érzed, a nemzetközi tapasztalatnak hasznát veszed majd a későbbiekben, akár a munkakeresésnél?

Igen, mindenképp hasznát fogom venni a kint tanult kutatási módszereknek, a külföldi kapcsolatoknak. Ezen felül az önéletrajzomba és a publikációs listámba is bekerült a külföldi szakmai gyakorlat. A nyelvismeretem is sokat fejlődött, emellett talpraesettebb és magabiztosabb lettem, ami fontos tényező lehet egy pozíció betöltésekor.

Mi fogott meg téged leginkább az országban?

Az emberek kedvessége, a hihetetlen közbiztonság és persze a csodás ételek. A kinti élményeimről videóblogot is készítettem, főképp az utazásaimat próbáltam megörökíteni, de kapott pár képkockát a helyi gasztronómia és azok az emberek, akiket a 2 hónap alatt megismertem és megszerettem. Általuk sokkal nagyobb betekintést nyertem a turisták számára kevésbé elérhető programokba és életvitelbe. Eljutottam például egy tradicionális japán fürdőbe (onsen), a világörökség részét képező szentélyekbe, tradicionális japán éttermekbe (izakayákba), megtapasztalhattam a folyóparton sütögetés élményét, és sok remek, de haszontalan tárgyat sikerült beszereznem a 100 Ft-os bolt japán megfelelőjéből, a 100 YEN-es boltból.

Mi az, amiben a legtöbbet fejlődtél a kint töltött időszak alatt?

A szakmai fejlődés mellett a nyelvtudást mindenképp újra megemlíteném. Emellett megtanultam, hogy az ember akkor se feltétlenül magányos, ha egyedül van.

Japánul is megtanultál?

Mielőtt kiutaztam, már tanultam a japán nyelvet, ez sokat segített a boldogulásban, nemrég pedig sikeres alapszintű nyelvvizsgát is tettem. Ennek itthon is hasznát veszem. Szabadidőmben, a kutatásaim mellett, ruházati termékeket, táskákat, füzeteket és egyéb kiegészítőket tervezek, amelyeket japán tematikus rendezvényeken is be szoktam mutatni. Valószínűleg ezeken is érződik a japán kultúra hatása, ezáltal az ottani közönség is nagyon kedveli.

Az interjút készítette: Győrpál Zsuzsanna
Fotók: Kiss Lola Virág

 

 

Utolsó módosítás: 2019.06.20.