Campus Mundi

2016 augusztusában a Tempus Közalapítvány Campus Mundi ösztöndíjának jóvoltából lehetőségem nyílt 10 napot eltölteni az Egyesült Államokban, azon belül is New York Cityben. Az utazás célja tudományos kutatómunka volt az USA nemzeti levéltárainak New York-i intézményében.

A „New York-élmény” egy Campus Mundi ösztöndíjas szemével

Az utazás célja tudományos kutatómunka volt az USA nemzeti levéltárainak New York-i intézményében. A tanulmányút tudományos jelentősége mellett természetesen a város nevezetességeinek meglátogatása, a helyi sajátosságok, szokások megismerése és a kultúra megtapasztalása is a céljaim között szerepelt.

Talán közhelyesnek tűnik, de New York egy más világ. A városban eltöltött már csak egyetlen nap alapján is óriási kultúrsokk éri az embert. A filmek, a híradások, illetve sok internetes beszámoló is azt a képet mutatja a városról, hogy egy lelketlen betondzsungel, amely még ráadásul a világ legveszélyesebb helye is. Ezzel szemben a saját tapasztalataim mellett a nemzetközi statisztikák és számos ott élő ismerős és kolléga véleménye szerint ez a kép meglehetősen hamis. Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni, hogy milyen az én New York-élményem.

A New York-iak barátságos, segítőkész emberek, bármikor, a város bármely részén megálltam rápillantani a térképemre, szinte azonnal odalépett hozzám valaki és érdeklődött, hogy segíthet-e valamiben. A metrón rendszerint előreengedtek, az utcán pedig még akkor is elnézést kértek tőlem, amikor én léptem rá valakinek a lábára. Ezek csupa olyan dolgok, amiket itthon (pl. Budapesten) nem tapasztal az ember – így aztán egy akkora városban, mint New York, egyáltalán nem várná az ember. A legelső dolog, ami szembeötlik – és ez nem csak a városról, de az egész Egyesült Államokról elmondható –, az a méret. Ebben az országban, már csak földrajzi okokból is minden monumentális. Magyarországon 5 óra alatt busszal el lehet jutni az ország egyik végéből a másikba. Az USA-ban – kis túlzással – ennyi idő alatt épphogy a legközelebbi nagyvárosba tudunk átérni. Ha már a távolságokról van szó: New York önmagában is hatalmas. Alapvetően öt, külön-külön is városméretű részből áll: Manhattan, Brooklyn, Long Island, The Bronx és Queens. Ezek közül én főként az első kettőben mozogtam. A szállásom Brooklynban volt, így minden reggel metróval kellett bejárnom a Manhattanben – a központban – lévő Nemzeti Levéltárba, ahol közel két hétig dolgoztam. Ez metróval egy átszállással és egy pici sétával kb. egy órámba került. Hamar kitapasztaltam, hogy ha reggel 8 körül elindulok, még lesz időm egy kávéra és egy kis sétára a Battery Parkban, mielőtt a levéltár kutatószolgálata kinyit. Ez a dolog egyébként új megvilágításba helyezett egy, az amerikaiakról Magyarországon élő sztereotípiát. Sokan kritizálják nálunk az amerikaiakat, mert nem főznek otthon, gyorséttermi, vagy más előre gyártott ételeket fogyasztanak. Ennek oka azonban nem lustaság, vagy tudatlanság, hanem egyszerűen a sok munka és a nagy távolság. Az amerikaiak rengeteget dolgoznak és bizony a munkahely és a lakóhely közötti ingázás gyakran több órát is igénybe vesz. Még egy jó példa volt a távolságokra az a vasárnapi nap, amikor elmentem a Bronx-i állatkertbe. Brooklynból Bronxba, átszállás nélkül, metróval: 1 óra 50 perc. Épp ennyi idő alatt szoktam Budapestről Egerbe utazni.

A levéltári kutatómunka hétköznapokon délután ötig tartott, ezután (na meg a hétvégéken) a szép, de kissé fülledten meleg nyári időjárásban még bőven maradt időm városnézésre, hosszas sétákra a Central Parkban, és persze a nevezetességek felkeresésére. Egy újabb sztereotípia New Yorkkal kapcsolatban, hogy egy lelketlen betondzsungel, amely összenyomja, megfullasztja az embert. Mégis, szinte minden utcában lehet találni egy kis zöld területet, egy kis régi templomot, egy emlékművet, vagy mást, ami kizökkenti az embert a nagyvárosi hangulatból. Ez tudatos várostervezés eredménye, az önkormányzat sok energiát fektetett abba, hogy a nyüzsgő, forgalmas metropolisz élhetőségét meg tudja őrizni. Ennek eszközei közül szeretnék párat saját példáimmal szemléltetni. 

