Az egyetemi munkatársak interkulturális készségeinek fejlesztése

Módszertani segédlet

Készítette Dr. Malota Erzsébet, Corvinus Egyetem

 

A tréning célja

A különféle nemzeti kultúrák közötti eltérések és hasonlóságok felismerése és tudatosítása. A kulturális sajátosságok megjelenésének és érvényesülésének következményei az interakciók során, a kommunikáció interkulturális vetületeinek megismerése. A résztvevők értelmezni tudják a felmerülő problémákat és kihívásokat melyek munkájuk során a kulturális különbségekből következnek. Készség- és képességfejlesztés a külföldi hallgatók magyarországi integrációjának elősegítéséhez, az interkulturális érzékenység, nyitottság és tolerancia fejlesztése.

 

Javasolt oktatási módszerek

  • Fontos, hogy a tréning során az ún. saját élmény módszert használjuk, ugyanis a pszichológiai vonatkozások megtapasztalása saját élményen keresztül sokkal hatékonyabb, mint megbeszélések vagy előadások alapján. A résztvevők saját magukon tapasztalják meg pl. a sztereotipizálás vagy a kulturális sokk „elszenvedését”, majd ezután beszéljük meg a tanulságokat.
  • Jó módszer a páros és kiscsoportos feladatok megoldása, majd közös megbeszélése.
  • A külföldi hallgatókkal dolgozó munkatársak számára lényeges a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók – kutatások során megismert – tapasztalatainak elemzése, értékelése.
  • A szimulációs játékok, szituációs feladatok, szerepjátékok, projektív technikák, video-elemzések élvezetessé és hatékonnyá teszik a tréninget.

 

Javasolt feldolgozandó témák

  • a kultúra fogalma, jellemzői, elemei,
  • példák az egyes kultúra elemekre,
  • a kulturális különbségek eltéréseit mérő modellek, kulturális különbségeket elemző feladattípusok,
  • a kultúrák közötti párbeszéd megvalósulása,
  • sztereotípiák, a sztereotipizálás magyarázatai,
  • az egyes nemzetekről kialakult sztereotípiák, ezek értelmezése,
  • az előítéletes attitűd és az etnocentrizmus természete, megváltoztathatósága,
  • az etnocentrizmus pszichológiai alapjai és magyarázatai,
  • a kulturális sokk fogalma, kiváltó okai, szintjei, lehetséges forrásai és tünetei, mértéke,
  • a kulturális adaptáció fázisai, megküzdési és akkulturációs stratégiák,
  • a nálunk tanuló külföldi hallgatók véleménye Magyarországról, a magyarokról és a magyarországi oktatásról,
  • külföldi hallgatók pozitív és negatív tapasztalatai,
  • külföldi hallgatók integrációja a magyar kultúrába,
  • verbális és nonverbális kommunikációs sajátosságok, példák, értelmezések.

 

Javasolt szakirodalom

Malota, E. – Mitev, A. (2013): Kultúrák találkozása. Budapest: Alinea Kiadó
Hidasi, J. (2004): Interkulturális kommunikáció. Budapest: Scolar
Falkné, Bánó, K. (2008): Kultúraközi kommunikáció. Budapest: Perfekt Kiadó
Malota, E. (2011): Országimázs diákmódra, avagy mennyire vonzó hazánk a nemzetközi diákság számára? In: Malota, E., Kelemen, K. (szerk), Nemzetközi marketing a hazai gyakorlatban. Harlow, Essex: Pearson Publishing
Malota, E. (2014): A hazánkban tanuló külföldi cserehallgatók véleménye Magyarországról és magyarországi tanulmányaikról. Budapest, Tempus Közalapítvány 
Berács, J. – Malota, E. (2011): Megéri hozzánk jönni tanulni? A hazánkban tanuló külföldi diákok véleménye a felsőoktatásról és a velük szembeni attitűdökről. Educatio, Külföldiek

 

További javaslatok

  • Kiscsoportos (10-15 fő) oktatásban a tréning hatékonyabb.
  • A megfelelő helyszín nagyon lényeges (nagy tér a szimulációs játékokhoz, körbeülhető asztalok).
  • A tréner interkulturális tapasztalata és érzékenysége fontos az érzékenyebb szituációk, témák kezeléséhez.
  • Érdemes legalább 2-3 naposra tervezni a tréninget ahhoz, hogy minden témát részletesen fel tudjunk dolgozni.

Utolsó módosítás: 2018.09.03.