Tananyagok, modulok fejlesztése, innovatív módszertani gyakorlatok kidolgozása, oktatók és munkatársak képzése, felsőoktatási reformok megvalósítása, a felsőoktatás és a nem akadémiai szféra közti együttműködések fejlesztése – mindez Európán kívüli országokkal együttműködésben. Ilyen és ehhez hasonló tevékenységek megvalósítását támogatja az Erasmus+ felsőoktatási fejlesztési projektek pályázattípus.
Erasmus+ felsőoktatási fejlesztési lehetőségek Európán kívüli országokkal
A sokak által ismert Tempus program utóda, az Erasmus+ keretében működő Felsőoktatási fejlesztési projektek (angolul Capacity Building in the Field of Higher Education) pályázattípus egyre bővülő lehetőségeket kínál a hazai felsőoktatási intézmények számára is.
MILYEN LEHETŐSÉGEK VANNAK A PÁLYÁZATBAN?
Ennek a pályázattípusnak az elsődleges célja, hogy európai (programországokban működő) és Európán kívüli (partnerországokbeli) felsőoktatási intézmények konzorciumot alkotva hajtsanak végre olyan tevékenységeket, amelyek hozzájárulnak a partnerországok felsőoktatási intézményeinek fejlesztéséhez, illetve a felsőoktatási rendszerük modernizációjához.
A „közös projektek” (Joint Projects) altípusban a konzorciumok jellemzően új curriculumok kialakítását, tesztelését végzik, új módszertani elemeket, (innovatív, online, IKT alapú) eszközöket fejlesztenek vagy az egyetemi irányítás rendszerét és működését modernizálják. Sok esetben ez együtt jár az egyetemi munkatársak, oktatók képzésével, készségeik fejlesztésével. Lehetőség nyílik a felsőoktatási intézmények nemzetköziesítési folyamatait megerősíteni, illetve olyan tevékenységeket megvalósítani, amelyek kutatási, innovatív éstechnológiai téren segítik a kedvezményezetteket kapcsolatok, hálózatok kialakításában, a kapacitások bővítésében. A pályázattípus támogatja a felsőoktatás és az üzleti élet, vállalkozások, ipari szereplők közötti együttműködések kialakítását is, vagy hallgatói, intézményi szolgáltatások indítását, fejlesztését.
A „strukturális projektek” (Structural Projects) keretében a tevékenységek a fentiekhez hasonlóak lehetnek, azonban fontos különbség, hogy itt a projekt eredményenként egy-egy országban rendszerszintű változások elérése a cél (ezért itt a partnerországok részéről a felsőoktatásért felelős minisztériumok bekapcsolódása kötelező). Ezek a projektek irányulhatnak nemzeti szinten „Bologna típusú” reformok bevezetésére (pl. három ciklusú képzés, minőségbiztosítási rendszerek, az Európai Felsőoktatási Térségbe történő integráció stb.) vagy az ezekhez kapcsoló eszközök használatára (pl. kreditrendszer kialakítása, akkreditáció, elismertetés). Jellemző elem továbbá olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek az oktatás és a kutatás közötti innovatív kapcsolatokra irányulnak. A megvalósítható tevékenységekhez az Európai Bizottság prioritásokat rendelt, ezeket a tervezés során figyelembe kell venni.
MELY ORSZÁGOKKAL LEHET EGYÜTTMŰKÖDNI?
Az Erasmus+ Felsőoktatási fejlesztési projektek esetében a konzorciumot partner- és programországok felsőoktatási intézményei alkotják, de számos más szervezet is bekapcsolódhat a munkába. Mindenképp szükséges legalább egy partnerország bevonása, hiszen a megvalósított tevékenységek főleg ezen országra, országokra irányulnak. Létre lehet hozni egy vagy több partnerországra irányuló konzorciumot, de akár különböző régiók között is létrejöhet a partnerség. A bevonható országok száma kb. 150, azaz a világ országainak többsége, de néhány kivétel van: néhány európai kisállam, a Perzsa-öböl menti iparosodott államok és néhány további fejlett ország (pl. Ausztrália, Kanada, Japán, Egyesült Államok stb.). Az országok teljes listáját az Erasmus+ program útmutatója tartalmazza.
Újdonság a 2018-as pályázati fordulóban, hogy a programországok közül immár csupán két ország részvétele kötelező, ezekből összesen legalább két felsőoktatási intézmény szükséges. A pályázatokat akár a programországok, akár a partnerországok is benyújthatják (néhány kivétel itt is van). A konzorciumok összetételére vonatkozó részletes szabályokat szintén az Erasmus+ programútmutató tartalmazza.
MILYEN SZEREPET TÖLTHETNEK BE A PROJEKTEKBEN MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK?
A partnerországokban megvalósítandó fejlesztéseket illetően a hazai felsőoktatási intézmények nagyon sok területen rendelkeznek olyan tudással, amelyet érdemes megosztani, adaptálni. Ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, hogy az együttműködés eredményéből a konzorcium minden tagja profitál: a szakmai eredményeken túl a programban való részvétel presztízst jelent, növeli az intézmények nemzetközi láthatóságát és további projektekben való részvételt tesz lehetővé akár a mobilitás, akár a kutatás-fejlesztés irányában. A hazai intézmények konzorciumi vezetőként indulhatnak, de természetesen partnerként is bekapcsolódhatnak egy-egy projektbe, illetve lehetőség nyílik társult partnerként részt venni a tevékenységekben – az utóbbi esetben azonban a résztvevő intézmény nem részesül a támogatásban.
MIBEN TUD SEGÍTSÉGET NYÚJTANI A TKA?
A pályázatok előkészítése a legtöbb esetben több hónapos gondos előkészítést igényel. A Tempus Közalapítvány ezen folyamat során rendszeres konzultációkkal, esetenként pályázatíró szemináriummal, háttéranyagok, jó gyakorlatok megosztásával segíti a hazai pályázó intézményeket. Szakmai hálózataink révén hozzá tudunk járulni a megfelelő partnerek megkereséséhez, kiválasztásához is.
HOGYAN KELL PÁLYÁZNI?
A pályázat kezelője az Európa Bizottság Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynöksége (EACEA). A pályázatokat kizárólag elektronikus formában kell benyújtani Brüsszelbe 2018. február 8-án déli 12 óráig.
BEKE MÁRTON
Tempus Közalapítvány, Felsőoktatási egység
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
www.tka.hu » Pályázatok » Erasmus+ » Partnerségi együttműködések (KA2)
www.tka.hu » Pályázatok » Erasmus+ » Felsőoktatási fejlesztési projektek
https://eacea.ec.europa.eu/erasmus-plus/funding/capacitybuilding-higher-education-2018_en
A cikk a Pályázati Pavilon 2017. őszi számában jelent meg.
Utolsó módosítás: 2018.09.03.