Samuel Johnson angol tudós szerint, ha valaki úgy érzi, hogy ráunt Londonra, valójában a saját életére unt rá. Nos, ez legalább így igaz New Yorkra is. New Yorkra ugyanis nem lehet ráunni.

Ez a város kifogyhatatlan tárháza az érdekességeknek, látnivalóknak és a meglepetéseknek.

A „kötelezőkön” kívül (Szabadságszobor, Empire State Building, World Trade Center One, Brooklyn Bridge, Times Square, Flat Iron Building stb.), ha az ember nyitott szemmel jár, igazán csodás helyekre és élményekre akadhat ebben a hatalmas városban. Ezek közül emelném ki az 5 számomra legizgalmasabbat.

  1. High Line

A High Line egy használaton kívüli metróvonal. Bár a szerelvények már nem járnak rajta, mégsem maradt kihasználatlanul: beparkosítva, zöldövezetté alakítva, sétálóutcaként funkcionál, ezáltal egy kisebb helyi látványossággá sikerült alakítani egy olyan helyet, ami egyébként az enyészeté lett volna.

  1. Ebéd a Central Parkban a fűben ülve, amatőr baseball-meccset nézve

Ez nem annyira látványosság, sokkal inkább elmerülés a helyi kultúrában. Mondhatni része a New York-élménynek az, hogy némi takeaway kajával felszerelkezve keressen az ember magának helyet a park óriási zöld területén, leüljön a fűbe, és a helyi iskolások (vagy épp szabadnapos felnőttek) baseballjátékát nézve megebédeljen. A Central Park a világ legnyüzsgőbb városának közepén fekszik, mégis olyan, mintha visszatérnénk a természetbe. A szmog nem érezhető, a forgalom zajai pedig egyáltalán nem szűrődnek be a parkba, már néhány méter után alig hallhatóak.

  1. Battery Urban Farm

Manhattan legdélebbi részén, ahol a levéltár is található, van egy, a Central Park nagyságához nem mérhető, de rendkívül hangulatos kis zöld övezet, a Battery Park. Itt sétálva bukkantam erre a kis csodára. A Battery Urban Farm egy „tanulókert”, amelyet New York-i iskolások, helyi lakosok és esetenként az ide látogatók gondoznak, célja pedig a fenntartható termelési technikák megőrzése és tanítása. 2011 óta rengeteg zöldséget, gyümölcsöt és egyéb növényeket termesztettek itt a helyi önkéntesek.

  1. Greenacre Park – pici vízesés a betondzsungel közepén

Ez a kis zsebpark egyike New York több száz, kisméretű parkjának. Oázisként tűnik ki a betonépületek közül, teljesen meglepődtem, amikor errefelé sétálva hirtelen megpillantottam. A mini zöldövezet a kis vízeséssel teljesen üdítően hat, ráadásul egy kávézó terasza is egyben, szóval tényleg minden együtt van egy kis felüdüléshez egy monoton munkanap közben.

  1. New York magyar emlékei

Történészként – és persze magyarként – szívet melengető érzés a világ legnagyobb, legnépesebb városainak egyikében sétálva magyar vonatkozású épületekre, emlékekre akadni. Ezek közül a legismertebbek, Kossuth Lajos szobra, a Bartók Béla mellszobor, vagy a Magyar Baptista Egyház épülete kihagyhatatlanok a magyar turista számára.

Ezeken kívül is bőven lenne még mivel példálózni, hiszen New Yorkban annyi minden van, hogy felsorolásukhoz már könyv terjedelemre lenne szükség. Coney Island hullámvasútjaitól Bronx hatalmas állatkertjéig, a Hudson folyón ingyenes (!) kajakozástól a vicces forgalomirányító rendőrökig, a filmes helyszínekre zarándoklástól a világ legnagyobb múzeumaiig egy színes, megunhatatlan élménykavalkád ez a város.

Óriási élmény volt mindezt személyesen is megtapasztalni és nyugodt szívvel tudom ajánlani mindenkinek (még olyanoknak is, akik ódzkodnak a nagyvárosoktól), hogy ha lehetősége lesz rá – talán épp egy Campus Mundi ösztöndíjjal –, legalább egyszer élje át a New York-élményt. Garantáltan vissza fog vágyakozni.

 

A történet szerzője: Rakita Eszter
Fotók: Rakita Eszter

 

A Campus Mundi rövid tanulmányút ösztöndíj lezárult, újabb pályázati felhívás nem lesz.
Részképzésre és szakmai gyakorlatra továbbra is lehet jelentkezni, a pályázás folyamatos.

További információk a pályázásról egy kattintásra!

Utolsó módosítás: 2021.03.10.