Az alapkészségek definiálására sokféle megközelítés létezik. Leegyszerűsítve olyan alkalmazható tudásként érdemes gondolni rájuk, ami a tanulási folyamat eredményeképpen születik, és képessé teszi a tanulót bizonyos feladatok automatikus elvégzésére. Legszűkebb értelemben az írást, olvasást és számolást értjük alatta.

Európában a fiatalok mintegy 20%-a nem sajátítja el a szükséges alapkészségeket az írás, olvasás, illetve a matematikai, a tudományos és technikai ismeretek tekintetében.

Sok jel mutat arra, hogy a kötelező iskolai oktatás nem fordít kellő figyelmet az alapkészségek fejlesztésére, ami a későbbiekben mind továbbtanulási, mind munkavállalási nehézségeket okozhat. Az egész életen át tartó tanulás szemléletében a legfontosabb fejlesztendő terület a tanulás tanulása, amihez nélkülözhetetlen az alapkészségek megfelelő fejlettsége.

„A kulcskompetenciák az ismeretek, készségek és attitűdök átvihető, többfunkciós készletét képviselik, melyre minden egyénnek szüksége van az önmegvalósításhoz és fejlődéshez, beilleszkedéshez és munkavállaláshoz. Ezeket a kötelező iskolai oktatás vagy képzés befejezéséig ki kell fejleszteni, és az egész életen át tartó tanulás részeként a további tanulás alapjául kell szolgálniuk.” Az Európai Bizottság tematikus munkacsoportjának meghatározása, 2004.

 

Rendezvények és kiadványok

Az alapkészségek fejlesztése – minden életkorban
Disszeminációs füzet a Tempus Közalapítvány 2014. október 21-én megrendezett Erasmus+ rendezvénye alapján

A tartalomból:

  • Alapkészségek fejlesztése: európai uniós célkitűzés vagy gyakorlati probléma?
    • Mit nevezünk alapkészségeknek? Vajon ezek változnak-e a társadalmi és technológiai fejlődéssel, vagy változatlanok? Kiemelhető-e közülük egy vagy több legfontosabb készségként?
    • Mennyire értik a pedagógusok, szülők, más oktatási szereplők, hogy milyen meghatározó hatással van a későbbi tanulási folyamatokra és az életpályára az a korai szakasz, amikor e készségek még rugalmasan alakíthatók?
    • Fejleszthetőek-e az alapkészségek „utólag”, vagyis felnőttkorban behozhatóak-e még a hátrányok? Mik a felnőtt korosztály tanulási jellemzői, mennyiben kell más oktatási módszereket használni az ő esetükben?
  • Projektpéldák:
    • Olvasóvá nevelés attitűdváltással az általános iskolában
    • Környezettudatos repülés: a műszaki és természettudományos kompetenciák fejlesztése
    • A zsonglőrködés hatása az alapkészségek fejlesztésére
    • A gyenge olvasási teljesítményt nyújtó felnőttek fejlesztésének lehetőségei
    • Alapkészségek fejlesztésével foglalkozó trénerek szakmai továbbképzése

 

Pályázati lehetőségek

Az alapkészségek fejlesztése – az európai uniós célkitűzésekkel összhangban – az Erasmus+ program egyik prioritása. Nézze meg, hogy az Ön intézménye számára milyen pályázati lehetőséget kínál a program!

 

Inspiráció

Jó példák: az alapkészségek fejlesztése témában dolgozó korábbi projektek a Tudástárban
Az alapkészségek fejlesztését célzó gyakorlatok és feladatok a Módszertani Ötletgyűjteményben

 

Hasznos linkek

 

 

Utolsó módosítás: 2016.10.03.